A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, […]
Írta: Halácsy Péter
Írta: Halácsy Péter
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, a munkafüzet feladatait tanítsa. Ne kreatívkodjon, ne térjen el a megszokottól. Juci néni pár másodpercig próbál magyarázkodni, de a szülő hangja egyre fenyegetőbb. Nincs már helye diskurzusnak, az apuka szerint a tanterv szigorú követése az egyetlen módja, hogy a gyerek sikeres felvételit írjon a hatosztályos gimnáziumba.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben új szerző jön!
Az apa csúnyán beszél Juci nénivel, és ez a viselkedés végigkíséri az egész filmet. Azt látjuk, hogy az emberek konfliktusos helyzetben mennyire természetesnek veszik a durva beszédet, a másik eltiprását. Ezért is olyan kényelmetlen a film. Most mégsem a mindennapi bántásokról akarok írni – hanem hogy a rendszer maga szüli a konfliktust.
A múlt századi felvételi követelmények és a hatosztályos, az általános iskolát lefölöző kisgimnáziumok anomáliái olyan helyzetet teremtenek, amiben a szülők és tanárok szemben állnak egymással. Ez nem szimplán a rossz kommunikáció vagy a személyes viselkedés problémája, hanem strukturális hiba következménye, és szinte elkerülhetetlenné teszi a konfliktusokat.
Az influenszerek véleménye, különösen a nagy elérésű tartalomgyártóké, sok esetben nagyobb befolyással bír bizonyos márkák, események megítélésére, mint a hagyományos média. A talent menedzsmenttel is foglalkozó PFR csoport ezt az trendet már 2014-ben felismerte. Csiszár Gergő vezetésével egy olyan működési modellt alakítottak ki, amiben bár a kreátorok kapják a központi szerepet, az együttműködések hatása mind […]
Az influenszerek véleménye, különösen a nagy elérésű tartalomgyártóké, sok esetben nagyobb befolyással bír bizonyos márkák, események megítélésére, mint a hagyományos média. A talent menedzsmenttel is foglalkozó PFR csoport ezt az trendet már 2014-ben felismerte. Csiszár Gergő vezetésével egy olyan működési modellt alakítottak ki, amiben bár a kreátorok kapják a központi szerepet, az együttműködések hatása mind a márkák, mind a tartalomgyártók, mind a közönség számára izgalmas, érdekes, szórakoztató tartalmakat eredményez. Az iparág egyik főszereplőjeként egy valamit viszont nagyon hiányoltak a magyar piacról – a tartalomgyártóknak kijáró elismerést a kommunikációs és reklámos versenyek, díjátadók soraiban. Ezért szervezik meg már másodszorra a Creator Awards díjátadó eseményt, ahol független szakmai zsűri és közönségszavazatok alapján díjazzák az ország legjobb influenszereit.
„Évek óta éreztük a hiányát egy a VidCon-hoz vagy Playlist Live-hoz hasonló eseménynek a magyar piacon, amikor a legkreatívabb hazai digitális tartalomgyártókat értékelni tudjuk a teljesítményükért, munkásságukért és reflektorfénybe helyezzük őket – méghozzá nemcsak a közönség, hanem a szakma elismerésével is” – mondja Csiszár Gergő, aki a Creator Awards szervezésével nem PFR „színekben” vesz részt, hanem mint a magyar influenszer ügynökségi iparág egyik vezető alakja. „Az is célunk, hogy közösséget formáljunk azok köré a magyar tartalomgyártók köré, akik nap mint nap formálják a hazai közösségi médiát. Ez független attól, hogy mi kiket képviselünk a hazai piacon. Londonban és az USA-ban is láttuk azt, hogy nagyon szép közösség építhető a tartalomgyártók között, és hogy az ilyen események milyen fontosak az iparág számára. Azonban itthon nem alakult ki még hasonló közeg, ami lehetőséget adott arra, hogy megpróbáljuk betölteni ezt az űrt.”
Már az első Creator Awards is figyelemre méltóan sikerült, bár akkor még nem a tökéletes díjátadó megszervezésére törekedtek, hanem egy, az iparág számára hosszú távon is releváns esemény megrendezésére. A visszajelzések pedig egyértelművé tették, hogy igenis szükség van itthon is egy szakmai csúcstalálkozóra. „Rengeteg pozitív és építő visszajelzést kaptunk és tapasztalatot szereztünk a tavalyi Creator Awards során, ami alapján idén egy olyan eseményt tudunk szervezni, ami egyszerre megkérdőjelezhetetlen szakmailag és szórakoztató is a jelöltek, a szakma és a közönség számára is. Mindezt olyan minőségben, ami nemzetközi szinten is megállja a helyét” – meséli Csiszár Gergő, aki azt is elmondta, hogy nemcsak szakmai rendezvények, hanem olyan jól ismert díjátadók is inspirálták őket, mint VMA (MTV Video Music Awards). Külföldi gálákhoz hasonlóan a Creator Awards 2024 powered by MBH Bank díjátadó programja a magyar popszakma fiatal tehetségeinek zenei produkcióival lesz teletűzdelve.
A szakma legnagyobb nevei a rivaldafényben és a háttérben is
A szakmaiságot garantálja, hogy a jelöltállításba minden nagyobb influenszer marketinggel vagy talent menedzsmenttel foglalkozó piaci szereplőt bevontak – a teljesség igénye nélkül –, többek között a Social Guru, az Armadillo, a PFR Group, az Innowa, a Dot Creative, a Follow me is részt vett a folyamatban. Ezen felül sikerült egy támadhatatlan zsűrit összeállítani, akik között van tartalomgyártó, televíziós szakemberek, network ügynökség, közösségi média fókuszú ügynökség, influenszer marketing ügynökség, és márka oldalról is többen elfogadták a felkérésüket. Csiszár Gergő szerint nemcsak az iparág mára már a hagyományos médiát meghaladó jelentősége miatt volt fontos egy ilyen rangos zsűri összeállítása. „Eljött az ideje annak, hogy ugyanazt a tiszteletet és elismerést megkapják a hazai tartalomgyártók, mint amit külfödön látunk, és ezt akkor tudjuk a legjobban kifejezni, ha a szakma elismert hazai szereplői összefognak és objektív szempontok alapján hoznak döntést.”
A zsűri összetételébe valóban nehéz lenne belekötni: Coca-Cola, DDB, Yettel, RTL, Republic, Hell Energy, TV2, Media Future, valamint az Index is képviselteti magát, élükön Szirmai Gergővel, aki a tavalyi díjátadón megkapta a Biggest Impact díját. Persze az ő véleményük csak az egyik oldalt képviseli, a többi a közönségen múlik. Nem is akármekkorán, hiszen az online szavazáson már félmillióan leadták a szavazatukat kedvenc jelöltjeikre. Ezeket a neveket és számokat látva kétségtelen, hogy a PFR csoport nem alaptalanul állítja: az influenszer iparág a marketingkommunikáció jelene és jövője is, viszont az elismert és megbecsült tartalomgyártók nélkül minden szereplő rosszabbul jár.
Egyre nehezebb kitűnni
„A jövőben az influenszerek neve és márkája fogja a kattintások többségét hozni, de egyre nehezebb lesz tartalomgyártóként kitűnni a zajból. Az egyik legnagyobb kihívás az a mentális teher, amit az állandó tartalomgyártás jelent. A közösségi médiában nincsenek pihenőnapok. Ha leállsz, az algoritmus könnyen továbbáll, és a közönséged mást talál. Mindennap, minden héten újra bizonyítanod kell, friss, érdekes, vicces tartalommal előállni. Ez egy elképesztően magányos munka. Sok esetben csak egy fotóssal vagy videóssal dolgozol, és nincs mögötted az a kreatív csapat, mint egy tévés produkció esetében. A tartalomgyártóknál állandóan fennáll az a félelem, hogy mikor fogják elveszíteni a relevanciájukat” – mesél Csiszár Gergő a kreátorokon lévő nyomásról. Elmondása szerint ezeknek a terheknek az enyhítése a PFR csoport egyik fő missziója, és a Creator Awards megrendezésének egyik motivációja is.
„Talent ügynökségként nemcsak a márkákkal való együttműködések segítése a feladatunk, hanem a napi munkájuk támogatása is. Ez elengedhetetlen ahhoz is, hogy hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok épüljenek márkák és influenszerek között, miközben nálunk mindig a tartalomgyártók érdekei vannak előtérben. A Creator Awards díjátadóval is ezt szeretnénk nekik átadni, hogy tudjuk, milyen kemény munka és elhivatottság van mögöttük.”
A vörös szőnyeg tehát november 28-án este gördül ki a MOM Sport elé, ahol a Hajós András és Linczényi Márkó által vezetett programot többek között Szakács Gergő, Szivák X Wagner, Bruno X Spacc, KKevin, Jauri, Felus koncertjei fogják színesíteni.
Díjazottból zsűrielnök
A Creator Awards 2024 powered by MBH Bank zsűrijének elnöke Szirmai Gergely veterán tartalomgyártó, aki a tavalyi gálán a Biggest Impact díjat is elnyerte. A Hollywood Hírügynökség című videóbloggal ismertté vált filmkritikus immár 14 éve meghatározó alakja a hazai szakmának. Olyan tartalomgyártó, aki relevanciája és szakértelme miatt egyaránt megállja a helyét versenyzőként és zsűritagként is, így idén az ő vezetésével választják ki az iparág legjobbjait.
Tavaly díjat nyertél, idén zsűrielnök vagy. Milyen érzés ez?
A Biggest Impact díj számomra különösen fontos, mert azt jelzi, hogy hosszú távon is minőségi munkát végeztem. Ez rendkívül sokat jelent, mert ebben a szakmában nagyon gyorsan ki lehet égni, és az internet nem bocsát meg, ha nem vagy szórakoztató. Ez a díj és a zsűrizés is egy elismerése annak, hogy sikerült tartósan szórakoztatni az embereket.
Miért tartod fontosnak a Creator Awards megrendezését?
Ez a díjátadó a filmes díjátadókhoz hasonló szerepet tölt be, mint az Oscar-gála, csak közösségi média tartalomgyártóknak. Ha évről évre értékeljük őket, akkor kialakulhat folyamatos párbeszéd a szakmáról, és ez a fajta dialógus minden szakmának egy lényeges eleme. Én örülök, ha évente egyszer megállunk és beszélünk erről, csinálunk egy látképet.
Milyen hatással van egy ilyen esemény a tartalomgyártók megítélésére és a márkákkal való együttműködésre?
Ezek az események potenciálisan magabiztosságot adhatnak az alkotóknak, hiszen látják, hogy értékelik a munkájukat. Emellett lehetőség arra, hogy a szakma rivaldafényébe kerüljenek, felhívhatja a figyelmet egy adott tehetségre, amit a márkák is észrevesznek. Ezáltal üzleti értéket is teremt, hiszen a díjazott tartalomgyártókat könnyebben bevonhatják kampányaikba. Alkotói oldalról nézve, valljuk be, ez egy megítélésen alapuló szakma, ahol a lájkok és a feliratkozók száma számít. Biztos vagyok benne, hogy a résztvevők számára nagyon jólesik, ha elismerik a munkájukat egy rangos díjjal.
A zsűri milyen szempontokat vesz majd figyelembe az értékelés során?
Egy ilyen értékelésnél mindig figyelembe kell venni a szakma üzleti és kreatív oldalát is. Számomra különösen fontosak azok a szempontok, amelyek egy produktumot kreatívvá, szórakoztatóvá vagy akár újítóvá tesznek. Ugyanakkor elengedhetetlen azt is nézni, hogy mennyire fenntartható és fejleszthető az adott csatorna, ötlet, illetve mennyire lehet üzletileg hasznosítani. Természetesen nekem a kreativitás és az újítás fontosabb, de mindkét oldal szerepet kap az értékelésben.
Miben különbözik az idei Creator Awards a tavalyitól?
Az idei Creator Awards fókusza inkább szakmai, és szerintem ez fontos. A Youtube az utóbbi években rohamosan üzletivé vált. A 2024-es díjátadó is egy emlékeztető arra, hogy a Youtube ma már sokkal szerteágazóbb iparág, mint régen. Természetesen nem mindenkinek kell üzleti szemmel tekintenie rá, de fontos látni, hogy milyen komoly szakmai területté vált mára.
Mi a legnagyobb kihívás tartalomgyártóként, és hogyan változott ez az elmúlt években?
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a médiafogyasztás sokkal gyorsabb lett, mint tíz évvel ezelőtt. A tartalomgyártóknak alkalmazkodniuk kell ezekhez az új elvárásokhoz, ami sokszor elég megterhelő.
Mit tanácsolsz a kezdő tartalomgyártóknak?
Konzisztencia, önazonosság és türelem. Ez a három dolog kulcsfontosságú.
Elismerésre hangolva: három tavalyi győztes mesél a Creator Awards díjátadóról
GELENCSÉR TIMI
Nagyon megtisztelő volt a győzelem, pont azért, mert két oldalról is kaptam visszajelzést. Örültem a szakmai zsűri véleményének, akik teljesen más szemmel nézik a tartalomgyártókat, mint a közönség. A minőség és a képviselt érték fontos szempont volt számukra és szuper, hogy ők úgy látták, én ezeknek megfelelek. A másik oldalon pedig ott volt a közönség. Mi, tartalomgyártók, sosem tudjuk, hogy a közönség hogyan fordul felénk, mit gondolnak rólunk. Sokszor kételkedem magamban, jó visszajelzés volt, hogy sokan szavaztak rám. Ez azt is bizonyítja, hogy kedvelik azt a fajta életpozitivitást és szemléletet, amit képviselek, aminek én kifejezetten örülök. Itthon az influenszer szó sok negatív előjellel rendelkezik, remélem a díjátadó is növeli a pozitív megítélésünket. Nekem önbizalmat adott azzal kapcsolatban, hogy jó, amit csinálok, és folytassam tovább, mert van értelme. Elér oda a hangom, ahova fontos.
STEINER KRISTÓF
Számomra a díj azt jelentette, hogy lehet másképp is kommunikálni a közösségi médiában, mint ahogy a trendek diktálják. Az én jelenlétem eltér a klasszikus gasztro influenszerekétől: holisztikus szemléletben közelítem meg a gasztronómiát, mint az élet egy részét. Nagyra értékelem, hogy ezt mások is értékelik, mert szerintem akkor lehet valaki autentikus, ha nem követi vakon a trendeket. Jó érzés olyan tartalomgyártók előtt állni, akiket nagyra tartok és egymást ünnepelni egy ilyen kompetitív közegben. Mindannyian rendszeresen szembesülünk a magabiztosság hiányával, alulértékeljük magunkat, és egy ilyen elismerés segít abban, hogy lássuk: van értelme dolgozni. Ugyanakkor fontos, hogy ne a díjak határozzanak meg minket. Amikor posztoltam az eseményről, új követőim lettek, köztük fiatalabb generáció tagjai is, akik korábban nem voltak a közönségem része. A díj abban is megerősített, hogy lehetek még őszintébb és önmagam. Tavaly döntöttem el, hogy nem használok többé mesterséges bőrszépítő appokat, hogy támogassam a közösségi média realisztikusságát.”
WHISPER TON
Elképesztő megtiszteltetés, hogy egy nívós szakmai zsűri és a közönség az én munkámat díjazta, és úgy ítélte, érdemes vagyok ezekre a díjakra. Személyesen hatalmas megerősítés és szuper visszajelzés, hogy több szempontból is értéket teremt és képvisel az általam készített tartalom. Szakmailag pedig remek visszaigazolás a cégek felé, hogy az, aki én vagyok, nemcsak a közönségem, hanem a szakma legjobbjai számára is hiteles és tudnak vele azonosulni. Természetesen minden ilyen prominens díj hozzájárul ahhoz, hogy a tartalomgyártó hitelessége és presztízse növekedjen a márkák szemében, hiszen szakmailag elismert emberek döntésének eredménye. A márkákkal való kapcsolatom 8 év után is stabil és kiforrott, de biztos vagyok benne, hogy egy ilyen elismerés a szemükben is egy plusz pontot jelent, amikor együttműködést keresnek.
Sok gazdag ember szórja el a vagyonát a politikai karrierjére. De egyetlen amerikai sem csinált annyi magánvagyont a politikából, mint Donald J. Trump. Mivel már tömegek hajlandók megvenni tőle bármit, részvényt is, kerül, amibe kerül, politikai híre-neve milliárdokká változott.
A luxusipar az egyik legkülönösebb logikájú iparág: minél kevesebbet adsz el, annál értékesebb a céged, minél többet kell várni a termékedre, annál jobban nő az árfolyamod, és minél régebbi egy luxusholmi, annál többet fizetnek érte a másodpiacon. Orbók Ilonával, az ország nagybetűs luxusipar-szakértőjével a Forbes Money Summit színpadán beszélgettünk. Íme, hat fontos tanulság.Mennyi pénzről beszélünk?
1500 milliárd euró. Ekkora a globális luxusipar mérete, nagyjából ennyit költenek a világon a fogyasztók luxusipari termékekre, szolgáltatásokra vagy részvényekre. A vásárlók, befektetők számát 400 millióra becsülik, de a vagyonfelhalmozás nagyon koncentrált: hat–nyolcmillióan vannak, akik a teljes iparági árbevétel negyven százalékát adják. Vagyonuk válságálló, többségük leginkább termékekbe fektet: órát, táskát, ékszert, autót, műtárgyakat vásárol, vagy luxusutazásokra, luxuséttermekre költ.
Az iparág sajátossága, hogy részvényekben és árucikkekben egyaránt többszörözhető a vagyon, ami pedig magát a luxuscégek értékelését illeti, kimagasló iparági szorzók jellemzők. Míg más ágazatokban az EBITDA egy számjegyű felszorzásával dolgoznak a vagyonbecslők, itt nem ritka, hogy harminc–negyvenszeres szorzót használnak.
Hol van a luxusvilág központja?
Földrajzilag is erős a koncentráció: a luxusmárkák nyolcvan–kilencven százaléka Franciaországból és Olaszországból származik, a maradék tíz-húsz százalékon Svájc, Amerika és Ázsia osztozik.
Nagy konglomerátumok uralják a piacot, a három legnagyobb szereplő az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton, a Kering csoport és a Richemont. Mindegyik cégcsoport több tucatnyi márkát tömörít, cégértékük öszesen több száz milliárd euróra rúg.
A luxus luxusa
Ha egyetlen márkát (monobrandet) kell megnevezni, mint a luxus luxusát, az egyértelműen az Hermés. Ennek a cégnek az értékelésénél tényleg negyvenszeres az iparági szorzó, az Hermés ugyanis kizárólag a luxuspiramis tetejére, a már emlegetett hat–nyolcmillió topfogyasztóra fogad.
Tipikusan az a márka, ami nemcsak mint részvény lehet jó befektetés, hanem például a táskáival is nagy profitra lehet szert tenni. „Tíz perc alatt háromszoros hasznot realizálhatsz” – mondja Orbók Ilona, ám ez kevesek kiváltsága. Termékeinél nagyon magas a belépési küszöb (női táskáknál mondjuk négy–tízezer dollár, 1,5–3,7 millió forint), és rendkívül nehezen is lehet hozzájuk jutni.
A paradoxonok világa
A luxusipar logikája teljesen más, mint bármely más ágazaté. „Hol van az, hogy úgy kell nagyobb árbevételt elérned, hogy kevesebbet adsz el? Hol van még olyan, hogy minél régebbi a termék, annál értékesebb?” – teszi fel a költői kérdéseket Orbók Ilona.
A luxuscikkeknél teljesen általános, hogy akár többéves várólisták vannak, így például az az alapszabály sem állja meg a helyét, hogy az autószalonból kigördülő autó rögtön a felét éri csupán. A Ferrari legújabb városi terepjárójához például hiába lenne meg a pénzed, roppant nehéz újonnan hozzájutni, ezért van az, hogy egy használt luxusautó még több pénzbe kerül, mint az új.
De az órák, táskák, ékszerek másodpiacán sem ritka az új árak többszöröse, kérdés, befektetésnek ez már mennyire éri meg. „Az értékét valószínűleg őrzi – mondja Ilona –, de igazán nagy értéknövekedés akkor következik be, ha elsőként tudsz hozzájutni ezekhez a termékekhez.”
Mit mutat a tőzsde?
Érdemes ránézni a három legnagyobb piaci szereplő árfolyamára. A párizsi tőzsdén jegyzett LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton az utóbbi öt évben hatvan százalékot emelkedett, grafikonja – az iparági sztenderdekhez képest – viszonylag stabil. Az ugyancsak Párizsban forgó Kering csoport közben 514-ről 234 euróra, gyakorlatilag a felére esett, és ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is majdnem lefeleződött. A zürichi tőzsdén forgó Richemont megint csak 69 százalékos pluszban van ötéves távlatban (és az elmúlt éve is plusz húsz százalék), ha meg még ráadásképpen megnézzük az Hermés grafikonját is, ott egyenesen 216 százalékos felívelést látunk, vagyis több mint megháromszorozódott a részvények értéke.
Ebből azt lehet leszűrni, hogy a nem a legfelső, legszűkebb, legvagyonosabb réteget, hanem az úgynevezett aspiráló fogyasztókat megcélzó cégek erősen ingadozó árfolyammal mozognak. Az ő fogyasztóik évente csak egyszer-kétszer vásárolnak luxuscikkeket, gazdasági válságok, bizonytalanságok, a geopolitikai kockázatból fakadó negatív kilátások idején lejjebb adják. Olyankor (és ez van egy ideje most) már nem a luxus-, hanem a prémium szegmensben vásárolnak – ez látszik például a Kering csoport árfolyamán.
Azoknak viszont, akik arra a bizonyos hat–nyolcmillió emberre, a csúcsok csúcsfogyasztóira lőnek, nagyon jól és stabilan nagyon jól megy válságoktól, inflációtól vagy háborús aggodalmaktól függetlenül.
Honnan tudod, hogy nem hamis?
A hamisított luxustermékek piacát is mérik, mert mérhetően nagy: négymilliárd euróra becsülik. És nemcsak gagyi replikák vannak, hanem az eredetihez megszólalásig hasonló utánzatok, ráadásul drágák is, körülbelül az eredeti felébe kerülnek. Ennek a biznisznek Kínában van a központja, és már arra is vannak szakosodott cégek, akik bevizsgálják a luxustermékeket. Igaz, megvásárlás után.
Nagyon körültekintőnek kell tehát lenni, ha nem első kézből (márkaboltból, gyártótól) vásáról valaki, és nagyon utána kell nézni az egyes márkák sajátosságainak. Ilona egyik bennfentes intelme: „Ha egy Hermés táskát úgy hirdetnek, hogy van hozzá certifikát és garancia, az egész biztos, hogy hamisított. Az Hermés sosem ad ki ilyet.” Mennyi pénzről beszélünk?
1500 milliárd euró. Ekkora a globális luxusipar mérete, nagyjából ennyit költenek a világon a fogyasztók luxusipari termékekre, szolgáltatásokra vagy részvényekre. A vásárlók, befektetők számát 400 millióra becsülik, de a vagyonfelhalmozás nagyon koncentrált: hat–nyolcmillióan vannak, akik a teljes iparági árbevétel negyven százalékát adják. Vagyonuk válságálló, többségük leginkább termékekbe fektet: órát, táskát, ékszert, autót, műtárgyakat vásárol, vagy luxusutazásokra, luxuséttermekre költ.
Az iparág sajátossága, hogy részvényekben és árucikkekben egyaránt többszörözhető a vagyon, ami pedig magát a luxuscégek értékelését illeti, kimagasló iparági szorzók jellemzők. Míg más ágazatokban az EBITDA egy számjegyű felszorzásával dolgoznak a vagyonbecslők, itt nem ritka, hogy harminc–negyvenszeres szorzót használnak.
Hol van a luxusvilág központja?
Földrajzilag is erős a koncentráció: a luxusmárkák nyolcvan–kilencven százaléka Franciaországból és Olaszországból származik, a maradék tíz-húsz százalékon Svájc, Amerika és Ázsia osztozik.
Nagy konglomerátumok uralják a piacot, a három legnagyobb szereplő az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton, a Kering csoport és a Richemont. Mindegyik cégcsoport több tucatnyi márkát tömörít, cégértékük öszesen több száz milliárd euróra rúg.
A luxus luxusa
Ha egyetlen márkát (monobrandet) kell megnevezni, mint a luxus luxusát, az egyértelműen az Hermés. Ennek a cégnek az értékelésénél tényleg negyvenszeres az iparági szorzó, az Hermés ugyanis kizárólag a luxuspiramis tetejére, a már emlegetett hat–nyolcmillió topfogyasztóra fogad.
Tipikusan az a márka, ami nemcsak mint részvény lehet jó befektetés, hanem például a táskáival is nagy profitra lehet szert tenni. „Tíz perc alatt háromszoros hasznot realizálhatsz” – mondja Orbók Ilona, ám ez kevesek kiváltsága. Termékeinél nagyon magas a belépési küszöb (női táskáknál mondjuk négy–tízezer dollár, 1,5–3,7 millió forint), és rendkívül nehezen is lehet hozzájuk jutni.
A paradoxonok világa
A luxusipar logikája teljesen más, mint bármely más ágazaté. „Hol van az, hogy úgy kell nagyobb árbevételt elérned, hogy kevesebbet adsz el? Hol van még olyan, hogy minél régebbi a termék, annál értékesebb?” – teszi fel a költői kérdéseket Orbók Ilona.
A luxuscikkeknél teljesen általános, hogy akár többéves várólisták vannak, így például az az alapszabály sem állja meg a helyét, hogy az autószalonból kigördülő autó rögtön a felét éri csupán. A Ferrari legújabb városi terepjárójához például hiába lenne meg a pénzed, roppant nehéz újonnan hozzájutni, ezért van az, hogy egy használt luxusautó még több pénzbe kerül, mint az új.
De az órák, táskák, ékszerek másodpiacán sem ritka az új árak többszöröse, kérdés, befektetésnek ez már mennyire éri meg. „Az értékét valószínűleg őrzi – mondja Ilona –, de igazán nagy értéknövekedés akkor következik be, ha elsőként tudsz hozzájutni ezekhez a termékekhez.”
Mit mutat a tőzsde?
Érdemes ránézni a három legnagyobb piaci szereplő árfolyamára. A párizsi tőzsdén jegyzett LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton az utóbbi öt évben hatvan százalékot emelkedett, grafikonja – az iparági sztenderdekhez képest – viszonylag stabil. Az ugyancsak Párizsban forgó Kering csoport közben 514-ről 234 euróra, gyakorlatilag a felére esett, és ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is majdnem lefeleződött. A zürichi tőzsdén forgó Richemont megint csak 69 százalékos pluszban van ötéves távlatban (és az elmúlt éve is plusz húsz százalék), ha meg még ráadásképpen megnézzük az Hermés grafikonját is, ott egyenesen 216 százalékos felívelést látunk, vagyis több mint megháromszorozódott a részvények értéke.
Ebből azt lehet leszűrni, hogy a nem a legfelső, legszűkebb, legvagyonosabb réteget, hanem az úgynevezett aspiráló fogyasztókat megcélzó cégek erősen ingadozó árfolyammal mozognak. Az ő fogyasztóik évente csak egyszer-kétszer vásárolnak luxuscikkeket, gazdasági válságok, bizonytalanságok, a geopolitikai kockázatból fakadó negatív kilátások idején lejjebb adják. Olyankor (és ez van egy ideje most) már nem a luxus-, hanem a prémium szegmensben vásárolnak – ez látszik például a Kering csoport árfolyamán.
Azoknak viszont, akik arra a bizonyos hat–nyolcmillió emberre, a csúcsok csúcsfogyasztóira lőnek, nagyon jól és stabilan nagyon jól megy válságoktól, inflációtól vagy háborús aggodalmaktól függetlenül.
Honnan tudod, hogy nem hamis?
A hamisított luxustermékek piacát is mérik, mert mérhetően nagy: négymilliárd euróra becsülik. És nemcsak gagyi replikák vannak, hanem az eredetihez megszólalásig hasonló utánzatok, ráadásul drágák is, körülbelül az eredeti felébe kerülnek. Ennek a biznisznek Kínában van a központja, és már arra is vannak szakosodott cégek, akik bevizsgálják a luxustermékeket. Igaz, megvásárlás után.
Nagyon körültekintőnek kell tehát lenni, ha nem első kézből (márkaboltból, gyártótól) vásáról valaki, és nagyon utána kell nézni az egyes márkák sajátosságainak. Ilona egyik bennfentes intelme: „Ha egy Hermés táskát úgy hirdetnek, hogy van hozzá certifikát és garancia, az egész biztos, hogy hamisított. Az Hermés sosem ad ki ilyet.”
Az adatok gyengék, a költségvetés rottyon, de közeleg egy újabb választás, növekedési álmodozással és egy sokadik gazdaságpörgető programmal kezdődik a felkészülés az osztogatásra. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Virtuális irodák, felhők, közösségi terek ide vagy oda, az íróasztal még mindig stabil pont, még azoknak is, akik fejlett technológiai megoldásokra (is) támaszkodva alkotnak, dolgoznak, építik karrierjüket. Dizájnert, befektetőt és startuppert kérdeztünk az asztalánál – az asztaláról.
Írta: Halácsy Péter
