Hamarosan vége az extrém magas lakossági állampapírkamat időszakának, újra a kisbefektetők figyelmének középpontjába kerülhetnek a részvények. A magyar piac kicsi, de a miénk, itt is vannak kiváló cégek, kiváló történetek, az árfolyamok pedig gyakran egymással szembe is mozognak, minden időszaknak megvannak a kedvencei, nyertesei. Összegyűjtöttük, hogy mit kínál ma a BÉT 10+1 ígéretes vállalata – kicsik és nagyok, csúcson és mélyponton levők, mindenféle iparágból.
Mi kell ahhoz, hogy hirtelen kisbefektetők tömegei számlanyitásra vagy megbízásadásra várva jelenjenek meg a magyar brókercégek irodáiban? Harminc százalék hirtelen zuhanás az OTP-ben. Talán túlzott leegyszerűsítés ez, de tény, hogy az elmúlt húsz évben többször is előfordult, hogy a bankpapír meredek zuhanásba kezdett, amire a kisbefektetők menetrendszerűen elkezdték áttalicskázni a pénzüket a magyar sztárrészvénybe. Nem is ok nélkül. 1995 óta működő aranyszabály, hogy aki belevásárol a nagy zuhanásokba, mindig tisztes nyereséggel jön ki a befektetésből.
Volt, hogy éveket kellett rá várni, de az OTP valóban mindig kiment új csúcsra, meghálálva a remegő kezűnek csúfolt kisbefektető bizalmát. Ez természetesen pont semmit nem jelent a jövőre nézve, tűntek már el a tőzsdetörténelemben törhetetlennek tűnő cégek is pár év alatt a süllyesztőben, de az OTP pozícióját és eredményességét látva teljesen érthető, hogy a hazai magánbefektetők bíznak benne, és a nagyobb gyengüléseit vételi lehetőségnek értékelik. Az OTP-részvény persze csak a jéghegy csúcsa, a kisbefektetők tömeges felbukkanása pedig inkább csak ritka érdekes jelenség. A magyar tőkepiacon ugyanis a lakosság súlya sokkal kisebb az európai átlagnál, és a részvénykínálat is szerényebb a budapesti tőzsdén, mint tőlünk nyugatabbra vagy akár csak a lengyel piacon. Évtizedek óta próbálnak ezen a tőzsde és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók változtatni, kevés sikerrel.
Igazi nagy forgalmú, nagy piaci értékű blue-chip részvény is már csak három-négy forog a Budapesti Értéktőzsdén – az OTP, a Mol és a Richter státusza egyértelmű, de a Telekomot igencsak beszűkült forgalma miatt már egyre kevésbé sorolták ide az elmúlt években. De legalább az elmúlt tíz évben látványosan megerősödött a második vonal, a midcap kategóriában igazi szép üzleti történetet írt néhány cég, ez pedig általában magával hozta részvényeik komoly áremelkedését is.
Nem kérdés, mi most a legjobb kockázatmentes befektetés: az inflációkövető állampapírokat, ezek közül is a Prémium Magyar Állampapírt még bő egy évig nem veri semmi. De mivel minden pénzt sosem érdemes egy irányba terelni, és mert PMÁP-ból legfeljebb huszonötmillió forintért lehet vásárolni, jó tudni az Államkincstár többi ajánlatáról is. Csemegéző.
Magyar Állampapír Plusz Futamidő: 5 év Alapcímlet: 1 ft (nyomdai sorozatnál hatféle címlet) Kamatozás: évente változó, sávos
A szuperállampapírnak tartott MÁP+ esetében az infláció felugrásánál lett fájóan egyértelmű, hogy az ahhoz egyéves csúszásban igazodó, a 2019 júniusában elindított konstrukció már nem is annyira szuper. Ezt szépen vette a lakosság egy része is, és úgy faroltak ki a pozícióból, hogy azt öröm volt nézni. A 2021 negyedik negyedévében csúcson lévő, összesen majdnem 6,4 billió forintnyi állomány mostanra alig kilencszázmilliárdra zuhant. Ez annyira hazavágta a sávos – az első félévben 3,5, a másodikban 4 százalékos, majd innen évente 0,5 százalékponttal emelkedő – kamatozású papírt, hogy tavaly decemberben még az átárazásáról is szó volt. Ez persze azóta sem történt meg, így továbbra is inkább a PMÁP után nyúljunk egészen 2026 elejéig: a prognózisok szerint nagyjából ekkor éri be a csökkenő infláció a szuperállampapír kamatszintjét.
Az Államkincstár mellett persze mi is örülnénk egy reneszánsznak, mert valójában jóval „kényelmesebb” a konstrukció, mint ahogy az inflációkövetők működnek. A kamat befektetése automatikus (ugyanazon sorozat papírját kapjuk a kamat értékének megfelelően), a visszaváltás a kamatfordulókat követő öt munkanapig ingyenes, és máskor is kedvezőbb, mint az inflációkövető papíroké. A kincstári árfolyamjegyzés, azaz a visszavételi árfolyam itt 99,5 százalékos, tehát magasabb, mint a PMÁP – nem kőbe vésett – 99 százaléka.
Egyéves Magyar Állampapír Futamidő: 1 év Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: fix 8,00%
Aki attól fél, hogy az inflációkövető papírok, esetleg a MÁP+ visszavételi árfolyamát egyetlen tollvonással teszi majd tönkre a kormány (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az egyéves állampapír jó alternatíva lehet. Ahogy a neve is jelzi, hamar kirepül a portfóliónkból. Az utóbbi egy évben ráadásul jelentősen javítottak az árazásán. A tavaly júniusi, 4,25 százalékos kamatozású sorozatot decemberre felpumpálták 9 százalékra – de a rövid távra tervezők pechjére épp idén szeptemberben azért vágtak rajta egy kicsit. Most 8 százalékos kamatozással fut a papír legutóbbi sorozata.
A garantált rövid távon kívül azonban minden ellene szól. Visszaváltási árfolyama megegyezik az inflációkövető Prémium sorozatokéval, kamata pedig csak jövőre adhat majd aprócska reálhozamot. Ha esetleg huzamosabb ideig marad a papír 8 százalékon – amire a szeptemberi egyszázalékos, jelzésértékű vágás után vajmi kevés esélyt látunk –, az javítaná a vonzerejét. Minden más feltétel változatlansága mellett 2025-ben már inkább ide lenne érdemes tenni a pénzünket.
Diszkont Kincstárjegy Futamidő: 3, 6 és 12 hónap Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: nincs, csak hozam
Tavasszal még sokszor hallhattuk, hogy a rövid távra vásárolható Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) hozamai akár még a PMÁP-éval is felveszik a versenyt. A szintén inflációkövető Bónusz Magyar Állampapír zuhanásához hasonlóan azonban itt is elég hamar kopogtatott a piaci valóság: az átlaghozam a három hónapos papírnál 9,29 százalékra esett.
A DKJ ráadásul egy fokkal bonyolultabb, így nagyobb pénzügyi jártasságot igénylő befektetés. Már eleve nem kamatokról, hanem hozamról beszélünk: névérték alatt, diszkontáron vásároljuk azt a papírt, amit majd az Államkincstár névértéken vesz vissza. A papírok árfolyamát a bankoknak és brókercégeknek rendezett heti, vagy az éves lejáratú kincstárjegy esetében kétheti aukció mellett a másodpiac is rángatja.
Magyar Államkötvény Futamidő: 3, 5, 7, 10, 15 vagy 20 év Alapcímlet: általában 10 000 ft Kamat: fix vagy változó
Ha a Diszkont Kincstárjegyre azt mondtuk, hogy haladó pénzügyi ismereteket igényel, az elsősorban intézményi célpiacra szánt, de a magyar lakosság által is megvásárolható Magyar Államkötvény (MÁK) már fekete öves terep. Az előbbivel ellentétben – és a klasszikus állampapírokhoz hasonlóan – azonban a MÁK meghatározott időnként fizet kamatokat, így a konstrukciók felépítése azért ismerős lehet.
Bonyolulttá a teljesen eltérő értékesíthetőség teszi a kötvényeket. A kifinomult másodlagos piaccal rendelkező papírokat ugyanis az Államkincstár nem veszi vissza 0,5–1 százalékos költséggel, ha esetleg idő előtt kiszállnánk, hanem a piaci szereplők között kell rá vevőt találnunk. Itt pedig már az aktuális kereslet-kínálati viszonyok áraznak, ami jelentős kockázat a kisbefektetőknek.
Egy korábbi, alacsonyabb hozamkörnyezetben vásárolt papír például a kutyának sem fog kelleni névértéken, és ha mindenképp szabadulnánk a pozícióból, szívhatjuk a fogunkat. Erről a Silicon Valley Bank pénzügyi osztálya sokat tudna mesélni: a fintech vállalatoktól érkező lekötött betéteket a bank hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe fektette. Csakhogy a Fed kamatemelési ciklusa miatt átíródtak a hozamelvárások, és elolvadt a betétek mögötti fedezet. A MÁK komplikáltabb, kockázatosabb mivoltát azonban ellensúlyozzák az elérhető konstrukciók kamatszintjei. Valójában itt lehet találni igazi csemegéket, azaz lényegi alternatívát azoknak a befektetőknek, akik a PMÁP-ot is előznék. Merthogy akár még a Prémium lekörözésére is van példa: a csodakötvényként emlegetett 2027/B sorozat kamata például a háromhavi BUBOR-ral (azaz a bankközi forint hitelkamatlábbal) egyenlő, aminek köszönhetően tavasszal még a PMÁP akkor ígért 16 százalékát is lefölözte. Persze a BUBOR azóta már irányt váltott: szeptember végén már 12 százalékhoz közeledett, és a Magyar Nemzeti Banktól várható alapkamat-vágásokkal még lejjebb fog tolódni.
A szeptember végi aukciók között is találni érdekességeket. A 2026/H sorozat a lejárat végéig évi 9,5 százalék kamatot fizet, amivel már 2025-ben majdnem dupla hozamot lehet elérni a PMÁP-hoz képest; de a két évvel hosszabb futamidejű, 2028/A sorozat sem előnytelen a 6,75 százalékos kamatával, ha az infláció stabilizálására spekulálunk. Az igazi izgalmat azonban egy euróalapú pozíció adja. A Zöld Magyar Államkötvény 2027 februárjában lejáró sorozatát a tavaly novemberi kibocsátásnál kapkodták el az ESG-trendeknek már-már kényszeresen megfelelni akaró befektetők. Az egymilliárd eurós keretösszegre négy és félszeres túljelentkezés érkezett, ami a fix ötszázalékos kamatot és az 5,319 százalékos hozamot nézve nem véletlen – miközben a kötvényvásárló a magyar kormány környezettudatos beruházásait finanszírozza, a forint gyengülő pályáját is kihasználhatja.
Bali egyszerre paradicsom a nászutasoknak, a jógiknak és a szörfösöknek is, utóbbiak a déli Uluwatu hullámaiért a világ végéről is eljönnek. A nyugati part viszont kész időutazás, se beach club, se night club, csak az óceán dübörög. De a koromfekete homok, a buja dzsungel és a tengerparti rizsföldek birodalmában ott a sziget legkifinomultabb új szállodája is, ami alig egy év alatt feltette a nyugati partszakaszt a balinéz turistatérképre.
A Forbes.hu-n megjelent első revolutos, csalós cikkem óta egyre-másra sodorja elém az élet a károsultak eseteit. Bőven vannak már tanulságok, de az is egyre világosabb, hogy lehet bármekkora zseni valaki, akkor sincs igazán védve.
Immáron nyolcadik alkalommal ismerte el a K&H azon magyar családi cégeket, amelyek üzleti gyakorlata példaértékű lehet más vállalatok, vagy akár a kisebb vállalkozások számára is. A 2016-ban életre hívott K&H családi vállalatok kiválósági díj idei nyertesei között sokféle cég akad a környezettudatos tehenészettől kezdve a családi autókereskedésen keresztül az építőpiari nagyvállalatig. A K&H családi vállalatok […]
