Ha egy négyzetméter nem kerül legalább egymillió forintba, az már kimondottan olcsó a budapesti új építkezéseknél, de így is van rájuk kereslet. Térképen a legnagyobb projektek, főszerepben idén: Újbuda.
Mennyit számít pár hét. Nyáron még úgy tűnt, szokatlanul kicsi a kínálat a kereslethez képest, szeptember közepére megfordulni látszik a trend. Előkerült öt komolyabb projekt olyan nagy szereplőktől, mint a Biggeorge Property vagy a Cordia, és rögtön lett még ezer eladó új lakás a budapesti piacon, az addigi 6200-on felül (nyár végén ennyi nem kelt el az új fejlesztések majdnem húszezres teljes állományából). Persze ezek többségében még épülő, vagy még csak terveken látszó és nem azonnal költözhető lakások, de projektenként újabb 150, 200, 230 új lakást tesznek azok elé, akik ebben a kategóriában keresgélnek.
Ezek a friss építkezések tehát még nincsenek is rajta azon a térképen, amire idén is feltettük az ötven legnagyobb budapesti újlakás-projektet (ahogy ezt tavaly és két évvel ezelőtt is megtettük az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportja alapján – ld. a következő oldalt!), de ha rajta lennének, csak ráerősítenének a szokásos gócpontokra: a XIII. és a XI. kerületbe kerülnének további pöttyök, és még néhány a III. kerület Dunához közel eső részére.
Merthogy változatlanul itt pörög legjobban a piac. Az utóbbi néhány hónapban különösen Újbuda volt népszerű, a főváros összes eladott új lakásának ötödét ez a kerület adta. „Az egyetemek közelsége miatt szeretik ezt a negyedet a befektetők is, a Biggeorge Property Újbuda Garden projektje például nagyot ment, és különösen a kis lakások fogytak jól” – mondja Sápi Zoltán, az Eltinga újlakás-piaci szakértője.
Zöldebb, sikkesebb, értékesebb. Fauszt Péter szerint nemcsak élni kellemesebb Budán, de a józan befektetőknek is jobb terep.
A covid sok mindent átírt, kezdi Péter, miért hisz jobban a budai oldalban, akkor is, ha befektetői fejjel gondolkozik, és a Duna jobb partja nem feltétlenül a pörgő lakáskiadási vagy airbnb-bizniszről szól. Nem Budán nőtt fel, nem veleszületett domber sznobság mondatja vele, hogy a budai kerületek jobb hangulatot, jobb levegőt és jobb minőségű életet adnak, hanem mert régóta inkább ezen a piacon mozog. A pécsi gyökerű Global Hungary Ingatlan huszonöt éve kezdett előbb Pécsen, aztán jó ideje Budapesten és a Balaton mellett ingatlanokat forgalmazni, projekteket beruházni és fejleszteni.
Fauszt Péter a Global Hungary Ingatlan Margit körúti irodájában
„Van egy prémium réteg, akit mindig jobban fog érdekelni Buda – mondja. – Itt van a legtöbb nemzetközi iskola, ide költöznek azok a külföldiek, akik nem turistáskodni, hanem élni jönnek Budapestre, és itt épülnek a legdrágább új lakóprojektek is, amik a használt piacot is magukkal húzzák.” (A II. kerület valóban viszi a prímet a legdrágább új építkezéseknél, itt már az átlagos négyzetméterár is több mint hárommillió forint, erről lásd külön cikkünket a 90. oldalon.) Ami a nemzetközi iskolákat illeti, ilyen szempontból a II., II/A. (a második kerület külső, kertvárosi része) és a XII. kerületek különösen jól vannak ellátva. Az amerikai, a francia, a brit–magyar, a SEK, az osztrák és a német iskolák mind errefelé terelik az itt lakó külföldi és vegyes párokat, sőt sok kifejezetten jómódú magyar család is azért költözik Budára, hogy valamelyik nemzetközi, vagy alapítványi iskolába járjanak a gyerekek. Mivel ők a magyar átlagnál mobilabbak, hajlandók inkább bérelni, mint vásárolni maguknak lakást.
„A II/A.-ban egyre több kínai vagy vietnámi bérlővel is találkozom – mondja Péter –, és ebben a körben nemcsak a nagyméretű családi házakra, hanem a két-három szobás, sőt ötven négyzetméteres lakásokra is van kereslet. A kisebb lakásokat különösen azért keresik, mert az ideköltöző családok sokszor szeretnék a közelükbe költöztetni a szülőket is, vagy a valamely távol-keleti országból elhozott házi tanítót, dadust, személyzetet, és arra ritkán van mód, hogy erre a célra legyen egy leválasztott külön kis lakás a házukban.”
Bel-Buda és a XI. kerület más adottságokkal és más célpiacon száll versenybe a befektetőkért. Erre a környékre a jó közlekedés, a parkok, játszóterek, a trendi és nyüzsgő újbudai negyedek, az egyetemek vonzanak egyre több jól szituált fiatalt, ők adnak egy hosszú távon kellemesen kiszámítható bérlői közösséget.
Ha tehát Buda, akkor a konklúzió kettős: vagy valami különleges és prémium ingatlannal lehet labdába rúgni a hegyen, vagy egy jól megválasztott és praktikus kisebb lakással lejjebb.
Pest! – vágta rá Csuhay Attila hónapokkal ezelőtt, aztán hetekkel ezelőtt újból, és némi átmeneti megingás után a szeptemberi terézvárosi airbnb-szavazás után is arra a kérdésemre, hogy a Duna melyik partján jobb ingatlanba befektetni.
Csuhay Attila cégének Benczúr utcai irodájában
Attila régi motoros. Évtizedek óta a fővárosi lakáspiacon dolgozik, több mint nyolc évig az V., VI., VII. kerületi Otthon Centrum irodákat tulajdonolta, és húsz éve a General Project Management (GPM) Kft.-t vezeti. Ingatlanberuházásokkal, kivitelezéssel, felújítással, projekt- és bérbeadás-menedzsmenttel, üzemeltetéssel foglalkoznak. Ők fejlesztik az Akácfa utcai A60 lakóprojektet (39 lakásos társasház), dolgoznak egy 17 lakásos apartmanházon a Dohány utcában, a Corvin Towersben a SnapChat irodáján, állandó partnerei az OTP-nek, így bankfiókokat újítanak fel, benne vannak egy airbnb-re szánt szép nagy lakás felújításában a Móricz Zsigmond körtéren, és Tiszafüreden is építenek egy háromszor tizenöt lakásos társasházat.
Befektetési szemmel egyértelmű tippje a pesti belváros. Szerinte városi legenda, hogy a belső kerületek túl vannak értékelve (egyébként a jegybank adatai sem ezt mutatják – lásd összeállításunkat a 10. oldalon), csak azért tűnik úgy, hogy elszálltak az árak, mert jó mélyről és gyorsan emelkedtek.
„Az elmúlt öt évben majdnem megduplázódtak a pesti belvárosi lakásárak, Budán azért ilyet nem láttunk” – mondja Attila. A trend persze nem biztos, hogy ilyen ütemben folytatódik, de a két kulcsszempont – mekkora egy lakás értéknövekedése, és mennyi bevételt termel – szerinte még most is Pest felé billenti a mérleget. „Mert még mindig messze vagyunk Bécstől, Münchentől, Koppenhágától, Brüsszeltől és Európa sok más fő- vagy nagyvárosától, és mert itt könnyebben és jobban lehet hasznosítani a lakásokat.”
Ami a bevételtermelést illeti, a hosszú távú kiadás körülbelül fele olyan jövedelmező, mint a rövid távú: előbbi éves hozama négy–öt, utóbbié nyolc–tíz százalék is lehet (a hozam itt a bérbeadásból származó adózott jövedelem és a lakás vételárának hányadosa). Ráadásul a bevétel jellemzően euróban keletkezik, ami gyengülő forintnál árfolyamnyereséget is hozhat. Csuhay Attila szerint tehát a legjobb befektetés egy airbnb-ztetett bel-pesti lakás, még ha gyorsabb is az amortizációja, és van munka a kiadással.
És akkor itt jön a képbe a friss terézvárosi tiltás, ami 2026-tól nem engedi meg a VI. kerületben az airbnb-t. Bennfentes pletykák szerint ráadásul előbb-utóbb a kormány is előjön a maga szabályozásával, és mindenhol korlátozhatja – a hírek szerint évi 180 napban – a rövid kiadást, de a terézvárosi szigor ettől még maradhat (a központi ukáznál szigorúbb bármelyik kerület lehet, csak engedékenyebb nem).
„A VI. kerület elesik, ott a helyiek által lakott lakások értéke is csökkenhet – mondja erre Attila –, a többi viszont még nyerhet is.” A turisták ugyanis az V., a VII. és a VIII. kerületekért versenyeznek majd, az itteni airbnb-tulajdonosok így jobban is járhatnak. A hosszú távú bérbeadók viszont aligha. Ha a 2200 terézvárosi airbnb jó része átzsilipel a hosszú bérlésre, az hirtelen megugrasztja a kínálatot, és ez nem felfelé szokta tolni az árakat.
És ha kivesszük a képletből ezt az egész airbnb-ügyet? Akkor is Pest, Belső-Pest, mondja Attila. „Fogynak a helyek, nem lehet hova terjeszkedni, korlátozott a kínálat, alig van új építkezés és új építésre alkalmas foghíjtelek, sokkal likvidebb a piac, több a vevő, könnyebben és gyorsabban lehet adni-venni a lakásokat, és egyébként is erre megy a világ. A városközpont mindig drágul.”
Idén is fehér abrosz mellett gáláztunk neves magyar családi vállalatok tulajdonosaival, hallgattunk színpadi beszélgetést hosszú, derűs életről és pénzügyi sikerekről, meg persze koccintottunk új generációkra, üzleti összefonódásokra, örökségekre.
Nem csökken a befektetési alapok népszerűsége, kezelt vagyonuk hónapról hónapra új csúcsra ér. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen típust választunk, épp most van őrségváltás a vegyes és a tavaly felrobbanó kötvényalapok között – nem véletlenül.
Majoros Zita először grafikai ötleteit szerette volna termékekre applikálni, lényegében ebből született meg a Printa ruhamárka tizenöt éve. Már akkor is fontos volt a hulladékmentesség és a fenntarthatóság, amikor az még nem volt divatos törekvés. Ma a Netflixen is felbukkan Printa cucc, méghozzá Benedict Cumberbatch viseli.
Takács Szabolcs nyolc évvel ezelőtt felmondott a munkahelyén, nyugdíjazta magát, azóta a megtakarításainak hozamaiból és szerelemprojektjeiből él. A harmincas nyugdíjas blog és előadásai a covid óta szünetelnek, ő feleségével és gyermekével – már negyvenen túl – egy Tolna megyei faluban telepedett le. Meglátogattuk.