Hogy ne csak baráti beszélgetéseken akarj vele villogni, hanem kicsit nyerj is vele, megnéztük, mit tudnak a hazai bankok prémium bankszámlacsomagjai. Szempontok bankválasztáshoz vagy akár bankváltáshoz.
Egy OTP-s számlatulajdonos, történetesen az egyik kollégám, prémium státusának köszönhetően pár hete telefonhívást kapott. Váratlanul érte, mert legalább tíz éve prémium ügyfél, de ez eddig semmilyen érezhető előnnyel nem járt. Ügyei többségét – a nagy többséghez hasonlóan – online intézi, ezért a bankfiókban járó kényelmesebb fotelt is csak ritkán élvezhette. „Személyes konzultációra hívtak, mert ránéztek a portfóliómra, és úgy gondolják, lennének ötleteik, hogy az infláció ne egye meg a pénzemet” – mondta.
Végül azt javasolták, rendezze át, vagy cserélje le befektetési jegyeit, állampapírjait. „Ha nem is világmegváltó, de hasznos tippjeik voltak, különösen a régebben beszerzett, a mai sorozatoknál sokkal rosszabb kamatozású állampapírok átforgatásával.”
A prémium szint közel sem egységes fogalom a magyarországi bankoknál. Már a havi jóváírási küszöb is különbözik, vagy annak a megtakarításnak a nagysága, amit a szintlépésért el kell helyezni a számlán. Érdekes, hogy néhány banknál kevesebb is elég a prémium szinthez, mint amennyi más bankoknál a lakossági számlák ingyenes vezetéséhez kell. És bár a magyarok jellemzően passzívak, ami a bankváltást illeti, mégis érdemes lehet váltani attól függően, mit tartunk fontosnak.
Ha fajtatiszta kutyára vágysz, nem a vásárlás az egyetlen lehetőséged. Magyarországon több fajtamentő egyesület is van, ahol sokszor díjnyertes, sorsukra hagyott állatok várják a gazdájukat. Ilyen a Szent Ferenc Állatotthon égisze alá tartozó agárfajtamentő csoport is, tavaly egyetlen év alatt száztizenöt agár életét mentették meg.
Nagy fekete szénaboglya viharzik ki mellettem a csömöri Kobaktanya kapujában, miközben kezet fogok Nagy Henriett-tel. Henni – ahogy mindenki hívja – nagyon sóhajt, és azt mondja, üljek le, amíg befogja a szabadságharcos pulit. Suba nem szökni készült, csak az ajtó melletti fához szaladt, a kíváncsiság hajtotta, nem az elvágyódás. Jó itt neki, ahogy a többi hetven kutyának, póninak, birkának és disznónak is.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Henni karaktere egyszerre emlékeztet dr. Dolittle-re és a Szelíd motorosok egyik tetovált, jószívű karakterére. A szülei gyerekkorában agarakat és német dogokat tenyésztettek, mindig ötven-hatvan kutya volt otthon, és megesett, hogy Népszínház utcai lakásukban tizennyolc aludt télvíz idején. A család menhelyet tartott fenn, 2007 környékén pedig az agarak mellett tették le voksukat. Ehhez először egy támogató vásárolt nekik telket Soroksáron, és miután azt kinőtték, Csömörre költöztek. Henni rehabilitációs kutyatréneri és iskolavezetői képesítést is szerzett, anyanyelvi szinten beszél kutyául. Miközben beszélgetünk, fél szeme végig az állatokon, szinte olvassa, melyiknek épp mire van szüksége. Amikor arról kérdezem, miért épp az agarakba szeretett bele, határozott tekintete megszelídül.
„Az agár, az nem kutya, az agár. Egy másik faj. Akinek egyszer agara volt, annak mindig az lesz – mondja ellentmondást nem tűrő mosollyal. – Egyébként meg, mindenkinek megvan az agara, csak meg kell találni. Pláne, hogy a kutyákkal kapcsolatos prekoncepciók sokszor blődségeken alapulnak. Sokan azt gondolják, hogy az agaraknak hatalmas mozgásigényük van, pedig szívük szerint a nap huszonhárom és fél órájában a kanapén terpeszkednek, és csak a maradék félben rohangálnak. Tény és való, hogy akkor egy Forma–1-es autót megszégyenítő sebességgel.”
Kétezer eurót érő kutyát is utcára dobnak Aki eddig nem mélyedt el a kutyamentés világában, talán elsőre felhúzza a szemöldökét a fajtamentés szó hallatán. Felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség erre, mikor a menhelyek fulladásig tele vannak, fajtatiszta kutyát pedig tenyésztőtől szokás vásárolni. Csakhogy a fajtamentést – mint Henni elmondja – éppen a tenyésztők és a szaporítók sokszor felelőtlen viselkedése teszi indokolttá. Ugyanis a már nem „használható” kutyák – akik nem tudnak többet szülni, vagy lesérültek, és nem versenyezhetnek – gyakran az utcán végzik.
„Csak tavaly több mint százötvenöt fajtatiszta agarat mentettünk, húsz–huszonöt százalékuk törzskönyvezve volt, és van köztük másfél–kétezer eurót érő, befogadóra váró kutya is. Előfordult, hogy világbajnok pályaversenyző angolagarat szedtünk össze, rapsicok (orvvadászok – a szerk.) dobták ki a megrepedt lába miatt. És ez nem egyedi eset.”
A Kobaktanyán most hetven kutya él, közülük ötven gazdát keres, tíz–tizenöt saját, és van néhány, aki valószínűleg már itt éli le az életét. Az öregecske, sötétebb színű kutyákért nem tolonganak, holott Henni szerint pont belőlük válhat a legsimulékonyabb társ.
Bár a Kobaktanyán az agarakra specializálódtak, a körülöttünk szaladgáló apró, göndör szőrű Miska és a szomszéd udvarból beszűrődő bégetés lebuktatja őket. Aki menteni kezd, az nem tud határt húzni. Ide mindenkit befogadnak, akinek legalább az egyik szülője agár, de a mentett kutyák társállatait sem hagyják magukra. „Olyan nincs, hogy valahol állatkínzás történik, te elhozol öt agarat, és az egy szem keveréket otthagyod. Ehhez nincs az embernek szíve. Volt olyan, hogy két kutyáért mentem, de amikor megláttam, milyen körülmények között élnek, tizenegyet hoztam el. Aztán telefonáltam haza, és három gazdánk rögtön rohant is ki a telepre, hogy helyet csináljanak nekik.”
Így került ide Pista és Miska, a két mudi, valamint Natasha, az ázsiai juhász is. A fajtatiszta, díjnyertes állatokat egy olyan telepről mentették ki az Ócsai Állatotthon és a Karakán Mentés segítségével, ahol húszasával sorakoztak egymáson a kutyatetemek, a láncok végén csak csontvázak lógtak. Összesen hetven állat vesztette életét, és tizenhetet sikerült kihozni. Natasha például három lábbal jött meg, mellsőjét ismeretlen körülmények között könyékig elvesztette, ma is a csonkra nehezedve biceg. Az interjú alatt körülöttem lófrál, játszani és futkározni szeretne, de nem tud. Most pénzt gyűjtenek neki gumipapucsra, homokra és műfűre, amin kényelmesen járhat.
A gazdákat is képzik Henni szerint Magyarország a felelőtlen állattartás és az állatkínzás élvonalában jár. Úgy érzi, csak egy hajszál választ el bennünket a spanyol helyzettől, ahol amellett, hogy brutálisan sok a kóbor eb, agarak tömegét lövik ki és akasztják fel évente. Az agárfajtamentők több expedíciót is szerveztek már a katalán földre, és összesen ötven galgót (agarat, spanyolul) mentettek ki eddig.
Natasha, az ázsiai juhász elveszítette egyik mellső lábát, most neki gyűjtenek gumipapucsra.
A gyakorlatuk több szempontból is eltér a klasszikus menhelyekétől. Amellett, hogy a házon belül tartják a kenneleket több mint kétszáz négyzetméteren – így megóvva az állatokat az időjárási viszontagságoktól –, rehabilitációs tevékenységet végeznek, valamint a gazdákat is képzik. Előbbi a bent lévő állatokon is meglátszik, ezektől a kutyáktól nem kell félni, itt senki sem harap, a komoly viselkedési problémákat a beérkezés után orvosolják.
Henni pedig szívét-lelkét beleadva dolgozik, hogy megfelelő körülményeket teremtsen. Jelenleg három munkahelyből fedezi a kiadásait – sofőrködik, és egy kereskedelmi cégnél segít be –, de még így is sokszor az önkéntesek segítsége kell a megemelkedett rezsi kifizetéséhez. És akkor a hosszú távú álmokról még nem is beszéltünk.
„Körülbelül tízmillió forintra lenne szükségünk, hogy a Kobaktanyát véglegesítsük, mert iskolát, valamint sérült és lelki sérült kutyáknak rehabot is szeretnénk fenntartani. Persze mi is meghúzhatnánk a határainkat, de én soha nem fogom azt mondani kutyára, hogy nem jöhet. Ahogy azt sem érezném helyesnek, ha pénzt kérnék a gazdiktól, akik tőlünk fogadtak be, és utólag tanácsot kérnek a kutyaneveléshez.”
Szent Ferenc Állatotthon Egyesület agárfajtamentés csoportja Alapítás éve: 2009 óta működik a Szent Ferenc Állatotthon, az agárfajtamentés csoport 2023 márciusában önállósodott. A csapat: Nagy Henriett, az alapító, négy önkéntes, közülük három kutyatréner. Éves költségvetés (csak az agaraknál): kb. 24 millió forint, az állatorvosi költségeket az alapítvány büdzséjéből fedezik. Havi költségek egy állatvédő alapítványnál: táp: kb. 240 ezer forint állatorvosi költségek: 300 ezer – 1,5 millió forint a kennelek ára: 250 ezer forint pórázok, nyakörvek, szájkosárak: 80 ezer forint havi üzemanyag (mentés + állatorvos): 160–200 ezer forint
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Hozzátennék a villanyszámlához. 100 000: Natasha, az ázsiai juhász gumipapucsot kapna, hogy teljes értékű életet élhessen. 1 000 000: Vennének négy hőszigetelt mobilkennelt az udvarra, így legalább plusz nyolc kutyát tudnának fogadni, vagy lecserélnék a bizonytalan állapotú kerítést.
Más fajtamentő egyesületek: • Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület • Futrinka utca Egyesület (tacskómentés) • Moszkvai Őrkutya Alapítvány • Második Esély Mopszmentő Egyesület • Összefogás a Szánhúzókért Alapítvány • Westie Rescue Hungary Magyar Westie Fajtamentő Egyesület • Magyar Spitz Egyesület
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell. […]
Volt asztalos, mérnök, tanár – hosszú utat járt be Höflinger Norbert, mire megalapította az elektronikai hulladékok feldolgozására szakosodott HWD Recyclingot. Ha egy boltban italhűtőt látsz, jó eséllyel ők fogják majd szétbontani, miután elhasználódott. Ma már a harmadik generáció is tulajdonos a cégben, pedig ők még általános iskolába járnak.
Száz százalék fizetés, kilencven százalék munkaidő, száz százalék teljesítmény. Elsőre annak tűnhet, de nem csak leányálom a négynapos munkahét. Annyi biztos, hogy a hosszú hétvégékért cserébe fókuszáltabban, feszítettebben kell dolgozni, és mindenképpen ki kell zökkenni a megszokott kerékvágásból. Itthon a Magyar Telekom és a Libri-Bookline tesztelte, utóbbi júniustól át is áll a rövidebb hétre.
Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
