A befektetési alapok népszerűsége töretlen, az utóbbi években egészen minimális hullámzásokkal tart a friss pénzek beáramlása az alapokba, és ezen az sem változtatott, hogy bő egy éve már extra 13 százalékos elvonás (szociális hozzájárulás) terheli a hozamukat, hacsak nem ingatlanalapokban vagy tartós befektetési számlán (tbsz) tartjuk a pénzünket. Érdekesen változik ugyanakkor, hogy épp melyik alaptípus népszerű – ebben most is egy fordulópont látszik. Ezért is érdemes áttekinteni a három legkapósabb alaptípus utóbbi évekbeli teljesítményét és kilátásait.

A kötvényalapokból épp most szeretnek ki a befektetők – és alapvetően jól teszik. Főleg annak fényében, amit az elmúlt harminc évben gyakran láttunk: a befektetők hajlamosak nem a kilátások, hanem a visszamenőleg látott hozamok alapján venni és eladni, ebből pedig elég gyakran és sokaknak kerekedett ki méretes bukó. Az utóbbi másfél évben azonban nem ez történt: az alapkezelők és befektetőik ügyesen kihasználták az infláció miatt elszálló hozamszint tavalyi markáns csökkenését.

Pedig a tipikus mintázat az, hogy jó piaci hangulatban, enyhén csökkenő állampapírpiaci hozamok idején a kötvényalapok szép hozamot produkálnak, ez pedig csábítja az új vevőket. Aztán rendszeresen jön egy kisebb-nagyobb válság, amikor a piaci hozamszint elindul felfelé. Ez a meglevő kötvényeket leértékeli, az alapok hozama romlik, gyakran negatívba megy át. Egy idő után ez kifejezetten irritálja a befektetőket, elkezdik kivonni a pénzüket.

De a piaci hozamok eddig még minden válság után egész hamar visszatértek a megszokott alacsony szintekhez, ez az az időszak, amikor a kötvényalapok nagyon magas hozamot érnek el. Csakhogy sok befektető rosszkor ad el, a kötvényalapokban gyakran kevesebb pénz van akkor, amikor a visszapattanás tart, mint amikor a piaci hozamemelkedés idején elkezdenek rosszul teljesíteni.

Ezt a kört sokszor megfutották már a hazai befektetők, utána viszont, a covid előtti években, a nulla hozamok világában a kötvényalapokban alig volt pénz. Akkoriban az ingatlan és a vegyes alapok voltak a sztárok. A járvány kitörésekor a pénzbeáramlást tekintve harmadik helyen voltak a kötvényalapok, nagyon alacsony értékesítéssel, 2021-ben pedig a negyedik helyre szorultak, akkor nemcsak a vegyes és a részvényalapok vonzottak több pénzt, de még az abszolút hozamúak is. Aztán minden megváltozott.

Beáramlás, feltámadás, szüret
2021 őszén szenvedni kezdett a kötvénypiac, beindult a hozamemelkedés. A következő év tavaszán egyre durvábbak lettek az inflációs várakozások, a kötvények pedig természetesen trendszerűen gyengültek. A piac 2022 októberében érte el mélypontját (párhuzamosan a forint 430-on túli történelmi mélységével), ekkor a kötvényalapok gyászos visszamenőleges hozamokat tudtak kimutatni. De a profi befektetők már ezt megelőzően elkezdték beadni vételi megbízásaikat, elindult a beáramlás a kötvényalapokba, ami aztán a következő hónapokban feltámadássá terebélyesedett.

A 2022-es év azért emlékezetes, mert ritkán fordul elő, hogy szinte minden eszközosztállyal csak bukni lehet szinte az egész világon. Kéz a kézben estek a részvények és a kötvények is, és erre profin reagáltak a magyar befektetési alapok befektetői azzal, hogy a magas hozamok, illetve alacsony kötvényárfolyam mellett a kötvényalapokba kezdték hordani a pénzt. Abban az évben csak a kötvény- és a pénzpiaci alapokba volt beáramlás, az összes többi alaptípusból kifelé ment a pénz.

A következő év elején még nem lehetett tudni, hol lesz pontosan az inflációcsúcs, de a kötvények már elkezdtek magukra találni. Miközben az alapkamat még az égben állt (18 százalék), igencsak valószínűnek látszott, hogy az infláció visszaszorulásával nincs más irány, mint a normalitás. Ahogy a visszamenőleges hozamok javultak, úgy pörgött fel a beáramlás is a kötvényalapokba. A tavalyi évet a kitartó hozamcsökkenéssel, vagyis a kötvények felértékelődésével párhuzamosan egészen kimagasló értékkel zárták: 2,1 billió forint friss pénzt vonzottak, miközben a második helyre ugró tőkevédett konstrukciókba ötszázmilliárd ment, a vegyesekből pedig kifelé csorgott százmilliárd.

Idén aztán eljött a szüret ideje, a vártnál gyorsabb dezinfláció nyomán a kötvényalapokba beszálló giga összegekre igen magas hozam rakódott, persze azoknak a legtöbb, akik hamar, még 2022 végén szálltak be. A hosszú kötvényalapoknál idén tavasszal repkedtek a 15–20 százalékos visszamenőleges hozamok, és még most is jellemzően tíz százalék felettieket látni az elmúlt egy évre.

De ahogy a piac túljutott a kamatcsökkenés nagyobb részén, a kötvényalapok tulajdonosai nekiálltak realizálni a hasznot, és megindult a pénzek átcsoportosítása. Áprilisban volt először kiáramlás a kötvényalapokból (akkor történt egy kis árfolyamesés-hozamemelkedés a kötvénypiacon), utána két újabb negatív hónap után bejött egy enyhén pozitív, a legfrissebb adatok azonban arról szólnak, hogy augusztusban megint kifelé mentek a pénzek, négymilliárd forint távozott.

Ez persze még mindig jelentéktelen ahhoz képest, amennyi pénz idén tavaszig bejött, a kötvényalapok közel hatbillió forintos vagyonához képest a második helyen álló vegyes alapok 2,5 billiója szinte eltörpül. Tehát még csak egy szűk kör realizál, az áprilist megelőző másfél évben bejövő pénzek nagy része még kötvényalapban ül, és várja a további fejleményeket. Túl sok tér a további hozamcsökkenésre már nincs, ezért az alapkezelők szerint is racionális döntés az átcsoportosítás más alaptípusokba.

Nagyon kijött a lépés
Az idei év eddigi, az első nyolc hónapról szóló adatai szerint a vegyes és az abszolút hozamú alapokba áramlik jelenleg a legtöbb pénz, persze jóval kevesebb, mint amennyivel a kötvényalapokat rohanták meg a tavalyi év hasonló időszakában a befektetők. A vegyes alapok azért népszerűek világszerte, mert kötvény- és részvényportfóliót is tartanak, márpedig az évek nagy részében ezek egyesített hozama elég jó. Közben a teljes portfólió kockázata és az alap eszközértékének változékonysága alacsony amiatt, hogy a kötvények és részvények gyakran mozognak egymással ellentétes irányba, például részvénypiaci riadalom esetén a pénzek biztonságot keresve a kötvények felé áramlanak. A kötvényrész nyeresége ilyenkor kiegyenlítheti a részvényrész buktáját.

Ezen a ponton fontos emlékezni rá, hogy az alapokat profi szakemberek kezelik. A kötvényalapok magas hozamában komoly szerepe volt annak, hogy a portfóliómenedzserek változtatják az állampapír-portfólió átlagos hátralevő futamidejét. Az ő döntéseik, átsúlyozásaik kellenek ahhoz, hogy a jó alapok ne csak simán lekövessék a mögöttes piac trendjeit, hanem nagyobb legyen a hozam, mint amit csak a papírokban simán ücsörögve el lehetne érni.
Természetesen az alapok kezelési szabályzata korlátot szab például annak, meddig mehet el a hosszú kötvények irányába egy kötvényalap kezelője, vagy hogy egy részvényalap menedzsere meddig csökkentheti a részvényarányt. A mára szintén igen népszerűvé vált abszolút hozamú alapok kezelője előtt viszont szinte nincsenek korlátok. A lényeg ezeknél épp az, hogy majdnem bármibe fektethetnek, és annak az ellenkezőjébe is – játszhatnak esésre is szinte bármilyen befektetési termékkel a világon.

Úgy tűnik, a hazai befektetők is felismerték, hogy mekkora érték az a tudás, amit a legjobb abszolút hozamú alapok portfóliómenedzserei felhalmoztak. Eredményességüket elsősorban alapjuk hozama mutatja, de érdemes rápillantani arra is, hogy milyen változékonyság mellett érik el a jó hozamokat. Minél alacsonyabb ez a volatilitás, annál jobb. Idén szinte az összes nagyobb és jó pár éves track recorddal rendelkező abszolút hozamú alap kezelőjének nagyon kijött a lépés, kiválóak a hozamok, ez azonban sose jelenti azt, hogy az előttünk álló időszakra is így marad. Az elmúlt sok évben inkább az volt jellemző, hogy nagyon vegyesen alakulnak a hozamok ebben a szegmensben. Fontos, hogy minél hosszabb időszak teljesítménye alapján ítéljük meg a portfóliómenedzsereket, és a pénzünket osszuk meg több abszolút hozamú alap között.