A Forbes.hu-n megjelent első revolutos, csalós cikkem óta egyre-másra sodorja elém az élet a károsultak eseteit. Bőven vannak már tanulságok, de az is egyre világosabb, hogy lehet bármekkora zseni valaki, akkor sincs igazán védve.
Milyen ügyek vannak? A sorozat Tóth Attila ügyével indult. Hat perc alatt 2000 eurót, nagyjából 800 ezer forintot szívtak le a Revolut-számlájáról egy nyilvánvaló csalássorozat eredményeként, egyenlő, kereken 100, 200, 300, 500 eurós tételekben, váltakozva euró- és dolláralszámláiról. Nem ült a laptopja előtt, nem volt a keze ügyében a telefonja, egy budapesti jógateremben gyakorolt, cuccai a táskájában lapultak, miközben Apple Payre regisztrált kártyájával egy állítólagos brüsszeli dohányboltban (Ali Toys) garázdálkodtak egy téli esti órában.
Kardos Melindától már 5500 eurót loptak el, mialatt Budapesten aludt, tőle távoli helyeken, egy párizsi elektronikai használtcikk-boltban (Back Market) és a Dior párizsi luxusüzletében. A tajvani származású, de Budapesten élő Bonny (a teljes nevét pozíciója és a céges policy miatt nem közölhetjük) 4000 eurót veszített el, nála is csak néhány percre és egy ritmikus visszaélés-sorozatra volt ehhez szükség egy állítólagos Apple boltban, Barcelonában.
Mi a közös bennük? Mindhárom, a Forbes.hu-n korábban részletesen bemutatott esetben azt állítja a Revolut, hogy a tranzakciók mobiltárcás, Apple Pay-es fizetések voltak. Ezt a károsultak maguk nem tudják ellenőrizni, kénytelenek arra hagyatkozni, amit a fintech bank állít, és így el kell fogadniuk azt is, hogy a Revolut szabályzata kimondja, a mobiltárcás visszaéléseket nem tekinti visszaélésnek. Szerintük ugyanis a kétlépcsős azonosítás (ami ahhoz kell, hogy a bankkártyát társítsák a mobiltelefonhoz, és fizethessenek vele) annyira biztonságossá teszi ezt a fizetési módot, hogy csak az ügyfél tevőleges közreműködésével használhatja valaki más a mobiltelefonra regisztrált bankkártyát.
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás […]
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás és azon keresztül a munkaerőpiac lehűtése a finanszírozási költségek emelésével. Ezt a jegybankok nem szeretik hangosan kimondani, de az infláció visszaszorításának általában velejárója a fogyasztás és a foglalkoztatottság átmeneti csökkenése is.
A folyamatok alakulása szempontjából különösen az amerikai jegybankra (Fed) és az OPEC olajkartellre érdemes figyelni. Előbbi kamatemeléseivel igyekszik megtörni az inflációt, és egyben befolyásolja a többi ország (ideértve Magyarország) kamatpolitikáját is. A Fed elég közel került a sikerhez, viszont az elmúlt hónapokban a szaúdiak vezette OPEC termeléskorlátozása nyomán újra megugrottak az olajárak, és ha ez tartós marad, ismét felerősítheti az inflációt. A közeljövő e két ellentétes erő küzdelméről szólhat, és a kimenetelétől is függhet, hogy lesz-e globális recesszió. Ha a Fed további érdemi kamatemelésekre kényszerül, az a világgazdaság több fontos szereplőjét megroppanthatja, élen az európaiakkal.
Az EKB kamatszintje (4%) alacsonyabb a Fed által kijelöltnél (5,5%), jóllehet az eurózóna inflációja (5,2%) magasabb az amerikainál (3,7%). Az alacsonyabb kamatszint ellenére a közelmúlt gazdasági adatai alapján az európai gazdaság lényegesen ingatagabb az amerikainál. Az EU gyengeségének több oka is van. A fogyasztás visszaesőben, az exportot rontja a kínai lassulás, és visszafogják a protekcionista amerikai intézkedések, ráadásul Peking hirtelen vevőből versenytárs lett az autógyártásban. Közben az orosz energiáról levált német ipar versenyképessége is csökkent. Összességében az európai recesszió kockázata nagy, és Magyarországot is érintheti.
Mibe lehet ilyenkor fektetni? A fix kamatozású államkötvények általában csökkenő, míg az inflációkövetők emelkedő infláció mellett teljesítenek jól. Mivel az infláció sorsa jelenleg még a jegybankok szerint is bizonytalan, rövid távon érdemes legfeljebb 1–1,5 éven belül lejáró fix kamatozású vagy diszkont papírokban tartani a pénzünket, amikből aztán a kép tisztultával át lehet váltani hosszabb lejáratú fix papírokra, vagy visszatérő infláció esetén követőkre.
Az ingatlanpiacnak éveken át hátszelet biztosított az alacsony kamatkörnyezet, most ennek az ellenkezőjét látjuk. A befektetési hozamot keresőknek lett alacsonyabb kockázatú alternatívájuk, a megemelkedett jelzálogkamatok pedig sok vevőt kiáraztak a piacról. A lakáspiacon meginduló árcsökkenés aligha áll meg, amíg a kamatok újra tartósan alacsonyan nem lesznek, ha pedig a kamatcsökkenés oka egy tartós recesszió lesz, akkor a kilábalás még hosszabb lehet. Az előző ingatlanciklusok hét, illetve öt évig tartottak, ennek alapján legalább pár éves lejtmenet várható.
Az év vége október közepétől szezonálisan erős a részvénypiacokon, bár a magas kamatok miatt nagy a bizonytalanság. A blue chipek helyett inkább azokat a szektorokat preferálom, ahol a kereslet-kínálat egyensúly valamiért felborult. Ilyen például az atomerőművekben használt urán, amiből Fukusima után egy évtizedig túlkínálat volt, de mostanra jelentős hiány lett belőle, amit erősít az új és újraindított erőművek kereslete. Hasonlóan rossz évtizedük volt a tengeri olajfúró cégeknek, az amerikai palaolajboom sokakat csődbe vitt közülük, most viszont a megmaradtak nem győzik kiszolgálni a keresletet, új kapacitás pedig még évekig nem várható. Érdekesnek tartom még a tankerhajók piacát is: a korábban optimális szállítási útvonalak az orosz szankciók nyomán sokkal hosszabbra nyúltak, és szintén kapacitáshiány lépett fel, ezt egy esetleges téli európai dízelhiány is fokozhatja majd.
A szerző befektető, az Oktogon Ventures alapító partnere.
Műfaját tekintve mérföldkő a hazai streaminggyártásban, mégis, a magyar HBO és HBO Max legsötétebb időszakában forgott első realityjük, A híd. Egy ponton ott volt a gyomorgörcs az alkotókban, hogy az anyacég kirántja alóluk a hidat. Végül csak elkészült a műsor, nem is akárhogyan – erről kérdeztük a játékosokat, a producereket, valamint Magyarósi Csaba műsorvezetőt. Ajánló a Forbes.hu-ról.
„Csak gyártsatok, majd lesz piac” – mondta mindig Juhász Sándor a feleségének, Icának. Ketten építették fel az Izsáki Házitészta Kft. elődjét, amit sokáig ez a mondat vitt előre. Aztán egy másik mondat – „ezt így szoktuk, hagyjátok rám” – hét éve a csőd szélére sodorta őket. A kényszerű és fájdalmas generációváltás közben sikerült megmenteni az alföldi tésztagyárat, ahol ma naponta tizenöt tonna tésztát gyártanak.
A dicső járványéveknek vége. Az e-kereskedelemben szinte mindenkinek jól ment a szekere, viszont a covid lecsengésével most már tényleg okosnak kell lenni, és a pénzzel meg a fejlesztésekkel is okosan kell bánni. Pláne olyan tőkeerős régiós titánok árnyékában, mint az Emag, az Alza vagy a Kifli – ezek ugyanis egyre agresszívabbak a magyar piacon. A Forbes és a Google három országban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is feltérképezte a digitális hősöket. Közös listánkban hoztunk is tíz (plusz három) meggyőző sztorit – ezek a cégek, webáruházak az elmúlt évben is bebizonyították, hogy nem hiába biztosak a dolgukban.
Menj a levegőért, a tájért, a borért, és maradj a halászléért: Baranja a mi Baranyánk hiányzó,
de a horvát schengeni csatlakozással számunkra is könnyebben elérhető része.
