Lo úr a mesebeli

Írta: Robert Olsen, John Kang és Zinnia Lee
Fordította: Zsadon Béla

Egy meleg szeptemberi reggelen Calvin Lo a családi életbiztosítás-közvetítő cég, az R.E. Lee International hongkongi irodájában fogadta a Forbes szerkesztőjét. Makulátlan háromrészes öltöny, gondosan kiválasztott nyakkendő és díszzsebkendő, így ült le tavaly Lo a szerkesztővel a dúsan faragott faburkolattal, bőrkötéses könyvekkel és finoman elrendezett vázákkal gazdagon dekorált tárgyalóban.

Azért hívta ide a szerkesztőt, hogy a világ milliárdosainak Forbes-listájáról beszéljenek. (A Forbes név a cikkben mindig az amerikai Forbes magazinra vonatkozik – a ford.) Lo, az R.E. Lee International vezérigazgatója azt mondta, „kíváncsi rá”, hogy a többi ázsiai milliárdos mit szól a rangsorhoz. Egy „dilemma” gyötri, magyarázta. Adjon-e vagyonát igazoló további dokumentumokat a Forbesnak, és kerüljön fel a listára. Az idősebb, konzervatívabb mágnások kezükben akarják tartani adataikat, magyarázta tovább, de a második, harmadik generációs gazdagok nyitottabbak, és néhány ilyen ismerőse nógatja: juttassa föl magát a listára. „Vagy olyan szerencsés, csinálod olyan jól” – mondták neki állítólag. Arra is utalt, hogy szerinte feltűnése a listán javára válhatna fő üzletágának, a biztosítási kötvények értékesítésének. A szupergazdag magánszemélyek értékelnék.