Nemcsak a készpénz kopik ki a kezünkből, de a telefonos érintéses fizetésekkel elvileg már a bankkártya is kiiktatható lenne. Ez az egyik alapgondolata a Kevin nevű litván fintechnek. Ha átviszi, amit kitalált, úgy forradalmasítja a pénzforgalmat, hogy a mezei emberek szinte semmit se vesznek észre. Európai piacszerzésében és a kártya nélküli világ építésében az a magyar ex-topmenedzser is élen jár, aki az előző húsz évében pont egy globális kártyatársaság szekerét tolta.
„Benne vagyok a magyar IzzyPayben és a német G+D-ben is, de amúgy igen, most a Kevinbe teszem a legtöbb energiámat. EVP for Expansion vagyok, kérem szépen, valahol az üzletfejlesztési vezető és az utazó nagykövet között. Bankokkal, szabályozókkal tárgyalok, hogy elterjedhessen egy új, kártya nélküli fizetési mód. Nagyon inspiráló, én a kalandért csatlakoztam be. Mondtam is nekik, hogy nem a fizetés motivál, mert ha így lenne, maradtam volna a Mastercardnál. De ha jól csináljuk, és ebből lesz valami forradalmi erejű, netán egy unikornis, nagyon büszke és egyben vagyonos is leszek.”
Néhány héttel ezelőtt Gauder Milán, az egyik legsikeresebb magyar multis ex-topmenedzser mondta ezt a budai Móka kávézó színes székein ücsörögve, érezhetően derűs hangulatban. Sokáig hajtotta a verklit a világ egyik legnagyobb kártyatársaságánál Budapesten, Dubajban majd Londonban, és bő egy évvel ezelőtt hagyta abba egy olyan szabadabb, sokszínűbb életért, amibe több fintech cég, köztük Európa egyik legfrissebb ígérete is belefér. Nincs beosztottja, nem része a szervezetnek, de bekapcsolódott az építkezésbe, mert izgatja, amit a Kevinnél kitaláltak, és ami pont azon mutat túl, amin az előző húsz évében dolgozott a Mastercardnál.
Sufnituning „Kártyázunk?” Visszatérő kérdés kisebb-nagyobb boltok kasszáinál, nem is számoljuk, hány éve. És válaszul igen sokan már nem is a kártyájukat, hanem a telefonjukat érintik a terminálhoz. „A telefonban rögzített bankkártya adatai átkerülnek a terminálra, onnan az elfogadó bankhoz, aztán a Mastercard vagy a Visa valamelyik központjába, mondjuk San Franciscóba vagy Kansas Citybe, onnan aztán visszajönnek, és megkérdezik a bankot, hogy figyelj, ezen és ezen kártyaszám mögötti bankszámlán van-e elég pénz, és ha igen, akkor szuper, teljesülhet a tranzakció – magyarázza Milán, mi zajlik le ilyenkor néhány másodperc alatt. – A Kevin meg azt mondja, hogy oké, de miért kell ehhez ma már bankkártya, ha úgyis a telefonnal fizetünk, és a banki app úgyis tudja a bankszámlánkat?”
Az elmúlt hónapokban alighanem minden budapesti autós találkozott már a CityNext ledfalaival. A közcélú tartalom mellett kereskedelmi reklámokat is megjelenítő eszközök nem csak, hogy jobban vonzzák a tekintetet, de segítségükkel az eddigi 10-12 naposmunkafolyamatot egypercesre sikerült rövidíteni. Horváth Márton egy közterületi médiacég fejlesztési igazgatója volt, majd öt év után gondolt egy merészet, és otthagyva biztos […]
Az elmúlt hónapokban alighanem minden budapesti autós találkozott már a CityNext ledfalaival. A közcélú tartalom mellett kereskedelmi reklámokat is megjelenítő eszközök nem csak, hogy jobban vonzzák a tekintetet, de segítségükkel az eddigi 10-12 napos munkafolyamatot egypercesre sikerült rövidíteni.
Horváth Márton egy közterületi médiacég fejlesztési igazgatója volt, majd öt év után gondolt egy merészet, és otthagyva biztos állását, megalapította saját cégét, a CityNextet.
Hihetetlen, de itthon senkinek nem jutott eszébe üzletet indítani úgy, hogy bemegy a hivatalba és a hatályos jogszabályokat betartva engedélyt kér egy új termékre. Én több önkormányzat irodáiba is bekopogtattam, végül pedig sikerrel jártam.”
Horváh Márton, a CityNext Média Zrt tulajdonos-vezérigazgatója
A CityNext Média Zrt. hivatalosan utcabútorokat telepít. A gyakorlatban ezek olyan ledfalak, amelyek közcélú tartalmakat, mellettük pedig meghatározott arányban kereskedelmi reklámokat is sugároznak. A közterület-használatért cserébe a helyi önkormányzat térítésmentes, nem pártpolitikai megjelenést kap, emellett pedig többek között alapítványok, kórházak, mint a Vöröskereszt, BKK vagy a BRFK hirdetései futnak a falakon. Ezek a ledfal aktív idejének egyharmadát teszik ki, a maradék kétharmadban kereskedelmi reklámok futnak rajta.
Hogy mennyire nehéz feladat ma egy ilyet kitenni és üzemeltetni? Rettentően: „Nem véletlenül nincsenek ilyen megoldások Magyarországon. A legnehezebb kérdés az áram: csak ezt 2,5-3 év megszerezni – osztja meg tapasztalatait Horváth Márton. – Ezen kívül ott van a technika: olyan eszközt készíteni, ami ugyanolyan stabilan működik hóesésben és mínusz 20 fokban, mint szikrázó napsütésben és 40 fokban, nem egyszerű feladat. Ez abban is megnyilvánul, hogy ma egy kültéri és egy beltéri digitális kijelző között ötszörös árkülönbség van.” A 9 négyzetméteres ledfal Kínából érkezik, magát az eszközt azonban már egy magyar dizájner tervezte, és magyar cég is szereli össze. Ezért is alakulhatott ki az a helyzet, hogy ma a CityNext a piacvezető ebben a szegmensben – egész egyszerűen azért, mert mások nincsenek itt.
A CityNext egyik legnagyobb versenyelőnye a gyorsaság. „Egy hagyományos óriásplakát a megtervezésétől számítva körülbelül 10-12 nap alatt tud kikerülni az utcákra. Nálunk ez az idő körülbelül egy perc. Ma mindenki elsődlegesen a digitális médiára tervezi kampányait, és emellé tervezi a többi megjelenését. Emiatt annyira begyorsult a folyamat, hogy azt már nagyon nehéz papírral lekövetni.”
Világszerte egyre rövidebbek a kampányok, a nagy áruházláncok, a legnagyobb óriásplakát-költők hetente cserélik az akcióikat. Az óriásplakátoknak ráadásul jelentős az ökológiai lábnyomuk is. Egy ilyen 9 négyzetméteres ledfal mérések szerint 50-100 hagyományos óriásplakát reklámértékével egyenértékű.
A közterületi reklám alapvető lényege az, hogy világítson. Ahogy a bogarak is a fény felé mennek, úgy az emberekben is benne van az, hogy a fény irányába néznek.
A közterületi média naplemente után hatékony igazán – fejti ki a CityNext vezérigazgatója. – A mi falaink automatikusan szabályozzák a fényerőt, vagyis nappal is láthatóak, és sötétedés után sem vakítanak. Nálunk nincsenek valós idejű videók, nincsenek villódzó képek, csak lassan animált, állandó hátterű tartalmak.”
Horváth Márton nem kiváltani szeretné az óriásplakátokat, hanem megoldásával kiegészíteni a nagy, ma már 50% feletti digitálismédia szegmenst a közterülettel. A CityNext azokat szeretné megszólítani, akik ma nem hirdetnek közterületen.
Horváh Márton, a CityNext Média Zrt tulajdonos-vezérigazgatója Gépészmérnök, közgazdász Eddigi munkahelyek: MOL Nyrt., Knorr-Bremse, JCDecaux, Budapest Főváros – Média Főtanácsadó
Egy nagy influenszer vagy ötven mikroinfluenszer? Mi kerül több tízmillió forintba egy megállapodásnál? Aki politizál, annak kampec? És ki akar káromkodó streamerekért fizetni?
A pofás külső még a leghervasztóbb tartalmú könyvet is képes helyrepofozni és arra biztatni az olvasót, hogy az időnként unalmas szövegek helyett a könyv vizuális értékeit falja. A Magyar Könyvtervezés díj évről évre összegyűjti a magyar könyvkiadás legszínvonalasabban megtervezett és kiadott kiadványait. Ebben a könyvajánlóban kivételesen fontosabb a külső, mint a belbecs. 2024 legmutatósabb kiadványai kategóriánként, a Szakirodalom duplázásával.
Az uluwatui hullámok az 1970-es évek óta csábítják a szörfösöket szerte a világból Bali déli partjaihoz. Ők eleinte a helyi házak egy-egy kiadó szobájában húzták meg magukat, de ma már a sziget talán legszebb és legstílusosabb, kifejezetten a szörfösöknek kialakított tengerparti luxusvillái tornyosulnak az uluwatui sziklaszirten. Innen legfeljebb az Ubud fölötti buja zöld hegyek kedvéért mozdulnak ki, ott a legmenőbb erdei házak várják őket.
Bumm! A fácán lepottyan, Vaughan Mabee séf elégedetten emeli fel a földről, másik kezében vadászpuska. „Ebből olyan gengszterpitét csinálok, hogy megőrülsz!” És tényleg.
