Üzleti szereplő több évtizedes karriert maga mögött hagyva civilnek áll. Láttam pár ilyet a közelmúltban. Még nem trendgyanús, inkább első fecskék, de üdvözlendő a bátorság, tulajdonképpen vakmerőség. Nyilvánvaló jószándékkal és hittel elkövetett egzisztenciális kamikaze. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Tilesch György tér vissza! Pályámat az üzleti oldalon kezdtem. Majd amikor tíz éve a Bridge Budapest […]
Üzleti szereplő több évtizedes karriert maga mögött hagyva civilnek áll. Láttam pár ilyet a közelmúltban. Még nem trendgyanús, inkább első fecskék, de üdvözlendő a bátorság, tulajdonképpen vakmerőség. Nyilvánvaló jószándékkal és hittel elkövetett egzisztenciális kamikaze.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Tilesch György tér vissza!
Pályámat az üzleti oldalon kezdtem. Majd amikor tíz éve a Bridge Budapest Egyesület társalapítójaként és ügyvezetőjeként a civil oldalon találtam magam, azt is megtapasztaltam: valahogy kevésbé voltam komolyan vehető. Ez nem kishitűség. Csak egy tipikus reakció: „Szép, szép, de meddig csinálod még? Valami komolyat is az asztalra kellene tenni, a nagy dolgok mégiscsak az üzletben történnek.”
Ezzel akkor szembesültem élesen, amikor újra visszatértem, és már párhuzamosan vittem a két szerepet mint kockázatitőke-befektető és üzletikultúra-formálásért dolgozó civil. Ahogy újra lett üzleti identitásom is, ott kerültem újra térképre. Az üzleti és a civil pálya közt ingázni nem kimondott típustörténet, minek is belőle messzemenő következtetéseket levonni? Mégis valami rendszerhibára hívja fel a figyelmet, és ez nem pusztán a térképre kerülés vagy az egzisztenciális pálfordulások okán jön elő.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, szív- és érrendszeri problémákkal, a harmadik a genom instabilitással és rákkal, míg a negyedik a fertőző társbetegségekkel foglalkozik.
A HCEMM-et vezető Dr. Christoph W. Sensen főigazgató és CEO emlékeztetett: a magyarok átlagosan hét évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, és erről részben az életmódjuk tehet. A szomorú valóságra a covid kezdeti időszaka is rámutatott, hiszen „kiderült, hogy a fertőző betegség különösen veszélyes azokra az emberekre, akik eleve immunhiányosak”. Mint mondta, van számos olyan betegség, ami Magyarországon nagyban hozzájárulhat a korai halálozáshoz, de a kutatóintézet új megoldásokat kínálhat a legelterjedtebbekkel szemben. A jelenlegi finanszírozási ciklusuk 2026 végéig tart – ez idő alatt arra összpontosítanak, hogy új diagnosztikai megközelítéseket dolgozzanak ki és elvégezzék az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges alapmunkát.
„Nem jutunk el egészen addig, hogy kezelés kerüljön a piacra, hiszen ez ekkora időkerettel nem reális, de olyan témákat vizsgálunk, amelyek idővel elvezethetnek a kezeléshez. A diagnosztika gyorsabban elérhető eredményekkel kecsegtet, mivel egy új megközelítés ezen a területen akár három-négy év alatt megvalósítható” – magyarázta Dr. Christoph W. Sensen.
„Az elmúlt tíz évben rengeteg előrelépés történt: felfedeztük, hogy a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek, vagyis az informatív molekulák populációi megváltoznak, ha betegség alakul ki a szervezetben. Grazban például kifejlesztettünk egy megoldást, ami plazma alapú DNS marker segítségével két nappal előbb detektálja a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakulását, mint a hagyományos módszerek. Mit jelent ez? A szepszis halálozási aránya nyolc óránként megduplázódik, ezért ha két nappal hamarabb felfedezzük, akkor nagyon jó esélyünk van olyan betegek kezelésére, akik egyébként meghalnának, vagy súlyos maradandó károsodást szenvednének.”
A HCEMM laboratóriumait tavaly kezdték el felszerelni a szegedi Science Parkban található Inkubátorházban, egy 1800 négyzetméter alapterületű létesítményben. Jelenleg is zajlik a berendezések telepítése, a jéggépektől a víztisztítókon át a fagyasztókig, és a főigazgató szerint hamarosan megkezdhetik az első kísérleteket. A nagyrészt már elvégzett alapkutatásokat integrált munkafolyamatok létrehozása, emberi minták gyűjtése, ipari partnerek bevonása követi, hogy végül eljussanak a termékekig.
Olyan ipari partnereket is keresünk, akikkel kezdetben szolgáltatási munkát, majd hosszú távú együttműködést folytathatunk Magyarországon. Természetesen a világ más részein szintén vannak olyan vállalatok, amelyekkel elkezdtünk tárgyalni.”
A főigazgató megjegyezte: a HCEMM kutatóitól elvárják, hogy illeszkedjenek a kész üzleti tervekbe, mivel a cél végső soron a társadalom számára hasznos eredmény. Ez az igény már a toborzás során felmerül, hiszen ha valaki náluk akar csoportvezető lenni, először részletesen vázolnia kell a kutatásában rejlő ipari potenciált. Dr. Christoph W. Sensen leszögezte: éppen a kutatásokban rejlő üzleti lehetőségek miatt jött létre a HCEMM Magyarországon, ahol az elmúlt két évben 220 százalékkal nőtt a tudományos élet finanszírozása. Az állam azt tervezi, hogy 2030-ra már a GDP három százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A koncepciót nagymértékben támogatja a hazai természettudományos oktatás magas szintje, hiszen az intézet munkájához jelentős mértékben alkalmaznak nagy adathalmazokat, programozást vagy például mesterséges intelligenciát.
A borítón a legértékesebb magyar influenszerek, az utolsó oldalon a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. A februári szám megünneplésével visszatért magazinindító eseményünk, a Kilövés.
Komoly elvárásokkal indultam el a Glow Up Bőrgyógyászati és Esztétikai Klinikára. Belépve egyből éreztem, hogy a Glow Up kilóg az esztétikai klinikák sorából. A kortárs elvárásoknak megfelelő, karakteres, high-end enteriőrben a brand megálmodója, Dr. Faluhelyi Dóra fogadott. „Klinikánkon a bőrgyógyászat, a sebészet, az esztétika és a kozmetika szoros együttműködésben, teljes komplexitásában foglalkozik pácienseink megjelenésével, a […]
Jókor voltak jó helyen, mondják szinte mindig a Forbes alanyai, és mi ezt olyan ritkán írjuk le, amilyen ritkán csak lehet. Tudjuk, hogy szerencséje sokaknak sokszor van, de csak kevesen ismerik fel és használják ki. A mindentől független, égből pottyanó szerencse ritka, még a lottószelvényhez is kell lottót venni.Te is jókor vagy most jó helyen, és te is […]
„A kollégák küzdenek, mint malac a jégen.” Ezt a covidjárványban mondta nekünk egy interjúban. Azóta jött háború, energiakrízis, óriási infláció, a tejtermékek a duplájára drágultak. Most mit csinálnak a kollégák?Most? Vészhelyzet van. Ez teljesen abnormális, tervezhetetlen állapot. Én értem, hogy van olyan, hogy üzleti terv, de ki a csuda tudta volna ezt lemodellezni? A legnagyobbak is milliárdos veszteségeket fognak elszenvedni, nagyon komoly […]
