A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, […]
Írta: Halácsy Péter
Írta: Halácsy Péter
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, a munkafüzet feladatait tanítsa. Ne kreatívkodjon, ne térjen el a megszokottól. Juci néni pár másodpercig próbál magyarázkodni, de a szülő hangja egyre fenyegetőbb. Nincs már helye diskurzusnak, az apuka szerint a tanterv szigorú követése az egyetlen módja, hogy a gyerek sikeres felvételit írjon a hatosztályos gimnáziumba.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben új szerző jön!
Az apa csúnyán beszél Juci nénivel, és ez a viselkedés végigkíséri az egész filmet. Azt látjuk, hogy az emberek konfliktusos helyzetben mennyire természetesnek veszik a durva beszédet, a másik eltiprását. Ezért is olyan kényelmetlen a film. Most mégsem a mindennapi bántásokról akarok írni – hanem hogy a rendszer maga szüli a konfliktust.
A múlt századi felvételi követelmények és a hatosztályos, az általános iskolát lefölöző kisgimnáziumok anomáliái olyan helyzetet teremtenek, amiben a szülők és tanárok szemben állnak egymással. Ez nem szimplán a rossz kommunikáció vagy a személyes viselkedés problémája, hanem strukturális hiba következménye, és szinte elkerülhetetlenné teszi a konfliktusokat.
Hermán Benedek megbukott anatómiából. Természetesen appot fejlesztett rá: mesterséges intelligencia, tanulókártyák, felugró értesítések – és voilà, máris évfolyamelső lett! Tizenötezren használják a Voovo nevű tanulóalkalmazást, de még csak a négyes-ötös tanulók, a csapat most demokratizálni akarja a módszert. Friss befektetéssel a zsebükben több egyetemet is megcéloznak világszerte.
„Itt járt a Martin előadni Magyarországon. Bendi legelső napja volt, én nem értem rá, teljes mélyvízben elment networkölni. Gyorsan tanul, de más világból jött. Megkérdezte Martint, mi a legfontosabb, mit néz leginkább egy cégben, és akkor ő válaszolt, hogy a teamet és a tractiont. Bendi bólogatott, utána visszajött, és megkérdezte, hogy figyu, mi az a traction?”
Martin Olczykről, az amerikai Techstars ügyvezető igazgatójáról beszélünk. Tavaly, ezen a First Monday rendezvényen találkozott először a magyar oktatástechnológiai (edtech) startup, a Voovo Bendijével. 2024 elején a csapat be is került a Techstars három hónapos torinói programjába, később a világhírű startupkeltető vezette a srácok friss tőkebevonását is. Nem azon múlt, tudják-e, mi az a traction. „Az elején én se tudtam” – nevet Hermán Benedek. Ő az, aki nem ért rá.
Benedek most is csak azután ér rá az interjúra, hogy hazaértek a New York-i Edtech Week szakmai fesztiválról, nyolcvan értékes kontakttal a zsebükben. Kiállították a terméket, újabb potenciális befektetőkkel, partneregyetemekkel beszéltek. Törölték a járatukat, megbeszélt időpontunk előtt két órával landoltak Pesten. Mondtam neki, aludja ki magát, ha másnap találkozunk, még nem a világvége. Harminc órát volt talpon egy óra alvással, pedig úgy tervezte, a deles érkezés után, fél 1-kor még lenyomja az értekezletét, de végül késett a gépük. Így, egy nappal később, amikor találkozunk, már friss, kitisztult, nyitott. „Muszáj menni, muszáj csinálni, ha nem szerzünk külföldi egyetemeket, nagyon nehéz a következő köröket bevonni” – kezdi. Anyja egyébként alvásszakértő.
Magolás szteroidokon A Voovo az egyetemisták legális fegyverét, a tanulókártyákat (flashcardokat) tömöríti egyetlen appba. Belefotózol az anatómiakönyv legijesztőbb ábrájába, az MI pedig pillanatok alatt kártyát csinál a rajzból, letakart latin kifejezésekkel, aztán mobillal, tablettel készülhetsz a vizsgára. Ez csak egy példa, szövegből is csinálhatsz hasonlót vagy hangoskártyát is gyárthatsz, amire te mondod be a kérdés-választ. (A voice szóból jött a név.)
Ismétlés a tudás anyja, a Voovo másik lényege ugyanis, hogy időzített ismétlést, vagyis spaced repetitiont használ, azaz értesítőt küld, hogy kikérdezze a kártyákat. A csavar, hogy újra és újra kikérdezi az anyagot, de egyre ritkábban. Elnyújtja a memorizálást, még mélyebbre ülteti a tudást, ami így valószínűleg már sose kopik ki a fejedből. Benedek a „világ legjobb módszerének” hívja, de a Harvard Business Review is már a 2010-es évek elején istenítette a technikát. Rajzzal jobban érthető?
Az agilis, túlcsépelt szóval nerd srácot már hatévesen le kellett foglalni valamivel, annyira hiperaktív volt. Szülei beíratták teniszezni, nyolcéves korától versenyekre járt, nagyon fiatalon lett csapatban hazai bajnok, 18 évesen pedig második egyéniben. Utóbbira a legbüszkébb, pláne miután 15 évesen lesérült. A tenisznek hála jutott ki ösztöndíjjal az iowai Drake magánegyetemre neurotudományt tanulni, ma egy tanév itt ötvenezer dollár. Apja kutatóorvos, a 23 éves Benedek a hét testvér közül a legkisebb. A család a 80-as években alapította a Kenguru Gold nevű, Európa-szerte ismert babaruhamárkát. 2010-ben szűnt meg, azóta Benedek testvéreivel feltámasztotta a márkát, háromszáz fős cég helyett kicsit startuposabb mentalitással, amit csak lehet, automatizálnak.
„A Drake-en megbuktam az anatómiavizsgán, egyszerűen nem ment a memorizálás.” Benedek mindig a Google legmélyebb bugyraiig képes megoldásért kattintgatni, így talált rá a kártyákra, az ismétléses módszerre, és így kezdett el benne megfogalmazódni az app ötlete is. 2021-ben hazajött a Semmelweis orvosi szakára, és lefejlesztették az ötlet prototípusát, aztán megírta az évfolyam legjobb anatómiavizsgáját: 97 százalék! „Úgy éreztem, van egy cheat code-om” – másokkal is meg akarta osztani. 2022-ben jött ki az app, mára tizenötezer aktív felhasználója van, 15 százaléka magyar júzer. Azóta otthagyta a SOTE-t, most az appra fókuszál, talán egyszer befejezi az orvosit, és kutatni fog.
Hetente jön másik A gond ott indult, hogy a tizenötezerből alig két százalék volt hajlandó perkálni a fizetős funkciókért, másrészt a piac is elég telített. „Nem fogok hazudni, hetente kijönnek MI-alapú tanulókártyás appok, könnyű őket összedobni.” Elég csak a legismertebbre, a Quizletre gondolni, bár anatómiai ábrákra, hangjegyzetekre tényleg a Voovo a jobb. Benedek szerint kudarc nélkül siker sincs, kellettek a buktatók, hogy üzleti modellt váltsanak.
„Korai fázisban nekem, az alapítónak kell legjobban értenem a júzereimet. Akkor vagy jó, ha konkrétan imádod őket.” Szúrópróbaszerűen szokott rájuk írni, esküszik, hogy több száz júzerrel beszél Whatsappon. Így jött rá: most a jó tanulók alkotják a bázisukat, azok, akik 70–80 százalékon teljesítenének, de Voovóval 90–95-ön. „Nekünk nem ez a víziónk. Hanem hogy demokratizáljuk a módszert. Hogy mindenki hozzájusson.”
Íme, a mesterterv. Már megállapodtak a Semmelweis Fogpótlástani Tanszékével, a hallgatók csaknem kilencven százaléka Voovóval tanul, ugyanígy szeretnék öt–tíz másik egyetemen is bevezetni a Voovo Classroom egyetemi csomagot. Benedek szerint az értékajánlat: évi átlag 9,8 millió dollárt buknak az egyetemek a lemorzsolódó hallgatók miatt. Márpedig Amerikában kulcsfontosságú mutató, hogy adott egyetemen hányan érik el a következő évet. A Georgia State University példáján szemléltetve, Benedek szerint egy százalékkal javítva a mutatón akár 3,3 millió dollár bevétellel gyarapodik az egyetem.
Az óra ketyeg, tizenhárom hónap runwayjel vágnak neki az építkezésnek, a tárgyalásoknak. Ennyi működési időre elegendő az a félmillió dolláros befektetési kör, amit nemrég a Techstars vezetésével vontak be az említett torinói program után.
„Más a gondolkodásmód, mint az orvosin, ahol száz esettanulmány után, ha végre publikálhatsz valamit. A Techstars inkább azt tanítja, először add el, majd utána kitalálod!” Megmutatja Benedek a videót, amin durván száz óra gyakorlat után színpadon demózza a Voovót a program keretében. Meggyőző kiállás, hangzatos adatok, merész ígéretek.Ahogy azt egy tech CEO-tól elvárnád. „A Semmelweis-pilotunk is hasonló volt. Az elején a megállapodásra hajtottunk, utána volt két hónapunk a nulláról, a szeptemberi tanévkezdésig felhúzni a dolgot. Durva volt, ahhoz képest harminc órát talpon lenni semmiség.”
Hermán Benedek szerint az egyetemnek se jó biznisz, ha kipotyognak a hallgatói.
Hermán Benedek szerint az egyetemnek se jó biznisz, ha kipotyognak a hallgatói.
Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél Indulásukkor hatmillió forintot kaptak Szigeti Ádámtól – Benedekkel együtt viszik a Montage közösségi irodát és kávéházat a Margit körúton, szerintem hiánypótló hely. Utána ötvenezer euró jött egy kisebb kockázatitőke-alaptól, a Virgo Venturestől, hogy kicsit még túléljenek az új kör előtt. Ezt először a Balogh Petya-féle STRT vitte volna egyedül újabb ötvenezer dollárral, utána kerültek be a voovósok a Techstars tavaszi Transformative World programjába, tizenegy másik céggel együtt.
„Nem adtam neki sok esélyt, ha jól tudom, valami háromezer céget néznek át évente – Benedek ezért tartja magukat őrülten szerencsésnek. – Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél.” A Techstars után természetesen már Petyáék is emeltek az összegen, befutott a körbe angyalbefektetőként Csillag Péter (ex-Starschema), majd végül a félmillió dollárból a legnagyobb hányaddal, háromszázezerrel az Óbudai Egyetem tavaly indult befektetőcége, az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) is. A kört végül azért a Techstars vezeti, mert ők hozták a term sheetet, vagyis a megállapodás feltételeit.
Az OUVC az alapítványi modellváltáson átesett Óbudai Egyetem és az – egykor állami, ma már szintén az egyetemet fenntartó – Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozó Széchenyi Alapok közös befektetőcége. Utóbbi tízmilliárd forintot adott az alapnak, hogy egyetemi projekteket piacosítsanak. A tavaly induló cégnek a Voovo csak a második bejelentett befektetése, Hild Imre, az OUVC vezérigazgatója (korábban Icatapult, Global Traction) pedig nemrég egy Startup Online-interjúban az állam tolakodó szerepfelfogását, az ész nélküli pénzszórást is okolta a magyar ökoszisztéma problémáiért.
Arról, hogyan éli meg a közös munkát az OUVC-vel, Benedek azt mondja: „Nyugati a felfogásuk, döntéskor az adatpontokat és a csapatot nézik, a szerződési feltételekkel is rugalmasak voltak. Mivel az egyik első befektetésük vagyunk, és az a cégünk, amelyik a befektetést kapta, külföldi székhelyű, bürokratikusabb volt a folyamat, de alapvetően piaci a hozzáállásuk.” „A startupguru, Paul Graham emlegette modellt valósították meg az orvostanhallgatók esetében. Oldd meg a problémádat, és mindenkinek, aki hozzád hasonló problémával küzd, tetszeni fog!” – írja kérdésemre Hild Imre.
Már egy óra beszélgetésből átjön az elszántság, ahogy Benedek zsinórban harminc órát fog gépnél ülni, hogy mind a nyolcvan New York-i kontakton végigfusson. Hála az égnek, az alapítók azért szétdobták egymás közt a feladatot. A négyes fogatba kvázi kintről igazolt Dósa Alex technológiai igazgató, a Vimage nevű animációkészítő app társalapítója, Benedek a Linkedinen vadászta le. Gyurka Christopherrel egy általánosba járt Hűvösvölgyben. „Nem szerettük egymást, az egyetlen ember, akivel valaha atrocitásba keveredtem, ilyen hatodikos összetűzésbe” – nevet Benedek. Gimnáziumban már kebelbarátok lettek, a Voovóba fél év után ő volt az első belépő, a PwC-től igazolt át. Szilágyi Benedeket (na, ő a Bendi) közös barátnőiken keresztül ismerte meg, tőzsdés, kriptós kalandokkal, rövid Morgan Stanley-s kitérővel csatlakozott. Ki tudja, hogy alakult volna a sztori, ha nem mondja el neki Martin, hogy a traction számít.
Más magyar Techstars-résztvevők Nem a Voovo az első. Zárójelben a program éve és helyszíne.
Superpowered (2017, Los Angeles): Kápolnásnyékről indultak, hangtechnológiára szakosodtak, végül az amerikai Splice vette meg őket. Talk-A-Bot (2018, Szingapúr): a magyar csetbotos startup különleges osztályba kerülhetett, amit a japán Amazonként emlegetett Rakutennel együtt hirdettek meg. Poliloop (2019, Abu-Dzabi): két magyar lány baktériumkoktéllal szabadítaná meg a világot a műanyagoktól, pár éve csendben vannak. Volteum (2022, Torino): két éve 1,25 millió eurós befektetési kört zárt az elektromos járműflottáknak útvonalat tervező cég. Redivivum (2024, Berlin): mesterséges intelligencia segítségével hasznosítanak újra ruhákat, egy deep tech fókuszú programba kerültek be.
A luxusipar az egyik legkülönösebb logikájú iparág: minél kevesebbet adsz el, annál értékesebb a céged, minél többet kell várni a termékedre, annál jobban nő az árfolyamod, és minél régebbi egy luxusholmi, annál többet fizetnek érte a másodpiacon. Orbók Ilonával, az ország nagybetűs luxusipar-szakértőjével a Forbes Money Summit színpadán beszélgettünk. Íme, hat fontos tanulság.Mennyi pénzről beszélünk?
1500 milliárd euró. Ekkora a globális luxusipar mérete, nagyjából ennyit költenek a világon a fogyasztók luxusipari termékekre, szolgáltatásokra vagy részvényekre. A vásárlók, befektetők számát 400 millióra becsülik, de a vagyonfelhalmozás nagyon koncentrált: hat–nyolcmillióan vannak, akik a teljes iparági árbevétel negyven százalékát adják. Vagyonuk válságálló, többségük leginkább termékekbe fektet: órát, táskát, ékszert, autót, műtárgyakat vásárol, vagy luxusutazásokra, luxuséttermekre költ.
Az iparág sajátossága, hogy részvényekben és árucikkekben egyaránt többszörözhető a vagyon, ami pedig magát a luxuscégek értékelését illeti, kimagasló iparági szorzók jellemzők. Míg más ágazatokban az EBITDA egy számjegyű felszorzásával dolgoznak a vagyonbecslők, itt nem ritka, hogy harminc–negyvenszeres szorzót használnak.
Hol van a luxusvilág központja?
Földrajzilag is erős a koncentráció: a luxusmárkák nyolcvan–kilencven százaléka Franciaországból és Olaszországból származik, a maradék tíz-húsz százalékon Svájc, Amerika és Ázsia osztozik.
Nagy konglomerátumok uralják a piacot, a három legnagyobb szereplő az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton, a Kering csoport és a Richemont. Mindegyik cégcsoport több tucatnyi márkát tömörít, cégértékük öszesen több száz milliárd euróra rúg.
A luxus luxusa
Ha egyetlen márkát (monobrandet) kell megnevezni, mint a luxus luxusát, az egyértelműen az Hermés. Ennek a cégnek az értékelésénél tényleg negyvenszeres az iparági szorzó, az Hermés ugyanis kizárólag a luxuspiramis tetejére, a már emlegetett hat–nyolcmillió topfogyasztóra fogad.
Tipikusan az a márka, ami nemcsak mint részvény lehet jó befektetés, hanem például a táskáival is nagy profitra lehet szert tenni. „Tíz perc alatt háromszoros hasznot realizálhatsz” – mondja Orbók Ilona, ám ez kevesek kiváltsága. Termékeinél nagyon magas a belépési küszöb (női táskáknál mondjuk négy–tízezer dollár, 1,5–3,7 millió forint), és rendkívül nehezen is lehet hozzájuk jutni.
A paradoxonok világa
A luxusipar logikája teljesen más, mint bármely más ágazaté. „Hol van az, hogy úgy kell nagyobb árbevételt elérned, hogy kevesebbet adsz el? Hol van még olyan, hogy minél régebbi a termék, annál értékesebb?” – teszi fel a költői kérdéseket Orbók Ilona.
A luxuscikkeknél teljesen általános, hogy akár többéves várólisták vannak, így például az az alapszabály sem állja meg a helyét, hogy az autószalonból kigördülő autó rögtön a felét éri csupán. A Ferrari legújabb városi terepjárójához például hiába lenne meg a pénzed, roppant nehéz újonnan hozzájutni, ezért van az, hogy egy használt luxusautó még több pénzbe kerül, mint az új.
De az órák, táskák, ékszerek másodpiacán sem ritka az új árak többszöröse, kérdés, befektetésnek ez már mennyire éri meg. „Az értékét valószínűleg őrzi – mondja Ilona –, de igazán nagy értéknövekedés akkor következik be, ha elsőként tudsz hozzájutni ezekhez a termékekhez.”
Mit mutat a tőzsde?
Érdemes ránézni a három legnagyobb piaci szereplő árfolyamára. A párizsi tőzsdén jegyzett LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton az utóbbi öt évben hatvan százalékot emelkedett, grafikonja – az iparági sztenderdekhez képest – viszonylag stabil. Az ugyancsak Párizsban forgó Kering csoport közben 514-ről 234 euróra, gyakorlatilag a felére esett, és ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is majdnem lefeleződött. A zürichi tőzsdén forgó Richemont megint csak 69 százalékos pluszban van ötéves távlatban (és az elmúlt éve is plusz húsz százalék), ha meg még ráadásképpen megnézzük az Hermés grafikonját is, ott egyenesen 216 százalékos felívelést látunk, vagyis több mint megháromszorozódott a részvények értéke.
Ebből azt lehet leszűrni, hogy a nem a legfelső, legszűkebb, legvagyonosabb réteget, hanem az úgynevezett aspiráló fogyasztókat megcélzó cégek erősen ingadozó árfolyammal mozognak. Az ő fogyasztóik évente csak egyszer-kétszer vásárolnak luxuscikkeket, gazdasági válságok, bizonytalanságok, a geopolitikai kockázatból fakadó negatív kilátások idején lejjebb adják. Olyankor (és ez van egy ideje most) már nem a luxus-, hanem a prémium szegmensben vásárolnak – ez látszik például a Kering csoport árfolyamán.
Azoknak viszont, akik arra a bizonyos hat–nyolcmillió emberre, a csúcsok csúcsfogyasztóira lőnek, nagyon jól és stabilan nagyon jól megy válságoktól, inflációtól vagy háborús aggodalmaktól függetlenül.
Honnan tudod, hogy nem hamis?
A hamisított luxustermékek piacát is mérik, mert mérhetően nagy: négymilliárd euróra becsülik. És nemcsak gagyi replikák vannak, hanem az eredetihez megszólalásig hasonló utánzatok, ráadásul drágák is, körülbelül az eredeti felébe kerülnek. Ennek a biznisznek Kínában van a központja, és már arra is vannak szakosodott cégek, akik bevizsgálják a luxustermékeket. Igaz, megvásárlás után.
Nagyon körültekintőnek kell tehát lenni, ha nem első kézből (márkaboltból, gyártótól) vásáról valaki, és nagyon utána kell nézni az egyes márkák sajátosságainak. Ilona egyik bennfentes intelme: „Ha egy Hermés táskát úgy hirdetnek, hogy van hozzá certifikát és garancia, az egész biztos, hogy hamisított. Az Hermés sosem ad ki ilyet.” Mennyi pénzről beszélünk?
1500 milliárd euró. Ekkora a globális luxusipar mérete, nagyjából ennyit költenek a világon a fogyasztók luxusipari termékekre, szolgáltatásokra vagy részvényekre. A vásárlók, befektetők számát 400 millióra becsülik, de a vagyonfelhalmozás nagyon koncentrált: hat–nyolcmillióan vannak, akik a teljes iparági árbevétel negyven százalékát adják. Vagyonuk válságálló, többségük leginkább termékekbe fektet: órát, táskát, ékszert, autót, műtárgyakat vásárol, vagy luxusutazásokra, luxuséttermekre költ.
Az iparág sajátossága, hogy részvényekben és árucikkekben egyaránt többszörözhető a vagyon, ami pedig magát a luxuscégek értékelését illeti, kimagasló iparági szorzók jellemzők. Míg más ágazatokban az EBITDA egy számjegyű felszorzásával dolgoznak a vagyonbecslők, itt nem ritka, hogy harminc–negyvenszeres szorzót használnak.
Hol van a luxusvilág központja?
Földrajzilag is erős a koncentráció: a luxusmárkák nyolcvan–kilencven százaléka Franciaországból és Olaszországból származik, a maradék tíz-húsz százalékon Svájc, Amerika és Ázsia osztozik.
Nagy konglomerátumok uralják a piacot, a három legnagyobb szereplő az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton, a Kering csoport és a Richemont. Mindegyik cégcsoport több tucatnyi márkát tömörít, cégértékük öszesen több száz milliárd euróra rúg.
A luxus luxusa
Ha egyetlen márkát (monobrandet) kell megnevezni, mint a luxus luxusát, az egyértelműen az Hermés. Ennek a cégnek az értékelésénél tényleg negyvenszeres az iparági szorzó, az Hermés ugyanis kizárólag a luxuspiramis tetejére, a már emlegetett hat–nyolcmillió topfogyasztóra fogad.
Tipikusan az a márka, ami nemcsak mint részvény lehet jó befektetés, hanem például a táskáival is nagy profitra lehet szert tenni. „Tíz perc alatt háromszoros hasznot realizálhatsz” – mondja Orbók Ilona, ám ez kevesek kiváltsága. Termékeinél nagyon magas a belépési küszöb (női táskáknál mondjuk négy–tízezer dollár, 1,5–3,7 millió forint), és rendkívül nehezen is lehet hozzájuk jutni.
A paradoxonok világa
A luxusipar logikája teljesen más, mint bármely más ágazaté. „Hol van az, hogy úgy kell nagyobb árbevételt elérned, hogy kevesebbet adsz el? Hol van még olyan, hogy minél régebbi a termék, annál értékesebb?” – teszi fel a költői kérdéseket Orbók Ilona.
A luxuscikkeknél teljesen általános, hogy akár többéves várólisták vannak, így például az az alapszabály sem állja meg a helyét, hogy az autószalonból kigördülő autó rögtön a felét éri csupán. A Ferrari legújabb városi terepjárójához például hiába lenne meg a pénzed, roppant nehéz újonnan hozzájutni, ezért van az, hogy egy használt luxusautó még több pénzbe kerül, mint az új.
De az órák, táskák, ékszerek másodpiacán sem ritka az új árak többszöröse, kérdés, befektetésnek ez már mennyire éri meg. „Az értékét valószínűleg őrzi – mondja Ilona –, de igazán nagy értéknövekedés akkor következik be, ha elsőként tudsz hozzájutni ezekhez a termékekhez.”
Mit mutat a tőzsde?
Érdemes ránézni a három legnagyobb piaci szereplő árfolyamára. A párizsi tőzsdén jegyzett LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton az utóbbi öt évben hatvan százalékot emelkedett, grafikonja – az iparági sztenderdekhez képest – viszonylag stabil. Az ugyancsak Párizsban forgó Kering csoport közben 514-ről 234 euróra, gyakorlatilag a felére esett, és ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is majdnem lefeleződött. A zürichi tőzsdén forgó Richemont megint csak 69 százalékos pluszban van ötéves távlatban (és az elmúlt éve is plusz húsz százalék), ha meg még ráadásképpen megnézzük az Hermés grafikonját is, ott egyenesen 216 százalékos felívelést látunk, vagyis több mint megháromszorozódott a részvények értéke.
Ebből azt lehet leszűrni, hogy a nem a legfelső, legszűkebb, legvagyonosabb réteget, hanem az úgynevezett aspiráló fogyasztókat megcélzó cégek erősen ingadozó árfolyammal mozognak. Az ő fogyasztóik évente csak egyszer-kétszer vásárolnak luxuscikkeket, gazdasági válságok, bizonytalanságok, a geopolitikai kockázatból fakadó negatív kilátások idején lejjebb adják. Olyankor (és ez van egy ideje most) már nem a luxus-, hanem a prémium szegmensben vásárolnak – ez látszik például a Kering csoport árfolyamán.
Azoknak viszont, akik arra a bizonyos hat–nyolcmillió emberre, a csúcsok csúcsfogyasztóira lőnek, nagyon jól és stabilan nagyon jól megy válságoktól, inflációtól vagy háborús aggodalmaktól függetlenül.
Honnan tudod, hogy nem hamis?
A hamisított luxustermékek piacát is mérik, mert mérhetően nagy: négymilliárd euróra becsülik. És nemcsak gagyi replikák vannak, hanem az eredetihez megszólalásig hasonló utánzatok, ráadásul drágák is, körülbelül az eredeti felébe kerülnek. Ennek a biznisznek Kínában van a központja, és már arra is vannak szakosodott cégek, akik bevizsgálják a luxustermékeket. Igaz, megvásárlás után.
Nagyon körültekintőnek kell tehát lenni, ha nem első kézből (márkaboltból, gyártótól) vásáról valaki, és nagyon utána kell nézni az egyes márkák sajátosságainak. Ilona egyik bennfentes intelme: „Ha egy Hermés táskát úgy hirdetnek, hogy van hozzá certifikát és garancia, az egész biztos, hogy hamisított. Az Hermés sosem ad ki ilyet.”
A HOP Technology Office Park egy egyedülálló technológiai irodapark Budapest szívében az idén 25 éves WING-től, amely tökéletesen illeszkedik a modern ipari vállalatok igényeihez. Az idei évben technológiai irodaparkká alakult át a Hungária Office Park, új nevén HOP Technology Office Park a Hungária körút és Gizella út között elterülő 3 hektáros területen. A 2018 óta […]
„Könyvelő Ruthie.”
Egymás között így nevezték az FBI-ügynökök Ruth Madoffot. Találóan, hiszen Bernie Madoff felesége – majd hatvankét éven át voltak házasok – úgy hazudott a 60 Minutes hírmagazinban, mint maffiózó a tanúk padján. Ritka alkalom volt, férjénék 2008-as halála óta nemigen adott interjút.
Írta: Halácsy Péter
