A tengerparti nyugágyból második otthonról vagy bérbeadásból is profitot hozó nyaralóról álmodozva elhomályosulnak a külföldi ingatlanvásárlás árnyoldalai. Végigvesszük egy bevallottan szkeptikus hozzáértő józan ellenérveit, és bemutatunk három megvalósult álmot Pugliából, a Cote d’Azurről és a Costa del Solról.
„Mint a Keletiben elmenni vécére, vagy lesz belőle baj, vagy nem.” Balla Ákosnak, a Balla Ingatlan alapító tulajdonosának markáns véleménye van a külföldi ingatlanbefektetési álmokról, szerinte tízből kilencen hajlamosak lebecsülni a kockázatokat, és túlbecsülni a hasznot.
„Huszonöt éve vagyok a piacon, olvasom az elemzéseket, ismerem az adatokat, minden információ birtokában vagyok, beszélem a nyelvet és van helyismeretem, de így se tudom megmondani, hogy a budapesti árak merre mennek, mennyi lesz például az értéknövekedés egy-két év múlva, vagy hogyan alakulnak a bérleti díjak. Az utóbbi években is annyi minden történt, covid, háború, energiaválság, kamatszintek növekedése, ami felülírta a várakozásokat csak a saját piacunkon. Hogy látnám át egy másik ország lakáspiaci trendjeit, ahol csak arról van tapasztalatom, hogy szép a part és jó a pizza?” – magyarázza Ákos, és még csak a makrotrendeknél tart, nem is a praktikus nehézségeknél.
Pedig népszerű gondolat, és egyre nagyobb iparág is: itthon és több országban – főleg a Földközi-tenger partján, de egy ideje a Közel-Keleten és más egzotikusabb piacokon is – több szolgáltató rárepült a külföldön ingatlanra vágyakozó magyarokra. Nem feltétlenül befektetők ők a klasszikus értelemben, és ez a jobbik eset, mert legalább nem mindenki kerget hiú ábrándokat. Aki azért vásárol, mert idősebb korára szeretne egy jó klímájú második otthont, vagy olyan a munkája, hogy megteheti, hogy az év több hónapjában máshol él, esetleg B tervet keres, mert kezd elege lenni az országból, az nem tisztán befektetési döntést hoz, hanem életmódot, élettervet változtat. Ha okosan, tudatosan teszi – ahogy a három általunk megismert vásárló tette a délolasz, a délfrancia és a spanyol tengerpartok mentén –, elégedett is lehet a döntésével. (Tapasztalataik a következő oldalon.)
Ha egy négyzetméter nem kerül legalább egymillió forintba, az már kimondottan olcsó a budapesti új építkezéseknél, de így is van rájuk kereslet. Térképen a legnagyobb projektek, főszerepben idén: Újbuda.
Mennyit számít pár hét. Nyáron még úgy tűnt, szokatlanul kicsi a kínálat a kereslethez képest, szeptember közepére megfordulni látszik a trend. Előkerült öt komolyabb projekt olyan nagy szereplőktől, mint a Biggeorge Property vagy a Cordia, és rögtön lett még ezer eladó új lakás a budapesti piacon, az addigi 6200-on felül (nyár végén ennyi nem kelt el az új fejlesztések majdnem húszezres teljes állományából). Persze ezek többségében még épülő, vagy még csak terveken látszó és nem azonnal költözhető lakások, de projektenként újabb 150, 200, 230 új lakást tesznek azok elé, akik ebben a kategóriában keresgélnek.
Ezek a friss építkezések tehát még nincsenek is rajta azon a térképen, amire idén is feltettük az ötven legnagyobb budapesti újlakás-projektet (ahogy ezt tavaly és két évvel ezelőtt is megtettük az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportja alapján – ld. a következő oldalt!), de ha rajta lennének, csak ráerősítenének a szokásos gócpontokra: a XIII. és a XI. kerületbe kerülnének további pöttyök, és még néhány a III. kerület Dunához közel eső részére.
Merthogy változatlanul itt pörög legjobban a piac. Az utóbbi néhány hónapban különösen Újbuda volt népszerű, a főváros összes eladott új lakásának ötödét ez a kerület adta. „Az egyetemek közelsége miatt szeretik ezt a negyedet a befektetők is, a Biggeorge Property Újbuda Garden projektje például nagyot ment, és különösen a kis lakások fogytak jól” – mondja Sápi Zoltán, az Eltinga újlakás-piaci szakértője.
Ugyanebben a kerületben a Metrodom River I.-II. (a Metrodom fejlesztésében) is kapós volt, például azért, mert egyfajta miniváros. Óvodája és bölcsődéje van, a lakóparkon belüli közlekedést és parkolást csak a felszín alá engedik be – vagyis bár ránézésre egy a tucatnyi, 200–300 lakásos budapesti óriásprojekt közül, szolgáltatásaival ki tud tűnni.
Mert valamivel ki kell tűnni. Ez lehet a különleges elhelyezkedés is, mint amilyen a Dürer Parké – a Property Market olyan helyen, a Városliget tövében építkezik, ahol nincs a környéken hasonló méretű új beruházás. Vagy lehet az ár, még ha új lakásoknál úgy általában véve olcsóságról nehéz ma beszélni. Mindenesetre a X. kerületi Kincsem by Bayer I. (a Bayer Property fejlesztése) az olcsóbb új projektek közé tartozik, és sikeresen céloz meg egy befektetői közönséget.
A relatív olcsóság itt azt jelenti, hogy a budapesti új lakások mostani 1,53 milliós átlagos négyzetméteráránál lényegesen kevesebbért lehet itt lakást venni, inkább az egymilliós küszöböt súrolják az árak – persze felülről. Csak érdekesség, hogy ugyanez a beruházó a főváros egyik legdrágább lakóprojektjét is építi, sőt már be is fejezte az Andrássy úton, ott egész mások a léptékek.
Soroksár is elesett Mennyit számít három év. Érdekes ránézni a kerületi újlakásárakra 2022, 2023 és 2024 őszén, amikor is úgy általában a lakáspiac nem volt kirobbanó formában. Elvonták a fókuszt és a tőkét a kockázat nélkül is bomba hozamokat adó alternatív befektetések, de mivel az építőanyag és a munkaerő közben rendesen megdrágult, az új lakások ára se tudott szinten maradni. Három kerület van, ahol az átlagárak nem, vagy alig nőttek (X., XX. és XVI.), miközben már nincs olyan része a városnak (Soroksár is elesett), ahol ne kúsztak volna egymillió forint fölé négyzetméterenként.
Három másik kerületben (I., II., XII.) viszont már az átlagár is majdnem eléri a hárommillió forintot, ha új építésről van szó, ami azt jelenti, hogy három év alatt egyetlen négyzetméter átlagosan 600–800 ezer forinttal lett drágább. A kerületi ugrásokat persze nagyban befolyásolja, hogy mennyi új építés zajlik. Ahol kicsi a kínálat, ott egy-egy projekt könnyen le- vagy felhúzhatja az átlagot. „A XII. kerületben például tavaly az olcsóbb Királyhágó Residence dominálta a kínálatot, most a drágább, de prémium lokációjú Árnyas Villapark” – magyarázza Sápi Zoltán, miért is volt 27 százalékos növekedés.
Most frissen pedig a piaci élénkülés is mozgatta az árakat, az elmúlt pár hónapban már merészebben kezdték átárazni a kínálatot a fejlesztők. A legtöbb lakás ára 2,5–5 millió forinttal lett drágább tavasztól őszig, de olyan is van (több mint száz), amelyiknek több mint tízmillió forinttal szaladt meg az ára. Az irány most aligha fordul meg, amint érzik a beruházók, hogy jönnek a vevők, rögtön vastagabban fog a ceruzájuk.
Az 50 LEGNAGYOBB ÚJLAKÁS-FEJLESZTÉS BUDAPESTEN (PROJEKT NEVE / BERUHÁZÓ / LAKÁSOK SZÁMA)
Zentai György szinte hazajárt pókerezni Las Vegasba, mint többszörös magyar bajnok e-sportoló és sakkbajnok bejárta a fél világot. Ma már többmilliárdos forgalmú cégbirodalma édesanyja Margit körúti butikjából nőtt ki. A Bio-Barát bioboltok története családi vállalkozásnak indult, aztán jött egy fájdalmas testvéri szakítás, és one man show lett a vége.
Nem csökken a befektetési alapok népszerűsége, kezelt vagyonuk hónapról hónapra új csúcsra ér. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen típust választunk, épp most van őrségváltás a vegyes és a tavaly felrobbanó kötvényalapok között – nem véletlenül.
Jeremy Clarkson autós műsorvezető simán a világ legjobb útjának nevezte a transzfogarasi utat, amivel tudnék vitatkozni, de mondott már nagyobb hülyeséget is. (A klímaváltozásról például azt: „Mi a baj vele? Ha el is vesztjük Hollandiát, vannak más helyek, ahol lehet nyaralni.”) Abban viszont igaza van, hogy egészen elképesztő látvány, és bizonyos szögekből nézve tényleg páratlan. Kedvencem, amikor a léghűtéses […]
Takács Szabolcs nyolc évvel ezelőtt felmondott a munkahelyén, nyugdíjazta magát, azóta a megtakarításainak hozamaiból és szerelemprojektjeiből él. A harmincas nyugdíjas blog és előadásai a covid óta szünetelnek, ő feleségével és gyermekével – már negyvenen túl – egy Tolna megyei faluban telepedett le. Meglátogattuk.
