Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett. Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is ezen az egyetemen tanít, ez az ismeretség alapja. A téma lehetett volna az is, hogyan lehet egy egyre szűkülő printpiacon sikeresen kiadni egy magazint, de persze ennél sokkal kevésbé vidám téma érdekelte őket. A kis, de jegyzett private liberal arts college-ba is elért már Orbán Viktor híre, és az foglalkoztatta az egyetemi polgárokat, mi történik Magyarországon. Nehéz feladat. Egyrészről könnyen összefoglalható, hogyan stabilizálta a hatalmát Orbán és csapata, milyen praktikák, trükkök, egyszeri lehetőségek és nem mellékesen történelmi háttér vezettek oda, hogy már nem látszik, hogyan lehetne leváltani őket. Másfelől olyan jó lenne úgy elhagyni az előadótermet, hogy nem gondolja azt a hallgatóság, hogy börtönben élek. Azzal kezdtem, hogy megmutattam, milyen a kilátás a Margit hídról, ahol minden reggel a szerkesztőségbe villamosozom. Hadd irigykedjenek. Próbáltam olyan létező párhuzamokra is rámutatni, mint a floridai kormányzó „Don’t Say Gay” törvénye, amit a helyiek elmondása szerint is a magyar törvény inspirált a szexualitás iskolai megjelenítésével kapcsolatban. Vagy jeleztem, hogy milyen ügyesen átvette a Fidesz az amerikai gerrymandering lélegzetelállítóan cinikus gyakorlatát a választókerületek átrajzolására. Amikor egy nyugdíjas közgazdaságtan-professzor csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy ezt az előadást nyilvánvalóan nem lehetett volna Budapesten megtartani, gyorsan korrigáltam. Az egyensúlyozás talán sikerült. Az előadásról szóló cikk végén az olvasható: nem minden fekete és fehér, ha közelebb megyünk, vannak szürke árnyalatok is. A siker ellenére a keserű szájíz azért bennem maradt. Kár, hogy tíz év Forbes Magyarország után nem egy fehérebb állapotról számolhatok be. Valami hasonlóról beszél a Legyél jobb! melléklet belső címlapsztorijában Pistyur Veronika is, aki a Bridge Budapesttel hasonló célokért küzd, mint mi. És már látom, hogy ő is hozzám hasonló lelkesedéssel fogja olvasni a címlapsztorinkat Diller Kevinről és a hozzá kapcsolódó 30 sikeres magyar 30 alatt listánkat. A lista üzleti része nehezebben szokott megtelni, mint most. Az elmúlt időszakban a 1990-es években született generáció, a millennials több tagja is már a gimnáziumban vállalkozni kezdett, és mára méretes üzletet épített fel. Ez már az az időszak, amikor a Bridge is működött, és minket is lehetett olvasni. Talán némi hatásunk nekünk is volt Veráékkal. Ez már csak azért is felmerült bennem, mert a frissen indult Forbes Business Club egyik tagja bemutatkozásában elmondta: nála a Forbes olyan, mintha egy vezetőségi kolléga lenne. Minden szám inspiráció a növekedéshez.
Idén is elkészítettük a Cloud 50-et: ötven izgalmas, inspiráló és figyelemreméltó magyar történetet hozunk a felhőből. A teljes összeállítás a Forbes.hu-n, itt és most hét nagy dobás.
Írta: Zsiborás Gergő / Közreműködött: Szalai Péter
Már a nyolcvan feletti nagynéném is heti szinten emlegeti a felhőt, noha számítógépe sincs. Ott vannak viszont az orvosi receptjei, így a szó gyakran előjön a beszélgetéseinkben. Szépen belesimult hétköznapjainkba a technológia. A Gartner piacelemző cég szerint 2023-ban a végfelhasználók világszerte hatszázmilliárd dollárt költenek majd el felhőalapú technológiák igénybevételére, ez több mint húszszázalékos emelkedés éves alapon. Üzletileg és technológiailag új szektor érik be a szemünk láttára: a felhő bekerült mindennapi szavaink közé, és költünk is rá. Kiváló elrugaszkodási pont az olyan üzleteknek, amelyek a következő években rengethetik meg a különböző piacok óriásait – használják akár a generatív AI-t, akár a metaverzumot.
Aliz Technologies Kulcsember(ek): Szatmár Tamás CEO, Boscha István alapító Szektor, technológia: IT-szolgáltatás, AI, big data A legnagyobb ázsiai Google Cloud-partner nem más, mint egy magyar vállalat. Az Aliz adatoptimalizálásra, fejlesztésre és tanácsadásra fókuszáló IT-cég, fő profilja a mesterséges intelligencia és a big data. A Google felhős keretrendszerét használva dolgoznak ki egyedi megoldásokat ügyfeleiknek. A keresőóriás első hivatalos régiós partnerei is ők voltak, indulásuk után egy évvel, 2010-ben kapták meg ezt a „pecsétet”.
Boscha István és Szatmár Tamás alapítók
A Google mellett Ázsiát célozták be viszonylag korán, ami üzletileg is kifizetődő húzásnak bizonyult. Év elején Jakartában meg is nyitották új irodájukat – merthogy az indonéz technológiai fejlődésből is szeretnék Engelhardt Márk és Balogh Ádám alapítók kivenni a részüket. A jakartai iroda a vállalat ötödik globális állomása, Budapesten, Szingapúrban, Berlinben és Milánóban is jelen vannak. A cég többek között komplex adatgyűjtési és elemzési megoldásokat, gépi tanulással kapcsolatos szolgáltatásokat és applikációs fejlesztést kínál az ügyfeleinek, sőt intelligens chatbotja is van.
AEY Metaverse Guild (AMG) Kulcsember(ek): Engelhardt Márk és Balogh Ádám alapítók Szektor: Játék-szórakozás, IT, fintech
Balogh Ádám és Engelhardt Márk, az AEY Metaverse alapítói
A magyar csapat „fekvőtámaszozó digitális disznókkal” (is) pénzt keres: a play-to-earn (P2E, durván magyarítva: játssz-hogy-keress) modellt követik a kriptogaming világában. Az effajta online játékokban NFT-ket (non-fungible token) vásárolva vehetünk részt, és miközben játszunk, kriptovalutákat bányászunk. A belépési küszöb magas, ezen segít az AMG ötlete. A digitális kriptovilágban a cég tulajdonképpen taxit ad a játékosoknak, akik azzal pénzt kereshetnek (bányásznak), de magát a taxit nem kell megvenniük. A bevételt aztán megosztják az AMG-vel. Tavaly 300 ezer dollárt fektetett a csapatba a Fehér Gyula-féle Oktogon Ventures vezette befektetési társulás, ebből a régiós terjeszkedést készítették elő.
Antavo Kulcsemberek: Kecsmár Attila (CEO), Kecsmár Zsuzsa (stratégia), Nemes András (VP, Észak-Amerika) társalapítók Szektor, technológia: e-kereskedelem, kommunikáció Az Antavo Entreprise Loyalty Cloud tulajdonképpen hűséget árul. A szegedi startup egy jól belőtt niche piacon tör globális babérokra – saját területükön ott vannak a világ élvonalában. A visszatérő vásárló nagy érték, főleg ilyen inflációs környezetben. Fő terméküket a hűségprogramok teljeskörű menedzseléséhez fejlesztették ki. Partnereik egyedi fejlesztés helyett készen vehetnek egy, a rendszerükbe könnyen beilleszthető informatikai modult.
Kecsmár Zsuzsa és Kecsmár Attila, az Antavo alapítói
Az Antavo olyan jelentős nemzetközi ügyfelekkel dolgozott, mint a KFC, a BMW vagy a Brewdog, a magyar szereplők közül a Biotech USA is a referenciák között van. Mivel a platform belépési küszöbe – a technológia miatt – alacsony, megoldásaikat a világ számos pontján használják kkv-k is. 2022 végén négymilliárd forintos befektetési kört zártak olyan neves invesztorokkal, mint az Innovation Nest, az iEurope vagy a Euroventures. Régóta a csapat mellett dolgozik Várdy Zoltán, most már mint az igazgatóság elnöke, miután befektetőként is csatlakozott az Antavóhoz.
Datapao Kulcsember(ek): Gulyás Máté társalapító-CEO, Tóth Zoltán társalapító Szektor, technológia: big data, szoftverfejlesztés, AI Az adatelemzés iparágakat változtathat meg – a Datapaót az érdekli, mik lehetnek ezek, és hogyan alakulnak át. Gulyás Máté adatmérnökként korábban dolgozott a Dmlabban, majd társalapítója volt az Enbritely online csalásmegelőző startupnak. Társa, Tóth Zoltán is a startupvilágból jött, a Prezinél volt négy évig adatmérnök, és megfordult a RapidMinerben is.
Gulyás Máté, a Datapao társalapítója
A Datapao az adatos ismeretek oktatásából indult el 2016-ban, a globálisan is óriásnak számító Databricks adatplatform európai képzéseinek nagy részét ők viszik, és ez sok későbbi ügyfél előtt megnyitotta az utat. Ma már három, egymással szorosan összefüggő üzletágban működnek: a tanácsadás és az oktatás mellett a Labs a kísérletibb jellegű, új üzleti alkalmazások felkutatására specializálódott divízió.
Deligo Vision Technologies Kulcsember(ek): Haidekker Balázs (CEO), Haidekker István (CEO), Fazekas Gábor (CTO) alapítók Szektor, technológia: vendéglátás, finctech, AI A menzák és üzemi étkezdék különleges területnek számítanak a vendéglátóiparban. Egy viszonylag szűk időablakban hirtelen rengeteg étkezni vágyó rohanja meg őket – a hatékonyág tehát a vendéglősnek és a vendégnek (meg persze a főnökeiknek) is kulcsfontosságú ezen a piacon.
Haidekker István és Balázs, a Deligo Vision Technologies CEO-i
A Deligo által fejlesztett, mesterséges intelligenciával hajtott rendszer automatizálja a fizetést: egyszerűen felismeri, mi van a tálcán, és már fizethetünk is. A rendszer elképesztően pontos (99 százalékot ígérnek), félelmetesen gyors, biztonságos, és ami szintén nagyon fontos: higiénikus. A belső hálózathoz csatlakoztatva akár a belépőkártyánkkal is fizethetünk a céges kantinokban.
A társaság mögött a Haidekker fivérek állnak, ők első nagy dobásukat azzal hozták össze, hogy Autohop nevű utazásmegosztó cégüket felvásárolta a francia Blablacar. A Deligónak már huszonnégy külföldi partnere van, többek közt Svájcban, Angliában, de zömében Franciaországban. Globális piacvezetői pozícióra vágynak a munkahelyi éttermek területén, ehhez legalább harminc–ötvenezer menzát szeretnének elérni, hogy aztán erről a piacról kinőve, másfajta „varázslatos fizetési megoldásokkal” is előrukkolhassanak.
Enerhash Kulcsember(ek): Jogg Balázs (CTO), Jogg Dániel (üzletfejlesztési vezető) alapítók Szektor: szoftverfejlesztés, szolgáltatás, energia Voltak pillanatok, amikor az E.ON nyíregyházi erőműve bitcoint bányászott. Hogy mégis miként? Egy magyar cég fejlesztésének köszönhetően. Az Enerhash ötlete egyszerű: ha egy erőmű épp felesleget termel, azt átalakítják számítási kapacitássá, amit sok mindenre fel lehet használni. Akár bitcoinbányászatra is. Utóbbinál azért is merül fel az igény, mert valósággal zabálja az energiát. Emiatt egyre többen dolgoznak azon, hogy a problémára üzletileg is releváns megoldást találjanak.
Jogg Balázs és Dániel, az Enerhash alapítói
Az Enerhash ötlete persze nemcsak a kriptovilág mögött lehet erőforrás, hanem leginkább a felhő mögött. A felesleges energiából ugyanis úgy lesz számítási kapacitás, hogy a felesleget szerverparkok, adatközpontok szívják fel. Ezt aztán rengeteg célra fel lehet használni. Az ötlet egyszerűnek tűnik, de a megvalósítás bonyolult. Az alapító testvérek közül a korábban az energetikában dolgozó Dániel otthon kezdte el összerakni a később az Enerhash alapjait képező rendszereket.
Pepita Kulcsszereplő(k): Dorcsinecz József, Varga Zoltán alapítók Szektor: e-kereskedelem Miután Dorcsinecz József és Varga Zoltán (utóbbi csak névrokona a Centrál csoport tulajdonosának) felépítették és később értékesítették Magyarország egyik legsikeresebb turisztikai oldalát, a Szállás.hu-t (akkor még csak az OTP csoportnak), úgy döntöttek, hogy máshol újra felépítenek valami nagyot. A turizmusnál kiszámíthatóbb területet kerestek, így lyukadtak ki a babaholmiknál.
Dorcsinecz József és Varga Zoltán, a Pepita alapítói
A 2017 nyarán útjára indított Pepita.hu ma már jóval több babaáruháznál, tulajdonképpen mindent be lehet szerezni rajta, amire egy háztartásnak szüksége lehet. Az alapítók nem hagyományos webáruházban gondolkodtak, hanem beemelték az úgynevezett marketplace modellt, vagyis olyan digitális platformot hoztak létre, ahova más kereskedőket is várnak. A kínálatuk mára több mint 1,3 millió belistázott árucikkből áll, és már csak a név utal arra, milyen részpiacról indultak el. A GKID piackutató szerint ott vannak a tizenöt legnagyobb e-kereskedő között, és már külföldön is terjeszkednek.
Diller Kevin tizenöt évesen, a nagymama ágyneműtartójából indította a Mobilfoxot, ma már tizenegy országban dobálják törhetetlen telefontokjaikat. Grandiózus marketinggel, pimasz ötletekkel és jórészt huszonévesekből álló vezetőséggel nőttek ötmilliárdos céggé. Na, meg a Tiktokkal.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
