Ha változatosan táplálkozunk, nagy valószínűséggel nem alakulnak ki olyan hiányok a szervezetünkben, amiket mesterséges készítmények állandó szedésével kellene pótolnunk. Hacsak nem indokolt valamilyen betegség miatt, inkább kúraszerűen fogyasszuk az étrend-kiegészítőket, és a zöldségek, gyümölcsök mellett együnk rendszeresen olajos magvakat, hüvelyeseket és halat!
Írta: Szabó Adrienn
Sokan azt gondolják, hogy étrendkiegészítő nélkül a mai világban nem lehet egészségesen élni, pláne a mi égövünkön, ahol nincs télen-nyáron ugyanannyi gyümölcs. Ez hatalmas tévedés. Részben azért olyan népszerűek a különféle kapszulák, cseppek és porok, mert gyors megoldásnak érezzük őket, és rohanó életünkben szeretnénk megspórolni a tudatos étkezésbe befektetendő munkát. Pedig egy egészséges embernek a legtöbb vitamint elég kúraszerűn, időszakosan szedni, többek között azért is, mert egyes mikrotápanyagokat a szervezet képes elraktározni.
A zöldségek és a gyümölcsök manapság drágák, és nem is mindig állnak rendelkezésre olyan bőségesen, mint a nyári időszakban, de fontos tudni, hogy nem csak a nyers zöldség és gyümölcs tartalmaz értékes mikrotápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, kofaktorokat és antioxidánsokat). A dietetikában alaptézis, hogy ha változatosan táplálkozol, és eszel annyit, hogy ne légy éhes, tehát megfelelő a mennyiség és a minőség, akkor nem alakul ki tápanyaghiány.
Aki látta a Menü című filmet, most kipróbálhatja a valóságban is.
Csak épp happy enddel.
Csillogó ufó úszkál valahol Észak-Norvégiában egy fjord közepén. Eredete és célja ismeretlen, de legalább barátságosnak tűnik: a földönkívüliektől nagyon elégedetten és jóllakottan távoznak az emberek. Már az odajutás is csodálatos: a norvég fővárosból, Oslóból (egy vacsora után a háromcsillagos Maaemo étteremben) rövidke repülés Bergenbe, ahova néha még közvetlen járatok is indulnak Budapestről, innen pedig – feltankolva a kikötőben egy jó kis sült lazacos szendviccsel – bő kétórás gyönyörű hajókázás a fjordok között.
Útközben alaposan meg lehet csodálni a tájat és az irigylésre méltó nyaralókat, többnyire motorcsónak-parkolóval a telek végében. A végcél Rosendal, az Iris étteremhez legközelebb eső település. A foglalás időpontjában nem az étterembe kell belépni, hanem a kikötőben kell várakozni, innen indulnak a környezetkímélő, elektromos motorcsónakok, és juttatják el a vendégeket a víz közepén lebegő objektumhoz. A Salmon Eye napközben látogatóközpont, ahol arról tudhatunk meg többet, hogyan adhatna több élelmiszert a világnak az óceán. Estére viszont teljesen átalakul, és izgalmas, titokzatos, különleges gasztroélménynek ad helyet.
Az első megálló még egy kis bemelegítés, pár falatka, csodálatos helyi cider és rövid bevezető a csónakházban a nagy kalandhoz. Aztán már tényleg nincs más hátra, mint újabb rövid hajókázás után belépni a vaksötét… pincébe. Ahol – de nem szeretnék mindent elszpojlerezni – akad pár érdekes meglepetés. Végül mégsem horrorfilmbe illő a folytatás, hanem egy gyönyörű lépcsősoron feljutunk a földszintre, vagyis inkább vízszintre, majd tovább, a vacsora helyszínére, ezúttal már szokványosabb körülmények közé: kényelmes székek, asztalok, gyönyörű kilátás.
És innentől marad igazán tátva a szánk. A fiatal dán séf, Anika Madsen eddig nem igazán tartozott a nagy nevek közé, de olyan lélegzetelállítóan erős és a hely szellemének megfelelő menüvel rukkol elő, hogy nem kell hozzá nagy jóstehetség, hamarosan elér ide a gumigyártó fémplakettje, és akár a két csillag sem lenne túlzás.
Természetesen tengeri alapanyagokra épül a kóstolómenü, és arra is kísérletet tesz, hogy a lehető legfenntarthatóbban szerezzék be az alapanyagait: halakat, kagylókat, rákokat, algákat, tengeri sünt. Földünk hetven százalékát borítja víz, ennek ellenére a kalóriabevitelünknek csak két százaléka származik onnan. Izgalmas és hasznos kísérlet tehát tovább kutatni, hogy hogyan nőhetne ez az arány.
Ha mégis szárazföld, akkor a közismerten környezetkárosító marhatenyésztés támogatása helyett a vadon élő rénszarvast választják, mint a menü szinte egyetlen nem tengeri fehérjéje. Minden étel tele ízekkel, izgalommal, savakkal és umamival, játékossággal és kreativitással, másodpercnyi lankadás sincs.
A végére is jut még meglepetés, a régi norvég mondás jegyében irány a szabad levegő, az utolsó pár apró édes fogást a tetőteraszon szolgálják fel, és szabad tűzön készítik. Éppen tökéletes időpontban, hogy még tartson az extrém hosszú északi naplemente, és csillogó szemmel bámulhassunk bele.
– Próbálj múlt időben gondolni a betegségedre, már nem vagy rákos!– Hivatalosan még az lehetek. Csak tünetmentes. De persze nem ez határozza meg az életemet, mindenesetre az egészségem nagyon felértékelődött. Smejkál Petivel 2020 novemberében, pár nappal az első hererákműtétje után folyt köztünk ez a párbeszéd egy chatben. Nem sokkal korábban ment el a Forbestól, hogy – az ő szóhasználatával […]
Túl a gigantikus tavalyi buktán, most ősztől tudunk könnyedén inflációt megverve befektetni. Legfőbb ideje, hogy a lehető legtöbbet visszahozzuk abból, amit az eszközárak szakadása elvitt, az infláció meg felzabált. De hogyan? Tizennégy oldalon előbb 7+7 kérdés és válasz arról, miért fulladt ki egyszerre a kötvény- és a részvénypiac, miért lett ekkora sztár a magyar állampapír, és hogy mi jön ezek után. Aztán 4 kínzó dilemma arról, hogy mi a nyerő. Forint vagy deviza, papír vagy tégla, állampapír vagy bármi más, és hogy belevegyünk-e az aktuális tőzsdei mániába. És még: 7 profi befektető friss portfólióajánlása.
A turistáktól túlcsorduló Kréta és Rodosz között félúton járunk. A két szigetet, Kárpatoszt és Kászoszt pár kilométer választja el egymástól, de két külön világba csöppenünk. Az egyiken csodálatos táj, bájos kis falvak és fantasztikus strandok várnak, a másikon a madár se jár, elbújhatunk a világ elől.
Matheidesz Réka uniós karriert hagyott hátra, hogy felépítse a művészekből üzleti szereplőket faragó Wamp művészeti piacot. Most a Mome vezérigazgatói posztján ugyanezt kell megtennie egy egész egyetemmel, miközben a modellváltó egyetemek legkisebb hibáját is árgus szemekkel figyeli a nyilvánosság.
