Ilyen se volt még: a jövő év első hónapjaiban lakossági billiók fognak repkedni, nagyrészt az inflációkövető állampapírból indulva mindenféle új helyek irányába. Repesve várja a gigantikus átcsoportosítást alapkezelőtől ingatlaneladóig mindenki, de egyelőre csak erős becslések vannak, hogy mennyi pénz maradhat állampapírban, ami pedig nem marad, abból mennyi megy külföldre, lakásba, vagy épp valamelyik menő befektetési alapba.
Nem könnyű dönteniük azoknak, akik a ma még igen magas kamaton ketyegő Prémium Állampapírban ülnek, de az szinte biztos, hogy döntő többségük azzal jár a legrosszabbul, ha nem csinál semmit, és az esedékes kamatforduló után is marad az inflációkövető kötvényében. A buli januárban indul, és nagy része három hónap alatt lezajlik, akkor szabadul majd a piacra a legtöbb pénz.
Pontosan mennyi is? Kezdve azzal, ami biztosan a befektetők kezébe kerül, a Magyar Nemzeti Bank összegzése szerint mintegy 1,8 billió forintnyi lakossági állampapír jár le 2025-ben, és 1,3 billió forint kamatot fizetnek ki a le még nem járó inflációkövető papírok. A kamatfizetés több mint kétharmada az első három hónapra esik, a lejáratok esetében ez az egész éves kifizetés fele alatt van. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azzal a potom hétbillió forinttal, ami a nem lejáró PMÁP-ban marad a kamatfizetések után, mennyit tud ebből az összegből állampapírban tartani az Államadósság Kezelő Központ?
