Majoros Zita először grafikai ötleteit szerette volna termékekre applikálni, lényegében ebből született meg a Printa ruhamárka tizenöt éve. Már akkor is fontos volt a hulladékmentesség és a fenntarthatóság, amikor az még nem volt divatos törekvés. Ma a Netflixen is felbukkan Printa cucc, méghozzá Benedict Cumberbatch viseli.
„Régebben, amikor nem kapott ez ekkora hangsúlyt a piacon, sokkal radikálisabb voltam. Fárasztó lehettem a vevőimnek, akik ha nem is kérdeztek semmit, biztosan kaptak tőlem egy kiselőadást.” Majoros Zita már gyerekkorában megélte a klímaszorongást, pedig ez a 80-as években még nem volt általános. Felnőtt fejjel az üzletében is meg akarta osztani a tudást. „Nem értettem, hogy miért nem foglalkozik ezzel senki. Aztán amikor egyre többeknek lett fontos a környezettudatos divat, én is kicsit lehiggadtam.”
Zita Szerbiában nőtt fel, és huszonegy évesen jött Budapestre, hogy mesterdiplomáját a Képzőművészeti Egyetemen szerezze meg. Beleszeretett a szitanyomásba, a képgrafika szakon diplomamunkájának médiuma is ez lett. Az inspirációja mindig a magyar főváros volt. „Aki itt született, talán nem is látja ennyire különlegesnek vagy varázslatosnak. A 7. kerület is nagyon becsípődött nálam.”
Első üzletét, a Boltot a Kertész utcában nyitotta még 2006-ban, majd miután az bezárt, 2009-ben meglett a Printa a Rumbach Sebestyén utcában. Az első kollekció fő célja az volt, hogy a Zita fejében létrejött grafikai ötleteket termékekre applikálja. Lényegében ebből született meg a Printa mint ruhamárka. „A szokásoshoz képest ez kicsit fordított folyamat volt. Először lett egy hely, ahol a termékeinket akartuk bemutatni, aztán az egész branddé alakult.”
Egészen friss, magyarra még le nem fordított, vagy már csak e-könyvben, esetleg antikváriumban beszerezhető régi kincsek. 10+1 olyan olvasmányt ajánlanak profi befektetők és nagypályás üzletemberek, amikből ők is sokat tanultak.
Edward Chancellor: The Price of Time – The Real Story of Interest (Penguin Books, 2023, angol nyelven, itthon is kapható: 6603 Ft) Az egyik legátfogóbb munka, amit pénzről és kamatokról valaha írtak, úgy tudom, tíz évig dolgozott rajta a szerző, aki régi motoros a banki és alapkezelői világban. Régebb óta ismerem, idén márciusban beszélgettem is vele egy izgalmas konferencián, ami a Weekend of Mistakes nevet viselte az Edinburgh-ben levő Library of Mistakesre alapozva. Utóbbit egy másik pénzügyi veterán ismerősöm, Russell Napier professzor alapította és működteti. Nem lehet eleget tanulni a múlt hibáiból, de mindenesetre törekedni kell rá, a könyv, a konferencia, valamint a könyvtár is erről szól(t). (Jaksity György)
Peter L. Bernstein: Tőkepiaci elméletek – A modern Wall Street születése (Corvina Kiadó, 2011, 2990 Ft) Bernstein könyve ugyan az 1990-és években íródott (Felcsuti Péter fordításában jelent meg magyarul 2011-ben), de az azt megelőző négy évtized tőkepiaci elméleteinek jó és alapos összefoglalása. A Nobel-díjas közgazdászok, Markowitz, Black, Scholes, Merton és Modigliani felismerései a hozam és kockázat viszonyáról, az opciók árazásáról, a részvények értékeléséről és persze arról, hogy mindezeket a gyakorló befektetők milyen nehezen fogadták el, ma is izgalmas és aktuális olvasmány. (Korányi G. Tamás)
Lyn Alden: Broken Money (Timestamp Pess, 2023, angol nyelven, itthon is kapható: 9810 Ft) Lyn egy fiatalabb generáció képviselője, ingyen elérhető, rendszeres hírlevele kötelező olvasmány, messze az egyik legjobb, pedig sokat olvasok. Könyve a múlt tapasztalataira építve vezeti le, hogyan értéktelenedik el a modern fiat pénz (nemzeti bankok, állami szervek által kibocsátott pénz – a szerk.), miért megállíthatatlan az államok eladósodása, miért kiemelten fenntarthatatlan az USA adósságpályája, és mi lehet a szerepük mindebben a kriptoeszközöknek. (Jaksity György)
Valcsicsák Zoltán: Álmomban Bhutánban ébredtem (Oniva Kulturális Kiadó, 2015, már csak e-könyvben kapható: 2852 Ft) Az utóbbi évtizedben több évet Bhutánban töltő, az országért és lakóiért lelkesedő közgazdász szerző sokoldalúan mutatja be azt az országot, amelyben a GDP-nél fontosabb a GNH (Gross National Happiness), azaz a bruttó nemzeti boldogság mérése és növelése. A fogalom a 80-as években az előző király egyik interjújában szinte véletlenül született meg, ám azóta a félmagyarországnyi, mindössze 780 ezer lakosú ország fejlesztési vezérfonalává vált. (Ebben persze az évi ötvenezer, napi kétszáz dollár illetéket fizető turista és a bőven érkező nemzetközi segélyek is segítenek.)
Izgalmas összevetni a tíz éve íródott könyvet a mai bhutáni valósággal, lenyűgöző a fejlődés (rengeteg autó, magasházak, remek utak és szállodák, iskolák és európai szintű kórház), miközben hordják a tradicionális öltözetet, és tömegek vesznek részt a hagyományos ünnepi szertartásokon. Lehet, hogy működik a GNH-modell? (Korányi G. Tamás – Bhutánból)
Dr. Bíró Szabolcs: Vitaminipar (Wise Tree, 2024, 5250 Ft) Kötelező olvasmány, mielőtt a patikában bevásárolunk étrend-kiegészítő vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mert ahogy a szerző fogalmaz, ezek 98 százaléka szemét. (Jaksity György)
Hannah Ritchie: Not the End of the World (Vintage Publishing, 2024, angol nyelven, itthon is kapható: 5832 Ft) Érthetően a Factfulness stílusában (Hans Rosling példaképe az írónőnek) mutat számokat a klímaváltozást és általában a környezetszennyezést érintő tévhitekről, és Pareto-jelleggel sorolja fel egyrészt a számszakilag legnagyobb problémákat és a legnagyobb hatású, valóban megtehető lépéseket. (A Pareto-elv szerint cselekedeteink húsz százaléka idézi elő a következmények nyolcvan százalékát – a szerk.) Kimagasló, nem csak jó. (Lakatos Péter)
Kate Raworth: Doughnut Economics (Random House, 2018, angol nyelven, itthon is kapható: 6847 Ft) Az év első felében volt egy nagy viselkedésalapú HR-projektünk a Concorde-ban a BeHive Consulting csapatával, akkor szóba kerültek témába vágó szakkönyvek. Ezek nagy részét jól ismertem, 2003-ban megjelent könyvem, A pénz természete önálló fejezetben foglalkozott döntéselmélettel és magatartásalapú pénzügytannal. A „fánk gazdaságtan” hat éve jelent meg, de valahogy elkerülte a figyelmemet, ideje volt elolvasni. (Jaksity György)
Sergei Guriev – Daniel Treisman: The Spin Dictators (Princeton University Press, 2023, angol nyelven, itthon is kapható: 9024 Ft) Szavazati joggal rendelkező magyar állampolgároknak kötelező olvasmány, sokszor említik benne Magyarországot nem túl szívderítő társaságban. (Jaksity György)
Moshe Hoffmann – Erez Yoeli: Hidden Games (John Murray Press, 2022, angol nyelven, itthon is kapható: 8709 Ft) Ugyan a sokadik nekifutás a Thinking, Fast and Slow (Daniel Khaneman) és a Predictably Irrational (Dan Ariely) tágabb témakörében, de a napi élet tárgyalástechnikáinak és befolyásolásainak jó összefoglalója a játékelmélet logikájából közelítve. (Lakatos Péter)
Paul Dolan: Happiness by Design (Penguin Books, 2015, angol nyelven, itthon is kapható: 5644 Ft) Látszólag könnyebb téma, de valójában a legkeményebb: hogyan találjuk meg az örömöt és céljainkat megvalósító feladatainkat a mindennapi életben. Ahogy a múlt hibáiból nem lehet eleget tanulni, boldogságunk keresése és megtalálása is életre szóló feladat. (Jaksity György)
+1 A Tőzsdemúzeum cikkei Szakmai szempontból meghatározó olvasmányok voltak az idén elindult Tőzsdemúzeum cikkei, különösen annak a kutatási eredménynek publikálása, miszerint a régi tőzsde, a BÁÉT hozamai ötven éven át (1864 és 1913 között) verték a londoni és a New York-i hozamokat. Eddig azt tudtuk, hogy kontinentális jelentőségű volt a budapesti tőzsde, a bécsinél is jelentősebb áruforgalommal és rengeteg kibocsátóval. De azt nem tudtuk, hogy 8,41 százalékos növekedést produkáltunk, és a GDP 40 százalékát meghaladtuk. Dráma, sőt trauma, hogy ez eltűnt, letűnt, ahogy az is, hogy a BÉT 34 évének első 25 évében valójában semmi sem történt a tőzsde, a gazdaság krémjének utánpótlása érdekében. (Szeles Nóra)
Már vetítik a mozik Francis Ford Coppola új filmjét. A Megalopolisz a rendezőre jellemző, minden ízében nagyszabású, öntörvényű alkotás. Coppola több mint negyven évvel ezelőtt kezdte tervezgetni jövővízióját, és végül a saját pénzéből forgatta le. 120 millió dollárt invesztált a produkcióba. A legendás film- és borkészítővel húsz percet beszélgethettünk Zoomon: az interjú rögtön egy felszólítással kezdődött, és ha A Keresztapa rendezője szólítja fel az embert valamire, nincs mese, annak úgy is kell lennie.