Ahol tudott, hibázott, és aztán tanult belőle. Most ott tart, hogy egy milliárdforintos számlázócéget vezet, vasárnap esténként pedig az RTL-en láthatod viszont. Sárospataki Albert, a Billingo alapító-vezérigazgatója, újabban cápa, egykoron DJ.
A friss Cápák között-évad partedlis pitche, a LovEat szépen, tömören összefoglalja az új cápa, Sárospataki Albert – Albi – szerepét, gondolkodását az üzleti show-ban. Az adásban kemény kritikát kapott a beszélgetésindító előkék ötlete (textil- vagy papírpartedlik tízezer forintos csomagokban, rajta számok, leeszed az egyiket, kikeresed a számhoz tartozó kérdést), még a fegyelmezettebb Balogh Petyából is előhozta, hogy üzletileg mekkora „marhaság”.
„Én bele mertem állni, hogy igenis fontos üzenetet hozott ide, és hálás vagyok érte, még ha nincs is piaci relevanciája a vállalkozásnak” – emlékszik vissza a felvételre Albert. Érdemes minél több oldalról megvizsgálni az ötletet, nemcsak megtérülés szempontból, de a motivációt, a képviselt értéket is. A harminchét éves cápa ezt a szemléletet szerette volna behozni félmillió tévénéző elé.
Pár éve még ő is egy volt a félmillióból, és nyilván eljátszott az ártatlan gondolattal, milyen lenne ott ülni az RTL-en főműsoridőben, mi újat tudna mondani a cápák mellett. „Nem félek kimondani a véleményemet, a döntéseim következményeitől sem tartok. Büszkén vállalom, milyen vagyok. Merek máshogy játszani” – mondja. Sosem felejtem, belekezdek a következő kérdésbe, mire oldalra dönti a fejét, és hangosat roppan a nyaka. Egy másodpercre mindketten megállunk, majd folytatom a kérdést, és ő ugyanúgy érdeklődően figyel tovább, mintha mi se történt volna. A második nyakropogtatás már nem zökkent ki.
Amikor a 2200-as években történészek az előző előtti évszázad eseményeit kutatják a szerverek mélyén fennmaradt Tiktok-videókban, Insta-posztokban, online cikkekben és videókban (gondolom, a mesterséges intelligencia, vagy ki tudja, milyen emberfeletti segítségével), lesz majd egy kreatív, fiatal kutató, aki véletlenül rábukkan a 2010-es évektől kiadott Forbes magazinokra, és felcsillan a szeme. Új téma! A korszakról kialakult általános képpel szemben egy virágzó, sokszínű […]
Amikor a 2200-as években történészek az előző előtti évszázad eseményeit kutatják a szerverek mélyén fennmaradt Tiktok-videókban, Insta-posztokban, online cikkekben és videókban (gondolom, a mesterséges intelligencia, vagy ki tudja, milyen emberfeletti segítségével), lesz majd egy kreatív, fiatal kutató, aki véletlenül rábukkan a 2010-es évektől kiadott Forbes magazinokra, és felcsillan a szeme. Új téma! A korszakról kialakult általános képpel szemben egy virágzó, sokszínű és kreatív világ tárul a szeme elé. Kiderül, hogy miközben a politikában a jól ismert és minden történelemkönyvben kivesézett folyamatok zajlottak Magyarországon, a mindennapi üzleti, kulturális és tudományos életben sok más is történt. Egy szám különösen hasznosnak bizonyul majd. Ebből tanulmány lesz! Az éledező magyar feminista mozgalmak mellett itt kézzelfogható történeteket olvas nők teljesítményeiről. Látja majd, így hívták akkor: selfmade. Kedves ez a korabeli anglicizmus.
Túlzott főszerkesztői elképzelés? Lehet, de nem hiszem. A Forbesban megjelenő történetek valóban jól kiegészítik majd a mainstream történetírást, hiszen annak az első foka éppen ez itt, az újságírás. Ezért is jó, hogy létrejött a 33 selfmade nő listánk. Meg azért, mert extrán értékesek, példamutatóak és még jó fejek is a címlaposaink (aki figyel, tudja: ilyet ritkán írok). Pataki Ágival mindig élmény találkozni, az intelligencia az első szó, ami eszembe jut róla, aztán rögtön a bátorság. Nem lep meg, hogy kedvenc könyve Tompa Andreától való, és az sem, hogy hetvenévesen indított új vállalkozást. Példakép és a magyar üzleti, filmes és divatvilág hálózatainak mindenkit ismerő pontja.
Pistyur Vera, ha lehet, még nagyobb networkkel bír, és mintha örök tára lenne energiából. Mindenkivel hangot keres és talál, fáradhatatlanul görgeti előre a Forbesszal közös küldetését: a magyar üzleti kultúra fejlesztését. Eddig nem tudtam, hogy reggel van egy fehér órája, ezt megjegyzem, és remélem, egyszer el is lopom.
Rácz Judit, a halk szavú, le sem tagadhatná, hogy programozó volt. Aztán üzletemberré programozta magát, és úgy tűnik, neki a csillagos ég a határ. Szerénysége a siker tükrében szinte már komikus, de bennem inkább szimpátiát kelt, ahogy az is, ahogy nehezére esik a kamerák elé állnia. Hamar kiderül: természetesen fotogén.
Varga Eszter az újonc, már ami a nyilvánosságot illeti. Mert mind közül a legnagyobb üzletet ő csinálta, igazi nagykutya, nehézsúlyú cégvezér, két exiten túl. Hogy ezt széles mosollyal, autentikusan (a szatymazi hanglejtést megtartva), négy gyerekkel is lehet csinálni, úgy hívom: csúcsteljesítmény.
Szabados Ági a networkjét most építi, ismertségét azonban az RTL-ben alapozta meg, aztán elővette, amit talán otthon vasutas apjától vagy a versenytáncbon tanult: kitartás, fegyelem, kemény munka. Facebook-közösségének létrehozása után megnyitotta könyvesboltját, majd boltjait. Áginak szenvedélye, ügye az olvasás, és nem fél üzletet csinálni belőle. Amikor hallgatom, csak azt találgatom, vajon milyen magasságokat ér még el ez a kemény, sikerre éhes és értékeivel nagyon is tisztában lévő üzletember.
Lényegében teljesen felkészületlenül behullani egy európai városba, és remélni, hogy így is bele lehet nyúlni olyasmikbe, amik nem lehetnének akárhol — ehhez turistacsapdákon trenírozott ösztönök mellett egy kellően jó város is kell. Barcelona ilyen.
Fókahányás, lóürülék, beszakadt gát, eltérült hőlégballon és egy furfangos rozsomák. Egy beszélgetés Török Zoltán Uppsalában élő magyar természetfilmessel felér egy jó kis képzeletbeli kalandtúrával. Zoltánt itthon főleg a Vad Magyarország és a Vadlovak – Hortobágyi mese című filmjeiről ismerjük, de eddig százhúsz filmes díjat bezsebelő alkotásait világszerte vetítik. Ő maga ennek ellenére annyira földhözragadt, mint az a gumicsizma, amiben a floridai
Everglades mocsarába ment forgatni.
Az újlipótvárosi lakópark arany fokozatú minősítést szerzett a nemzetközi iparági sztenderdnek számító LEED energetikai tanúsítvány rendszerében. Rendkívül ritkának számít, hogy az alapvetően irodaházak építészeti-műszaki megoldásait elismerő rendszerben lakópark is megszerezze az arany minősítést. Az Egyesült Államokból származó LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) a világon a legáltalánosabban használt zöld épület minősítési rendszer, amely a […]
