Írta: Steven Ehrlich, María Gracia Santillana Linares és Nina Bambysheva
Fordította: Zsadon Béla

2012- ben amikor Jed McCaleb, Arthur Britto és David Schwartz, a blokklánc technológia éllovasai létrehozták a Ripple Labs nevű tech céget és a hozzá tartozó új kriptopénzt, az XRP-t, egy, a gyors, csekély díjú banki átutalásokat lehetővé tevő globális pénzügyi sztenderd lebegett a szemük előtt. Az első évtized tucatszám hozta a regisztrálókat, olyan pénzintézetek próbálgatták a Ripple új hálózatát, mint a Bank of America vagy a Banco Santander. Nagyratörő terveiket a cég vezetői százmilliárd XRP tokennel kívánták finanszírozni, 1,4 milliárd dollárért adtak el belőle nyilvánosan. 2018 elején, a kriptoláz első hullámának csúcsán 132 milliárd dolláros cégérték mellett kereskedtek az XRP-vel, ami Chris Larsen társalapító ügyvezető elnök vagyonát nyolcmilliárd dollárra emelte.

Ami a globális pénzforgalmat illeti, manapság a Ripple Labs nem sok vizet zavar, és kevesen gondolják, hogy egyszer még zavarba hozhatja a naponta ötbillió dollárnyi bankközi átutalást lekezelő belga bankszövetkezetet, a SWIFT-et. Noha fő hivatását nem teljesítette be, a Ripple blokklánca továbbra is szorgosan könyveli az XRP-tranzakciókat. Bár nagyrészt hasznavehetetlen, az XRP token 36 milliárd dolláros piaci értékével még így is a hatodik legértékesebb kriptovaluta. Larsen is milliárdos maradt, vagyonát 3,2 milliárd dollárra becsülik. A Messari – egy kifejezetten kriptopiaci elemző cég – szerint a Ripple-féle XRP tavaly csak 583 ezer dollár díjbevételt ért el a hálózatán zajló tranzakciók kezeléséből. Ez a Wall Street nyelvén annyit tesz, hogy az XRP P/S rátája 61 689. (A „price-to-sales ratio” a részvényár és az egy részvényre jutó éves árbevétel hányadosa – a ford.) A legforróbb papír, a több mint kétbillió dollár piaci értékű és 61 milliárd dollár árbevételű Nvidia P/S rátája 37.

A Ripple Labs tehát kriptozombi. Az XRP tokenekkel ma is aktívan kereskednek ugyan, de a nagyjából kétmilliárd dolláros napi forgalom egyetlen célja a spekuláció. És nemhogy a SWIFT nem rendült meg, de ma már vannak jobb eszközök nemzetközi kifizetések blokkláncokon való lebonyolítására. Különösen az olyan stablecoinok alkalmasak erre, mint az amerikai dollárhoz kötött tether, amiből százmilliárd dollárnyi van forgalomban.

A Ripple nincs egyedül. Az amerikai Forbes kutatásai szerint a Bitcoin és az Ethereum mellett csak néhány blokklánc tudta megvetni a lábát, de azért ma nem kevesebb, mint ötven blokkláncon van legalább egymilliárd dollár értékű forgalom, és az ötvenből legalább húsz igazi élőhalott. Miután az amerikai tőzsdefelügyelet (a SEC) jóváhagyta a spot bitcoin ETF alapok működését, szárnyalnak a kriptopiacok. A Forbes által elemzett húsz blokklánc (lásd a következő oldalon: Mihaszna blokkláncok) regényes ambíciói az univerzális világszámítógéptől a lenyomozhatatlan fizetési hálózatig szárnyalnak. Együttes piaci értékük 116 milliárd dollár. Többnyire csak néhány felhasználójuk van.

De nem valószínű, hogy az XRP vagy bármelyik hasonló kriptokreálmány a közeli jövőben bezárja a boltot. A Ripple és társai milliárdokkal a kasszájukban még évekig elvannak. A Ripple-nél jelenleg 24 milliárd dollárnyi, még négy évig értékesíthető XRP token van letétben. A San Franciscó-i cégnek ma kilencszáz alkalmazottja van, és rendületlenül ad ki sajtóközleményeket, legutóbb például arról, hogy megvették a Standard Custody & Trust digitáliseszköz-kezelőt. Több mint tíz év működés után a Ripple még mindig futtat kísérleti kriptoprogramokat olyan országok központi bankjaival, mint Georgia (Grúzia) vagy a dél-csendes-óceáni Palau.

„Olyan ez, mint amikor a túl sok pénzt begyűjtő korai fázisú kockázatitőke-alap vagy vállalat nem tudja, mit is kezdjen azzal a pénzzel – mondja Matt Hougan, a Bitwise Asset Management informatikai igazgatója. – A treasuryt nyilván nem adhatják vissza a befektetőknek.” Sőt, a digitális eszközök bizarr világában a gazdag zombi blokkláncok nem kell, hogy zavartassák magukat olyasmin, amitől a régi vágású vállalatok tűkön ülnének. Nincsenek pénzügyi kimutatásokat kérő részvényesek meg hatóságok, és tokeneket shortolni is viszonylag nehéz. Amíg bőséges kínálat van tokenekkel kereskedni vágyó spekulánsból, a gazdag zombi blokkláncok vígan elvannak a digitális vidékeken.
Ahogy egy névtelenséget kérő kockázatitőkés mondja: „Halott kriptoprotokollokra nincs felszámolási eljárás.”

Egy zombi blokklánc többnyire két kategóriába sorolható, vagy egy korábbi blokklánc, például a Bitcoin vagy az Ethereum spinoffja, vagy nyílt versenytársa. Spinoff (azaz közvetlenül leágazó, hardfork) zombi a Bitcoin Cash, a Litecoin, a Monero, a Bitcoin SV vagy az Ethereum Classic. Ez az öt blokklánc ma összesen 23 milliárd dollár értékben forog naponta. Általában a Bitcoin és az Ethereum használatainak módjairól folytatott programozói vitákból születtek meg. Mivel a blokkláncok forráskódja nyílt, mindenki tetszése szerint hasznosíthatja őket. Ha egy blokklánc programozói összekülönböznek, egy csoportjuk kiválik, és új hálózatot hoz létre, ez a kiszakadás nevezhető közvetlen leágazásnak. Minden így létrehozott blokkláncnak a szülőláncéval azonos története lesz. Vagyis a részvényspinoffokhoz hasonlóan az új blokklánc kiválásakor minden tokenbirtokos ugyanannyi tokent kap az új láncban, mint amennyije a régiben volt.

Az egyik korai Bitcoin-spinoff a 2011-ben elindított, olcsóbb-gyorsabb fizetéstovábbító eszköznek szánt Litecoin volt. Négyszer gyorsabban, átlagosan két és fél percenként állít fel egy-egy blokkláncot, a Bitcoinnak ehhez tíz perc kell. A Bitcoinhoz hasonlóan a Litecoin is munkabizonylatokon keresztül dolgozza fel a tranzakciókat, vagyis rengeteg számítógépet pörget (és rengeteg áramot zabál) értelmetlen matematikai egyenletek megoldásával. A tokenek száma szigorúan rögzítve van (84 millió), akárcsak a Bitcoinnál (21 millió). A Litecoin piaci értéke most 6,5 milliárd dollár, és tavaly mégis csak 389 ezer dollár díjbevételt könyvelt el. Összehasonlításként: a Bitcoinnál ez a bevétel nyolcszázmillió dollár volt. A blokklánc-felhasználók bizonyos díjakkal arra ösztönöznek coinbányászokat, hogy a következő általuk létrehozandó blokkban kezeljék majd tranzakcióikat. A Litecoin-féle blokkláncok alig generálnak ilyen díjbevételeket, jól mutatva, hogy nincs kereslet a platform iránt. Az ilyen blokkláncok nemigen vonzanak fejlesztőket sem. Az Electric Capital Developer Report szerint 2023 végén havi átlagban mindössze hetvennégy aktív nyíltforráskód-fejlesztő támogatta a Litecoint, ez a szám a Bitcoinnál meghaladja az ezret, az Ethereumnál a hétezret.

A Bitcoin Cash még a Litecoinnál is többet ér, piaci kapitalizációja 7,9 milliárd dollár, mégis csak harminc aktív fejlesztője van havonta, és csak 49 ezer dollár a 2023-as díjbevétele. A Bitcoin Cash egy eldurvult válással szakadt ki a Bitcoinból 2017-ben, a vita tárgya az volt, hogy növeljék-e a Bitcoin blokkméretét. Titokzatos csata volt. Lényegében arról volt szó, hogy a Bitcoin Cash hívei szerint a kripto elsősorban csereeszköznek való (más szóval, meg lehessen vele vásárolni dolgokat), a közösség másik része viszont az értékmegőrző funkciót akarta előtérbe helyezni, vagyis hogy alkalmas legyen hosszabb távú megtakarításokra.

A Bitcoin SV (SV = Satoshi Vision) még gyanúsabb eset. Ausztrál informatikus frontembere, Craig Wright azt híreszteli magáról, hogy Satoshi Nakamoto az ő álneve, vagyis ő a Bitcoin feltalálója. „Én csináltam a bitcoint” – nyilatkozta az amerikai Forbesnak 2023-ban. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága nem így gondolta, és márciusban „elsöprő erejű” bizonyítékok alapján úgy döntött, hogy nem Wright írta az eredeti Bitcoin fehér könyvét, nem ő Satoshi Nakamoto, és nem ő alkotta meg a „Bitcoin rendszert”. A Bitcoin SV piaci értéke még úgy is 1,6 milliárd dollár, hogy a Coinbase januárban kivezette kriptotőzsdéjéről.

A zombi blokkláncok között az Ethereum Classic (ETC) egyedi eset, mert tulajdonképpen ez az eredeti Ethereum blokklánc. A ma széles körben Ethereum néven ismert blokklánc valójában az ETC hardfork spinoffja, azért hozták létre 2016-ban, hogy visszaszerezzenek hatvanmillió (mai áron 11,5 milliárd) dollárnyi ellopott ethert. Az ellopott eszközök visszaszerzése érdekében módosították a könyvelés történetét, és az ebben rejlő morális kockázatok aggasztották az Ethereum-hívek egy jelentős kisebbségét, akik elhatározták, hogy ETC néven fenntartják az eredeti kódbázist. A blokklánc egyik legnagyobb támogatója a világ legnagyobb kriptoeszköz-kezelője, a connecticuti Grayscale Investments. Exmilliárdos alapítója, Barry Silbert egyenesen ETC-bika. Az Ethereum Classic piaci értéke 4,6 milliárd dollár, de 2023-ban még 41 ezer dollár díjbevételt sem produkált.

A Forbes által megvizsgált öt blokklánc-spinoff-fal kapcsolatban megkérdezett kriptoipari bennfentesek és adatelemzők közül senki sem tudta ezeknek a platformoknak egyetlen komolyanvehető felhaszn

álását sem felidézni azt az egyet kivéve, hogy könnyű a tokenjeikkel kereskedni.
„Ezeket a zombikat a likviditásuk tartja életben, nem más – mondja egy kockázatitőke-befektető. – Annak idején a Coinbase által támogatott tokenek között a litecoin volt az egyik első. Rengetegen tartottak litecoint.” Bob Summerwill, az Ethereum Classic Cooperative ügyvezető igazgatója hozzáteszi: „Az ETC szinte mindenhol tőzsdén van, így elég nagy tételben kereskednek vele. Nagyrészt spekulatív céllal.”
A tavalyhoz képest 77 százalékkal több nyereséget produkáló ethereum uszályában az ethereum classic tokenek 31 százalékkal magasabban forogtak, mint egy éve. A Bitcoin Cash viszont megelőzte a bitcoint, bár utóbbi 121 százalékot emelkedve tizenkét hónap alatt március közepén rekordmagasságba ért, a Bitcoin Cash viszont 164 százalékot produkált ezalatt.

A zombik legnagyobb csoportját az Ethereum önjelölt kihívói képezik. Többnyire Vitalik Buterin 2014-es termékének technológiai továbbfejlesztései, mivel az Ethereum csak egy tucat tranzakciót képes feldolgozni másodpercenként, és hajlamos egetverő csúcshasználati díjakat számlázni. A még 2014-ben megalapított Tezos volt az egyik első lánc, amelyik a PoS (proof-of-stake) eljárást alkalmazta – a PoW, proof-of work helyett – az új tokenek létrehozására. A részletek nehezen érthetők, de a PoS algoritmust sok kriptohívő kedveli, mert nem igényel akkora áramzabáló számítási kapacitást, mint a bitcoinbányászat.

A Tezos 2017-es ICO-ja (initial coin offering, elsődleges érmekibocsátás) 230 millió dollárt eredményezett, ma az XTZ-nek 1,2 milliárd dollár a piaci értéke. Viszont úgy 130 ezer tranzakciót dolgoz fel naponta, szemben az Ethereum 1,2 milliójával, és csak 66 millió dollárnyi úgynevezett teljes zárolt érték (total value locked, TVL) van digitális eszközökben a hálózatán. A TVL-t széles körben használják az olyan, mindenféle alkalmazások hostolására – kriptotőzsdéktől videójátékokon át az NFT-kig – tervezett blokkláncok egészségi állapotának mértékéül, mint az Ethereum. Utóbbi több mint 4500 alkalmazása 48 milliárd dolláros TVL-nél jár.

A feldolgozási vagy Tezos-szlengben „baker”-díjak 2023-ban 177 653 dollárt, 2024 januárjában 5640 dollárt hoztak. A Tezost – feleségével, Kathleennel – megalapító Arthur Breitman amellett érvel, hogy ez a tényleges összbevétel drámai alábecslése. Szerinte a network teljes díjbevételének háromnegyedét WTZ tokenben fizetik, és ezeket jellemzően kivonják a forgalomból – „elégetik” –, így nem számítanak bele a publikus számaikba. Breitman becslése szerint a Tezos treasuryjében hétszázmillió dollár van, és azt állítja, hogy pénzeszközeiknek mindössze húsz százalékát tartják XTZ tokenekben. „Van egy rakás bitcoin is – mondja –, meg egy diverzifikált részvény- és kötvényportfólió.”

Ezt persze lehetetlen ellenőrizni. A blokklánc fejlesztését a Tezos Foundation nevű svájci nonprofit szervezet finanszírozza. Küldetési nyilatkozata szerint feladata „a Tezos protokoll fejlesztésének előmozdítása nonprofit támogatások és más tőkebevonó eszközök révén”. 2023 első felében a Tezos Foundation 18 millió dollárt ítélt oda 31 új támogatottnak. A támogatottak között volt egy Tezos-kompatibilis játékokat fejlesztő philadelphiai vállalat és egy digitális művészetre szakosodott szingapúri tehetségkutató ügynökség is.

Aztán ott van kétmilliárd dollár piaci értékkel és félmilliárd dolláros treasuryvel az Algorand. Egy időben „Ethereum-gyilkosnak” tartották, mivel másodpercenkénti 7500 tranzakciós feldolgozási kapacitásról számolt be, de 2023-ban blokklánctranzakciós díjakból mindössze 63 ezer dollárt hozott össze. „A technológiájuk valószínűleg van olyan jó, mint a többi – mondja egy neves kriptostratéga –, de túl nagy aktivitáshoz nincs szerencséjük, mert az alapítót [a híres olasz informatikus MIT-professzort, Silvio Micalit] leszámítva nemigen áll rendelkezésükre komolyabb közösség és szakmai képesség.

Eric Wragge, a szingapúri Algorand Foundation üzletfejlesztési vezetője ellentmond: „Tisztára Uber-üzemmódban vagyunk. Azok is minden kocsiba ülő emberen buktak.” Gyors ütemben buknak felsővezetőket is. Az Algorand Foundation az utóbbi két év alatt új vezérigazgatót vett fel, és átalakították az egész topmenedzsmentet.

Úgy tűnik, egyes blokklánczombikkal kizárólag megalkotóik népszerűsége miatt kereskednek. A szintén Ethereum-versenytárs Cardanót azután hozták létre, 2017-ben, hogy egyik alapítója, Charles Hoskinson összeveszett az Ethereumnál alapítótársával, Vitalik Buterinnel. Hoskinson blokklánca megdöbbentően sokat, 23 milliárd dollárt ér, TVL-je 396 millió dollár. Tavaly hárommillió dollár díjbevételt szedett össze, bár a Cardano Foundation azt állítja, hogy még fejlesztési szakaszban vannak.

A fő attrakció, úgy tűnik, maga Hoskinson. Van egy négy és fél ezer hektáros rancha Wyomingban, állítólagos földönkívüli-vadászokat pénzel, és nemrég megnyitott egy öregedésgátlási és regeneratív gyógyászati központot Gillette városában. Nem valami megbízható elbeszélő. Állítása szerint a University of Colorado Boulder matematikai PhD-programját hagyta ott, az egyetem szerint viszont még az alapszakot se végezte el. Éveken át arra célozgatott, hogy a Pentagon DARPA nevű tekintélyes kutatási részlegének dolgozik. A Cardanót azonban joggal reklámozza 980 ezer követőjének az X-en.
A bitwise-os Matt Hougan kérdése: „Ez egy bevételt még nem termelő, még csak az architektúráját építgető blokklánc, vagy egy soha meg nem valósuló kísérlet?”

Az a húsz zombi blokklánc a táblázatban csak a legnagyobb példái annak a fajta digitáliseszköz-kereskedelemnek, amelyik egyáltalán nem törődik a mögöttes projekt hasznosságával vagy életképességével. És nagyon nincsenek egyedül. A Coin-Gecko szerint legalább 13 ezer kriptovalutát jegyeznek különböző tőzsdéken, többségük jellegzetes spekulatív filléres részvény azt leszámítva, hogy semmiféle tulajdonjogot sem reprezentálnak semmiben. A bitcoin meglódulásának jóvoltából a kriptók összértéke ma 2,5 billió dollár körül jár.

Látszólag kiválóan shortolhatók lennének, de a kriptokereskedők szerint zombi blokkláncos tokenek ellen nehéz játszani, mert nem könnyű a rövidre eladáshoz kellő mennyiségű tokent kölcsönözni. Mi több, mint a kripto irracionális és volatilis kereskedéstörténete mutatja, rendkívül kockázatos is. Minden token képes rá, hogy egy éjszakai Elon Musk-tweetnél semmivel se szubsztanciálisabb megalapozottságú memecoinná váljon.

Vegyük az Ethereum Classic esetét! 2020 augusztusában, amikor tokenenként hat dollár körül forgott, egyetlen hónap alatt három úgynevezett „51 százalékos” támadás csapott le rá. Ez akkor fordul elő, amikor egy hálózat blokkok generálására használt számítási kapacitásának több mint felét egyetlen tokentulajdonos ellenőrzi, és így „leuralja” a platformot.

Ha ezek az „ellenséges átvételek” tartósak lettek volna (nem voltak azok), lehetővé vált volna a blokklánc megváltoztathatatlannak tartott könyvelésének megváltoztatása. Más szóval, ha valaki egy blokklánc több mint felét birtokolja, akármennyi tokent csinálhat magának. Noha egyetlen hónap alatt háromszor is sérülékenynek bizonyult, az Ethereum Classic hárította a végzetes csapásokat 2020 nyarán, és ma 31 dolláron kereskednek vele.

Az igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet a kriptocsalások és -lopások visszaszorítását a nagy kriptotőzsdéken – a rosszfiúk játszóterén – kezdte. Az FTX-et bezárták, alapítóját, Sam Bankman-Friedet lecsukták. A Binance alapítóját, Changpeng Zhaót, miután bűnösnek vallotta magát pénzmosás-ellenes szabályok megsértésében, kirúgták a cégből, és tőzsdéje tavaly 4,3 milliárd dollár bírság megfizetésére kényszerült. (Zhaót 2024 májusában négy hónap börtönre ítélték – a ford.)

A tőzsdefelügyelet beperelt két másik nagy tőzsdét is, a Coinbase-t és a Krakent bejegyzetlen értékpapírbrókerként és tőzsdeként működésért. Néhány zombi token, például a cardano vagy az algorand az álcázott értékpapír példaértékű esetei lettek.

Hozzájuthatnak-e a tokentulajdonosok a blokklánczombik „treasuryjében” tárolt milliárdos tőkékhez? Erre sajnos valószínűleg nincs mód. „Valami kereseti alap, például egy csalás okozta tényleges kár kellene – mondja Yesha Yadav, a Vanderbilt Egyetem jogi karának dékánhelyettese. Hozzáteszi, hogy a korábbi esetek megoszlottak a decentralizált szervezetek, illetve alapítványok felelősségrevonhatósága mentén.

2022 szeptemberében a szövetségiek beperelték az Ooki DAO nevű decentralizált autonóm szervezet tagjait azzal a váddal, hogy regisztrálatlan árutőzsdei határidős ügyleteket árulnak. Júniusban egy kaliforniai bíróság 644 ezer dolláros bírsággal sújtotta a szervezetet. Annak a pénznek a „decentralizált” treasuryből kellene előkerülnie, de az állam még mindig várja a befizetést. Két hónappal később egy New York-i szövetségi bíró elutasított egy, az Uniswap nevű decentralizált kriptotőzsde ellen benyújtott keresetet, mondván, nincs „alperesként azonosítható” központi jogi személy.

Nem várható, hogy a készpénzben dúskáló, semmittevő blokkláncok bármelyike a közeljövőben leáll. Buzgón költik a pénzüket hosszú távú projektekre. Márciusban a Stellar Development Foundation, a zombi Stellar 2,5 milliárd dolláros treasuryjét ellenőrző nonprofit szervezet bejelentette, hogy százmillió dollárt fektet be az új szerződési okosplatformját használni kívánó vállalatokba, így igyekszik diverzifikálni nemigen létező fizetési üzletágát.
Vevő, légy óvatos! A kriptomenházban holdkóros a főnök.