Az alvás elvesztegetett időnek tűnhet, ha a produktivitásunk határozza meg, mennyit érünk. Egyre többen az alvástól veszik el a szórakozásra szánt időt, így állva bosszút azért, hogy napközben a kötelezettségeik miatt nem volt erre idejük.
A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás életmódja legalább annyira retrónak számít, mint a hasonló szövegű dal – Robert Owen 1817-ben megfogalmazott jelszaváról nem is beszélve. A munka – és az ingázás – sok embernek már több időt vesz igénybe, a szórakozásra való igényünkből azonban nehéz lejjebb adni. Ha a munkából nem tudunk lecsípni elég időt, inkább az alvást rövidítjük meg – mintegy bosszút állva azért, hogy a kötelezettségeink teljesítése közben nem irányíthatjuk az időnket. Így született meg az alváskutatás egyik legtrendibb területét meghatározó revenge bedtime procrastination (RBP) kifejezés.
Az alváskutató szerint azonban ez régi jelenség. „A RBP az inszomniához vezető, nem jó alvásviselkedések köréhez sorolható. Ma még az alvást a lustasággal kötjük össze – ki korán kel, aranyat lel –, és kihasználatlan, elpazarolt időnek tartjuk a nem produktív időt. Az emberek éjszakai alvásidejüket áldozzák fel a munka vagy a kikapcsolódás oltárán” – mondja Simor Péter Dániel alváskutató, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója.
Az RBP tehát nem mentális probléma, és nem alvászavar, hanem a kiégés egyik tünete, a túlhajszolt emberek segélykiáltása. Van, aki ilyenkor a barátaival tölti az időt, de a legtöbben videójátékoznak, sorozatokat néznek, vagy órákig görgetik a közösségi médiát.
Így készült két és fél órás dokumentumfilm a legendás magyar vízilabdacsapat három olimpiai aranyérméről – A nemzet aranyai kulisszatitkai a Forbes.hu-n.
Zákonyi S. Tamás rendező-producer-társíró (Flashback Productions) életében fontos szerepet tölt be a sport és a víz is. Az uszodában nőtt föl, tizenegy éves koráig úszott, majd apja levitte a KSI-be a Csasziba vízilabda-előkészítő úszófoglalkozásra, ahol a nála fiatalabb Kásás Tamás, Steinmetz Ádám, Székely Bulcsú, Vári Attila, Varga Zsolt, valamint a néhai Benedek Tibor is cseperedtek. „A közeg, a miliő, ennek az egésznek az atmoszférája, szellemisége, engem az ott rabul ejtett.”
A BÚÉK és Az unoka producerének nem ez az első sportdokumentumfilmje, 2000-ben mutatták be az Egerszegit. Zákonyi utóbbi kapcsán járt kint, és követte a 94-es római világbajnokságot és hírhedt, erőszakosra sikeredett ütközetünket is az olaszokkal. „Nagyon paprikás hangulat volt, tizenegyezer olasz néző előtt. Nem szeretek különösebben magyarkodni meg pödörni a bajszomat, de ott éreztem életemben először: büszke vagyok, hogy magyar vagyok. Még ha egy góllal alul is maradtunk” – emlékszik vissza Zákonyi.
Már a 94-es vb-n is mozgatta a pólósfilm gondolata („kispadra állítottam a kamerát”). 2000. október elsején Sydney-ben hét góllal vertük az oroszokat a döntőben. Zákonyi ott döntötte el, hogy az olimpiai arannyal hazaérkező csapatot már operatőrrel várja a BOK csarnokban.
2000 és 2003 között negyvenórányi felvétel forgott, Zákonyi szerint a filmbe ebből négy–öt perc került bele. „Ez volt a bizalom megalapozásának időszaka. Tudták, hogy ha zavarok, magamtól kimegyek, és én is odafigyeltem, hogy tekintettel legyek rájuk. Megtanultuk egymást elviselni.” Zákonyi szerint ez is segített abban, hogy mire 2022-ben kamerák elé ült a csapat, mindkét fél tudta, hogy „nem másítjuk meg a valóságot”, olyan történetnek kell filmre kerülnie, ami a lehető legközelebb áll hozzá.
Zákonyi eredeti terve az volt, hogy bevárják a 2004-es olimpiát, és ha a csapat újra nyer (nyertek is), továbbhaladnak a filmmel. Igen ám, de a következő években Zákonyit más munkák és családi ügyek sodorták el a projekttől. „2013-tól, amikor Benedek Tibor lett a szövetségi kapitány, már azért nem akartam őket piszkálni, mert tudtam, hogy Tibor mennyire ráállt a feladatra. Tiszteltem annyira, hogy nem zavarom őt.” A háromszoros olimpiai bajnok 2020. június 18-án hunyt el, a filmben archív felvételeken, interjúkon keresztül került be a történetbe. „Akkor nagyon haragudtam magamra, hogy kihagytam valamit, ami pótolhatatlan” – mondja Zákonyi. Ezután kezdett el újra beszélgetni többekkel az eredeti csapatból. 2021 elejére mindenkivel sikerült megállapodni – Kemény Dénes szövetségi kapitánnyal és Benedek-Epres Pannival is. Így adta be Zákonyi a filmtervet a Nemzeti Filmintézethez (NFI).
A produkció az NFI nyilvános pályázati adatbázisa szerint több mint 770 millió forint állami támogatást kapott (gyártás-előkészítési, filmgyártási és marketingtámogatással együtt) – ez volt a teljes költségvetés, koprodukciós hozzájárulás sem társult hozzá. A dokumentumfilmes műfajban ez rekordnagyságú támogatási összeg, a korábbi csúcstartó a Katinka című imázsfilm volt 560 millió forint megszavazott állami támogatással.
„Minden időszakhoz, tornához, személyhez találtunk valami személyes sztorit, kiemelendő teljesítményt. Azért volt ez fontos, mert mi tényleg a magyar vízilabda rangját, súlyát akartuk megmutatni” – indokolja Zákonyi az archívok kutatásába fektetett félévnyi munkát. Az interjúkat 2022 márciusától forgatták, aztán nyár közepén kezdték el megvágni a kétszáz órányi nyersanyagot, így készült el tavaly őszre az első vágás. Az első nyers vágás ötórásra sikeredett, ezt kerekítették le végül lépésenként két és fél órára.
Ennyi anyagból hogy-hogy nem minisorozat készült? „Mozit akartam csinálni. Nemcsak vásznon akartam látni, de vásznon is – mondja Zákonyi. – Az élményt, amit nekem is adott a nézőtérről, ahogy mellettem nyolc–tízezren őrjöngenek, hogy hajrá magyarok!”
Csónakkonvoj a Kinabatangan folyón, emberre (is) éhes krokodilusok, nagyorrú majmok háreme és persze fák tetején trónoló orangutánok. David Attenborough, Vilmos herceg és Katalin hercegné nyomában Borneó szigetén.
Volt asztalos, mérnök, tanár – hosszú utat járt be Höflinger Norbert, mire megalapította az elektronikai hulladékok feldolgozására szakosodott HWD Recyclingot. Ha egy boltban italhűtőt látsz, jó eséllyel ők fogják majd szétbontani, miután elhasználódott. Ma már a harmadik generáció is tulajdonos a cégben, pedig ők még általános iskolába járnak.
Már egy éve, hogy a magyar Seon megkapta történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros befektetését. Első kézből hallhattunk izgalmas háttérinfókat az online csalásmegelőzésben utazó startuptól az áprilisi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen.
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]