Az okos gabonaszondától a malacszámlálón át a mézlaborig: az agrárszektorban dolgozók munkáját megkönnyítő innovatív eszközök és tudományos módszerek, amelyekkel akár a karosszékből is gazdálkodhatunk.
Mindent a malacokról – Pigbrother Sertéstelepek megfigyelése a távolból, a juhok, csirkék, marhák számának, súlyának, állapotának ellenőrzése, méhkaptárak és méhcsaládok egészségének és mozgásának felügyelete vagy éppen kávécseresznyék színárnyalatának elemzése digitális eszközök és mesterséges intelligencia segítségével. Nincs ebben már semmi futurisztikus, lassan az agrárszektor minden területére születik egy megoldás a hatékony, gazdaságos és gyors működés biztosítására. A PigBrother Kft. néhány éve jelentkezett első, az állatok gyors, élő számlálásának feladatát megoldó PigCounter nevű termékével.
Azóta bővült a portfóliójuk, ma már Agri Food AI név alatt egyesítik termékekeit. A PigBrotherrel a sertések súlyát mérik gépi tanulás és gépi látás ötvözésével, az Artemys a vadállomány megfigyelését segíti. A Beemap a méztermelés optimalizálását támogatja például azzal, hogy segíti a legjobb viráglegelők megtalálását, és csökkenti a növényvédőszer-maradványok kockázatát. Az Agri Food AI olyan hazai és külföldi cégekkel dolgozik együtt, mint a Tyson Foods, a LifeCorp és a Bonafarm.
Mint egy egyszerű hőmérőt – GrainMonitor Nem elég a gabonát betárolni, meg is kell őrizni a minőségét. Erre kínál megoldást a GrainMonitort kifejlesztő startup (a GrainMonitor Kft.). Ez egy vezeték nélküli szenzoregység, amiből a terménymennyiségtől és igénytől függően egyet vagy többet bele kell szúrni a gabonahalomba, mint egy egyszerű hőmérőt. A rendszer igényei és a riasztási faktorok megadása után egy mobilalkalmazással követhetők a raktárak információi, probléma felbukkanásakor itt jelenik meg a riasztás is. Minden szenzornak önálló feldolgozó és kommunikációs egysége van, az információt egyenként küldik el a GrainMonitor felhőalapú központjába.
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Írta: Varga Veronika
„A reptéri mérlegen méregettük a szappanokkal megpakolt kisbőröndöt, nehogy több legyen huszonöt kilónál, közben telefonon egyeztettünk a webfejlesztőnkkel, hogy azonnal élesítse a webünket, és állítsa be a céges mailcímeinket is. És útban a reptérre ugrottunk be a taxival a nyomdába, hogy elhozzuk a még meleg katalógusokat és első névjegykártyáinkat” – meséli Bokrosi Máté, a Zador Europe Kft. egyik alapítója. 2014-ben, másfél év tervezés és előkészítés után épphogy elkészültek a hétféle Zador szappanból álló első kollekciójukkal, amikor hívták őket Dubajból, hogy bekerültek egy nagynevű közel-keleti beautyexpóra. Másnap már indulniuk is kellett a kiállításra.
Az első kiskereskedő partnerüket is ezen a kiállításon szerezték, méghozzá Bahreinből. „Óriási lendületet adott nekünk ez az expo. Itt látta először a nagyközönség élőben a szappanokat, és mi is itt vetettük bele magunkat az éles üzletbe” – mondja a másik tulajdonos, Florián Bence. Ők ketten öt évvel korábban találkoztak először, barátok lettek, pár évvel később pedig már azon ötleteltek, milyen céget tudnának indítani. Akkoriban sokat túráztak együtt, a márka neve is egy túrán született meg. Olyan nevet kerestek, aminek idegen nyelven sincs negatív jelentése, könnyű kimondani, egyszerű, és valamilyen kötődésük is van hozzá. Így amikor a Pécsely melletti Zádor-várat mászták meg, egyszerre néztek össze, hogy ez lesz az.
Bence testvére, Florián Dóra, valamint az ő férje, Eizenacker István már akkor szappangyártással foglalkoztak, egy pécselyi üzemben bérgyártottak több kozmetikai cégnek. Voltak gépeik és receptúráik. Máté szerint ez jó alap volt egy önálló márka létrehozásához. „Elsőre vakrepülés volt, de nagyon bíztunk a már meglévő technológiában és receptúrában, meg persze magunkban, hogy el tudjuk majd adni a terméket külföldön.”
Nekiálltak azon gondolkodni, mivel lehetne megújítani a meglévő receptet, mitől lehetne egyedi a szappanuk. Balaton-felvidéki kötődésük miatt hamar jött az ötlet, hogy a hévízi termálvíz lesz a telitalálat. Ez egyrészt jó hatással van a bőrre, gondolták, ráadásul a magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat.
Fontosnak tartották, hogy minél több magyar alapanyagot használjanak. „Bár Magyarországon például nyilván nincs sheavaj, de amit jó minőségben el tudunk érni, azt mindenképpen szerettük volna a könyékről beszerezni” – mondja Máté. Ilyenek például a szőlőmagolaj, a levendulaolaj, a paprikavirág-kivonat vagy a mandulaolaj – ezekkel illatosítják a szappanokat.
Egy évig dolgoztak csak azon, hogy a csomagolás tökéletes legyen, a grafikusuk minden motívumot, levelet, szőlőszemet, vonalat kézzel rajzolt meg. Az évente eladott nyolcvan–százezer szappant ketten-hárman csomagolják, nagyrészt kézzel, némi gépi előkészítő segítség mellett. A szappanokat István és Dóra készítik. István gépészmérnök végzettségű, ő tervezte és állította össze a ma is használt gyártósort, és ő az üzem vezetője is.
Bence és Máté Pécselyen: a realista és a hurráoptimista.
Ázsiában húszasával veszik Árbevételük húsz–negyven százalékát ma már a külföldi piacok adják (évente változó arányban), kezdetben rengeteg ország felé elindultak, ma már megfontoltabb az értékesítési stratégia. Jelenleg nyolc országban kaphatók a Zador szappanok. A legerősebb piacok Magyarországon kívül Kanada és Dél-Korea. Az ázsiai országban évente 20–25 ezer, Kanadában 15–20 ezer, Magyarországon 30 ezer darab fogy disztribútorokon, klasszikus ügynökökön vagy direkt értékesítésen keresztül.
A szappanokat az ázsiai turisták ma már név szerint keresik az üzletekben (nem csak kint, hanem itthon is), a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják a raktárból, és húszasával veszik. Ma már van többek között zsályás, fügés-körtés, rózsás, cseresznyevirágos és paprikás változat is.
„Egy szöuli boltba is sokkal könnyebb bekerülni, mint egy németországiba, mert az ázsiaiak szeretik a minőségi európai termékeket, szívesen kipróbálják, nagyon nyitottak” – mondja Máté, aki elsősorban a kereskedelemért és a logisztikáért felel. A cégen belüli feladatleosztás különbözőségeik mentén alakult ki, az a beszélgetésünk közben is átjön, hogy nagyon más személyiségek. Szerintük „talán pont ezért működik jól ez a sztori”.
Bence a realista, Máté a hurráoptimista. „Én egyből vizionálom az összes üzletet, hatalmas sikereket, Bence pedig visszahúz a földre, és azt mondja, oké, legyen így, de nézzük meg, milyen kondíciók mellett működik – mondja Máté. – Én a szerződést is fél szemmel, hunyorogva, éjszaka, lámpa nélkül nézem át, Bence viszont utána csekkolja még vagy ötször. A nap végén mindig beigazolódik, hogy mindkettőnk mentalitása kell a sikerhez.”
„Persze nem vagyunk már naivak sem” – szól közbe Bence. A sok év alatt az az érzékük kifinomodott, hamar felismerik, hogy a potenciális üzleti partnerek közül kiket lehet komolyan venni, és kiket nem. „Nincs olyan, hogy egyik napról a másikra hatalmas üzleteket kötünk. Sokkal nagyobb eséllyel születik azokkal tényleges és jó üzlet, akikkel nagyon sokat kell küzdeni, mint azokkal, akik könnyen jönnek, és sokat akarnak. Azzal még soha nem kötöttünk üzletet, aki egyből egy konténer szappant akart berendelni.”
Itthon a Douglas parfüméria a legerősebb értékesítési csatornájuk, de ott vannak a repülőtéren, ötcsillagos hotelekben és azokban a boltokban, ahol sok turista vásárol. „Öldöklő a verseny a prémium kategóriában, mert nagyok a versenytársak, és erős brand, illetve száz–százötven éves gyártói és piaci tapasztalat áll mögöttük. Az ő termékeiket szinte lehetetlen arrébb tenni a polcon, ha be szeretnénk kerülni.”
Zador Europe Kft. Alapítás: 2014 Tulajdonosok: Bokrosi Máté, Florián Bence Árbevétel (millió forint) 2021 48,6 2022 90,8 2023 92,0 Adózott eredmény (millió forint) 2021 2,9 2022 9,7 2023 n. a. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
Piaci fölénye elvehetetlen, nyereségessége brutális, régiós hatalma messziről látható, harmincéves tőzsdei teljesítménye minden más magyar részvényét veri, és nemcsak, hogy szüleink, nagyszüleink bankja, de a legtöbb mai fiatal is itt vezeti a számláját. Hogyan lett egy szocialista nagyvállalatból modern bank? Mitől lett az OTP billióforintos profitot termelő pénzgyár? Mire elég Csányi Sándor karizmája, és mit tudnak az elnök emberei? Ezúttal nem velük, hanem róluk beszélgettünk – összeállt a kép. Furfangos húzások, jól időzített döntések és a kulcsemberek mesteri tologatása is kellett hozzá, hogy mára ott legyenek Európa banktérképén.
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
Hámori Barbara megreformálta a magyar gyártású fikciós sorozatokat, milliókat ültet le a tévé elé, cége, a Scripted Productions milliárdos bevételt termel. A városi lány falusi sorozatokat ír és rendez, és most a game show-kban robbantana nagyot.
