Az okos gabonaszondától a malacszámlálón át a mézlaborig: az agrárszektorban dolgozók munkáját megkönnyítő innovatív eszközök és tudományos módszerek, amelyekkel akár a karosszékből is gazdálkodhatunk.
Mindent a malacokról – Pigbrother Sertéstelepek megfigyelése a távolból, a juhok, csirkék, marhák számának, súlyának, állapotának ellenőrzése, méhkaptárak és méhcsaládok egészségének és mozgásának felügyelete vagy éppen kávécseresznyék színárnyalatának elemzése digitális eszközök és mesterséges intelligencia segítségével. Nincs ebben már semmi futurisztikus, lassan az agrárszektor minden területére születik egy megoldás a hatékony, gazdaságos és gyors működés biztosítására. A PigBrother Kft. néhány éve jelentkezett első, az állatok gyors, élő számlálásának feladatát megoldó PigCounter nevű termékével.
Azóta bővült a portfóliójuk, ma már Agri Food AI név alatt egyesítik termékekeit. A PigBrotherrel a sertések súlyát mérik gépi tanulás és gépi látás ötvözésével, az Artemys a vadállomány megfigyelését segíti. A Beemap a méztermelés optimalizálását támogatja például azzal, hogy segíti a legjobb viráglegelők megtalálását, és csökkenti a növényvédőszer-maradványok kockázatát. Az Agri Food AI olyan hazai és külföldi cégekkel dolgozik együtt, mint a Tyson Foods, a LifeCorp és a Bonafarm.
Mint egy egyszerű hőmérőt – GrainMonitor Nem elég a gabonát betárolni, meg is kell őrizni a minőségét. Erre kínál megoldást a GrainMonitort kifejlesztő startup (a GrainMonitor Kft.). Ez egy vezeték nélküli szenzoregység, amiből a terménymennyiségtől és igénytől függően egyet vagy többet bele kell szúrni a gabonahalomba, mint egy egyszerű hőmérőt. A rendszer igényei és a riasztási faktorok megadása után egy mobilalkalmazással követhetők a raktárak információi, probléma felbukkanásakor itt jelenik meg a riasztás is. Minden szenzornak önálló feldolgozó és kommunikációs egysége van, az információt egyenként küldik el a GrainMonitor felhőalapú központjába.
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
Írta: Litkai Gergely
A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Májusban Sásdi Helga tér vissza!
Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így idézi Tönkretett figyelem című könyvében: „Ha mindenki egy órával többet aludna – ahogyan a múltban tették –, az emberek nem az Amazont böngésznék, nem vásárolnának semmit.” Az alvás megromlásának ugyanis álláspontja szerint az az egyik oka, hogy a fogyasztói társadalomban az alvással megfosztjuk magunkat a fogyasztás és a termelés lehetőségétől, ezt pedig túl nagy luxusnak érezzük.
Azzal, hogy kevesebbet alszunk – a gyerekek alvásideje egy évszázad alatt 85 perccel rövidült meg –, megfosztjuk magunkat attól, hogy testünk és szellemünk megfelelő állapotban vágjon neki a következő napnak. Csökken a figyelmünk, az agyunk nem pucolja ki a felesleges hulladékokat, fizikai és mentális értelemben sem. Ha nem alszunk, elhízunk, cukor- és szívbetegek leszünk, ráadásul csúnyák. Ez mind-mind rendkívül sok közvetlen és közvetett kiadással jár. Ráadásul az álmosság számos közúti balesetben játszik közre, rontja ítélőképességünket, és permanens másnaposságban tart. Egy országban, ahol eleve a lakosság nagy részének rossz az ítélőképessége, veszélyesen vezet és permanensen másnapos, igazi jutalom lenne plusz egy óra alvás. A költségvetésről már nem is beszélve.
Ha előbb fekszünk le, előbb kapcsoljuk le a villanyt, sőt mivel hűvösben aludni is egészségesebb, a fűtésen is spórolunk. Ha még inkább a mélyére nézünk az alváskutatók tanácsainak, lefekvés előtt egy-két órával már nem mobilozunk, és nem nézünk tévét, ami napi tíz óra csökkentett energiafelhasználást és kibocsátást jelent.
A közvetett előnyök viszont szinte beláthatatlanok, ha csak naponta alszunk egy órával többet, akkor az már heti hét óra, tehát majdnem egy munkanap. Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy mit csináljanak azok a dolgozók felszabaduló idejükben, akik négynapos munkahétre álltak át. Nem kell attól tartanunk, hogy ahelyett, hogy otthon ülnének, rövid távú járatokkal állandó hosszú hétvégézésbe csapnak át fapados járatokkal. Ráadásul remélhetőleg valamennyit csökken is az általuk előállított GDP, így a nemnövekedésnek is a nemcselekvéssel mutathatunk irányt.
Sőt, mivel ezen egy óra alatt sem online, sem offline nem shoppingolnak, illetve nem teszik ki magukat az egyre szofisztikáltabb online hirdetési algoritmusoknak, a kereslet is örvendetesen csökken. Mondhatni alvással akár még az infláció is csökkenthető.
Az már csak hab a tortán, hogy mivel figyelmünk és ítélőképességünk javul, kevesebb rossz döntést hozunk, nemcsak fogyasztóként, de vállalkozóként vagy munkavállalóként is. A politikusokról már nem is beszélve, akik Csipkerózsikaként hazánkban jóval több hasznot hajthatnának, már csak azzal, hogy nem okoznak kárt. Ezenkívül szinte ingyen jobban néznénk ki.
2024-ben március 15-re esett az alvás világnapja, így bővíthetnénk a 12 pontot az alvási egyenlőséggel. Nagy Feró is csatlakozhatna a nemzeti alvásegységfronthoz nyolc óra pihenést követelve, Pataky Attila és Homonyik Sándor pedig szekundálna alvástémájú dalaival a légpárnás szundikamionon. (Címek a Spotifyon.) Sőt, a korai nyugdíj mintájára, egyfajta végletes sabbaticalként, visszatérhetne a téli álom is. A cafeteriába beépülhetne a délutáni alvás. Csapatépítők és ordas berúgások helyett rendszeresedhetne a kollektív szieszta.
Természetesen nemcsak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy milyen hatékonyan alszunk, milyen időszakban, milyen gyakran, milyen minőségben, és mennyire jól tudunk fókuszálni az ébrenlétünk alatt. Épp ezért nem szeretném az üzenetet túlzottan leegyszerűsíteni, de mozgalmam zászlaján ez a szlogen lobogna: „Dőljön le, mielőtt be- vagy kidőlne!” A szerző humorista, zöldaktivista, a Dumaszínház alapítója.
A Forgó tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga, Iglódi Csaba.
Ha nem automatikusan a gyereked iskolájának vagy a közeli kutyamenhelynek adnád az adód egy százalékát, érdemes alaposabban körülnézni a civilek közt. Még jobb, ha nem csak az adóbevallás idején merül fel, hogy adakozz. Íme, tíz ügy és hozzájuk pár alapítvány, hogy könnyebb legyen választani.
Itt az új magyar startupgeneráció. Világcégekkel dolgoznak, és világcégektől is képesek kulcsembereket igazolni. Ami közös bennük: mindenki kizárólag magyar alapítókkal indult el, és egyre aktívabban osztják meg a tudásukat egymással is – közben többen aktív befektetők is már. Üzletileg sok tekintetben megelőzték a Ustream–Prezi–LogMeIn-hármast, de van még dolguk bőven.
Hámori Barbara megreformálta a magyar gyártású fikciós sorozatokat, milliókat ültet le a tévé elé, cége, a Scripted Productions milliárdos bevételt termel. A városi lány falusi sorozatokat ír és rendez, és most a game show-kban robbantana nagyot.
