Az alvás elvesztegetett időnek tűnhet, ha a produktivitásunk határozza meg, mennyit érünk. Egyre többen az alvástól veszik el a szórakozásra szánt időt, így állva bosszút azért, hogy napközben a kötelezettségeik miatt nem volt erre idejük.
A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás életmódja legalább annyira retrónak számít, mint a hasonló szövegű dal – Robert Owen 1817-ben megfogalmazott jelszaváról nem is beszélve. A munka – és az ingázás – sok embernek már több időt vesz igénybe, a szórakozásra való igényünkből azonban nehéz lejjebb adni. Ha a munkából nem tudunk lecsípni elég időt, inkább az alvást rövidítjük meg – mintegy bosszút állva azért, hogy a kötelezettségeink teljesítése közben nem irányíthatjuk az időnket. Így született meg az alváskutatás egyik legtrendibb területét meghatározó revenge bedtime procrastination (RBP) kifejezés.
Az alváskutató szerint azonban ez régi jelenség. „A RBP az inszomniához vezető, nem jó alvásviselkedések köréhez sorolható. Ma még az alvást a lustasággal kötjük össze – ki korán kel, aranyat lel –, és kihasználatlan, elpazarolt időnek tartjuk a nem produktív időt. Az emberek éjszakai alvásidejüket áldozzák fel a munka vagy a kikapcsolódás oltárán” – mondja Simor Péter Dániel alváskutató, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója.
Az RBP tehát nem mentális probléma, és nem alvászavar, hanem a kiégés egyik tünete, a túlhajszolt emberek segélykiáltása. Van, aki ilyenkor a barátaival tölti az időt, de a legtöbben videójátékoznak, sorozatokat néznek, vagy órákig görgetik a közösségi médiát.
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. Az idézetben említett úr, Veres Tibor pedig nem más, mint a Wallis igazgatóságának elnöke, aki már 2008-ban, kezdő vállalkozásként is látott fantáziát a zöld energiában gondolkodó cégben. Nemrég sikeres exitet zártak: az Alteót felvásárolta a Mol vezette konzorcium, de a két vállalat továbbra is szoros üzleti kapcsolatot ápol.
Ifj. Chikán Attila egy nemzetközi cégnél korábban is foglalkozott már környezetvédelemmel, energetikával. Tudta, hogy erős tőkeháttérrel kell megvalósítania a zöld energiatermelésről, fenntarthatóságról szóló vízióját, melyhez befektetőt keresett. „Kétéves volt a cég, amikor felkerültünk a térképre” – mondja arról, hogy 2010-ben az addigi villamosenergia-kereskedelem mellé már a termelésbe is beszálltak, mert vásároltak soproni és győri gázerőműveket. Ezzel olyan nemzetközi partnereik lettek, mint az Audi és a Heineken. És bár elsőre úgy tűnhet, de a zöld gondolattal sem szakítottak:
Ma ahhoz, hogy nagyon sok és minél több megújuló lehessen Magyarországon, úgy, hogy ez ne legyen sem a költségekre, sem az ellátásbiztonságra negatív hatással, ahhoz a földgáz típusú erőművek nagyon jók és hatékonyak. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azon dolgozik, hogy ezt elfogadják fenntartható energiának”
Ifj. Chikán Attila
Mindeközben a cég tőzsdei vállalatként is épült: eleve olyan működési modellel és céges kultúrával, hogy az alkalmas legyen a tőzsdére lépésre. 2010-ben már ott voltak a magyar tőzsdén, 2016-ban megtörtént az első nyilvános részvénykibocsátás, azóta már prémium kategóriában ott vannak a BUX-indexben is.
Energetikai vonalon sem állt meg a fejlődés: napelemparkok, szélerőművek felvásárlása, a hulladékok energiájának hasznosítása közben 2015-ben az Alteo felvásárolta és tevékenységébe integrálta a Sinergyt. „Itt azért a kis hal ette meg a nagy halat. A Sinergynek kétszer akkora volt az EBITDA-ja, és háromszor akkora az árbevétele. Irtózatos mázli, minthogyha komplementer vállalatot építettek volna a Sinergyvel, mint jin és jang, úgy összeillett” – mondja Attila. A megújuló energiaforrást is használó erőművek üzemeltetésével és termelésmenedzsmentjével is foglalkozó, szabályozói központtal is rendelkező vállalat kialakításához erős alapot adott az Alteónak az összeolvadás.
Nekem nagy büszkeség volt, amikor átadtuk Közép-Európában az első ipari méretű energiatárolót. Innovációban megmutattuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek”
Ifj. Chikán Attila
Rendszerük a magyar villamosenergia-kereslet és -termelés ingadozását képes egyensúlyozni, másodperces sebességgel. A fejlődésük azóta sem állt meg, a Mol vezette konzorcium felvásárlása a stratégiai célokat illetően nem változtatott semmin, az Alteo megy előre a fenntartható energetikáért. „Az elmúlt három év mindenkit megtanított arra, így a vállalatokat is, hogy az energetikával foglalkozni kell” – mondja. „Akkor is, ha vannak nehézségek, ahogy nem volt könnyű egy újonnan létrehozott energetikai vállalatot 15 év alatt ekkorára növeszteni sem.”
Írta: Orbán Krisztián Az üzleti élet iránt érdeklődő magyar fiatalok előtt álló legnagyszerűbb karrierlehetőségről a döntő többség még csak nem is hallott. Ez részben érthető is, még a legjobb esetben is csak néhány százuk tudja majd bejárni ezt a pályát. Első hallásra sincs benne semmi szexi, se ingyen specialty kávé, se világmegváltó blabla, se a nevetséges ígéret, hogy tíz […]
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, ahol nem kizárólag az üzleti teljesítmény számít, hanem a szereplők karaktere, tehetsége, szemléletmódja és egyedisége. a harminc fiatal között épp annyira helye van az asztrofizikusnak és a kardcsapatnak, mint az Arénát megtöltő popsztárnak. és a kedvünkért beugrottak egy fotóautomatába is.
Az újkeletű digitális áruhitelek kitalálója egyelőre nem tud pénzt csinálni a BNPL-hitelből, ettől még mindenki másolja, a konstrukció rohamosan terjed. Gyors, egyszerű, kényelmes – és mégsem átlátható.
Egy gitározó srácot látok. Nem lehet több huszonöt évesnél. Haja kicsit csapzott, ruhája rendezett, vidáman pengeti a húrokat, előtte fehér papírpohár a Nyugati pályaudvar aluljárójának koszos, ragadós kövén. A vacsorára szánt kiflik az egyik kezemben, a másikban a telefonom, próbálom vele megvenni gyorsan a vonatjegyet, amikor megüti a fülemet egy mondat. „Látod, még mindig itt zenél a bácsi, pedig dolgozhatna is.” A mondat végén […]
Már egy éve, hogy a magyar Seon megkapta történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros befektetését. Első kézből hallhattunk izgalmas háttérinfókat az online csalásmegelőzésben utazó startuptól az áprilisi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen.
Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
