„Benne vagyok a magyar IzzyPayben és a német G+D-ben is, de amúgy igen, most a Kevinbe teszem a legtöbb energiámat. EVP for Expansion vagyok, kérem szépen, valahol az üzletfejlesztési vezető és az utazó nagykövet között. Bankokkal, szabályozókkal tárgyalok, hogy elterjedhessen egy új, kártya nélküli fizetési mód. Nagyon inspiráló, én a kalandért csatlakoztam be. Mondtam is nekik, hogy nem a fizetés motivál, mert ha így lenne, maradtam volna a Mastercardnál. De ha jól csináljuk, és ebből lesz valami forradalmi erejű, netán egy unikornis, nagyon büszke és egyben vagyonos is leszek.”

Néhány héttel ezelőtt Gauder Milán, az egyik legsikeresebb magyar multis ex-topmenedzser mondta ezt a budai Móka kávézó színes székein ücsörögve, érezhetően derűs hangulatban. Sokáig hajtotta a verklit a világ egyik legnagyobb kártyatársaságánál Budapesten, Dubajban majd Londonban, és bő egy évvel ezelőtt hagyta abba egy olyan szabadabb, sokszínűbb életért, amibe több fintech cég, köztük Európa egyik legfrissebb ígérete is belefér. Nincs beosztottja, nem része a szervezetnek, de bekapcsolódott az építkezésbe, mert izgatja, amit a Kevinnél kitaláltak, és ami pont azon mutat túl, amin az előző húsz évében dolgozott a Mastercardnál.

Sufnituning
„Kártyázunk?” Visszatérő kérdés kisebb-nagyobb boltok kasszáinál, nem is számoljuk, hány éve. És válaszul igen sokan már nem is a kártyájukat, hanem a telefonjukat érintik a terminálhoz. „A telefonban rögzített bankkártya adatai átkerülnek a terminálra, onnan az elfogadó bankhoz, aztán a Mastercard vagy a Visa valamelyik központjába, mondjuk San Franciscóba vagy Kansas Citybe, onnan aztán visszajönnek, és megkérdezik a bankot, hogy figyelj, ezen és ezen kártyaszám mögötti bankszámlán van-e elég pénz, és ha igen, akkor szuper, teljesülhet a tranzakció – magyarázza Milán, mi zajlik le ilyenkor néhány másodperc alatt. – A Kevin meg azt mondja, hogy oké, de miért kell ehhez ma már bankkártya, ha úgyis a telefonnal fizetünk, és a banki app úgyis tudja a bankszámlánkat?”