Amikor Wekerle Sándor miniszterelnök 1908-ban kiadta az ukázt, hogy építsenek egyedi lakótelepet a vidékről feláramló munkásoknak Óhegyen, a sík, homokos talaj borította területre, még beláthatatlan távolságban volt az első világháború. A magyarok fejében inkább a kiegyezés után indult gazdasági fellendülés gerjesztett magvas gondolatokat.

A nyugati példa azt mutatta, hogy egyre többen vándorolnak vidékről a városokba, hogy ipari munkát vállaljanak. Csakhogy az infrastruktúra nem bírt el ennyi embert. Innen eredt Wekerle Sándor gondolata a lakótelep-építésről. Nem emeletes házakra és betontömbökre gondolt, hanem a népi szecesszió jellegében fogant falusi házakra, ahol a kertben megterem a betevő, és a kaszához és kapához szokott dolgos népek otthon érzik magukat.

„Jóváhagyatik a pénzügyministernek az az intézkedése, a melylyel néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határában fekvő s mintegy 472,000 négyszögölnyi kiterjedésü ingatlanait négyszögölenként 6 korona 50 fillér vételár kikötése mellett, a kir. kincstár részére megvásárolta, és felhatalmaztatik egyuttal a pénzügyminister, hogy a Budapest székesfőváros X. kerületében, az ugynevezett Óhegyen, mintegy 210,000 négyszögölnyi területet, négyszögölenként átlag legfeljebb 8 koronát kitevő vételár ellenében, a kir. kincstár tulajdonául megszerezhessen” – szól a Ferenc József által aláírt 1908. évi XXIX. törvénycikk. Az építkezés egy évvel később elkezdődött, az alapanyagot a talajból kitermelt homokkő szolgáltatta, ebből készültek a porózus, mégis erős téglák a wekerlei házakhoz.

Fleischl Róbert építész javaslatára nemcsak három-négy, hanem negyvennyolcféle épületet terveztek, hogy a telep ne legyen unalmas. Kós Károly főépítész elsősorban a róla elnevezett tér környékén volt aktív, a többi épületet a kor neves építészei álmodták meg, azonos iskola, azaz szecessziós és angol arts and crafts jegyei alapján. Az utcákat pókhálószerűen egymásba vezették, a kisebb-nagyobb társasházak általában kétszobás lakásokat és apró kerteket rejtettek. A jelentkezőknek igen szigorú kritériumoknak kellett megfelelniük, ha Wekerlén akartak élni, és egészen a privatizáció időszakáig, a 90-es évek elejéig nem is lehetett megvenni az ingatlanokat.
Nagy átalakuláson azóta sem esett át a telep. A takaros kis házak apró, zegzugos kertjei még most is rejtenek gyümölcsfákat, csöndes lugasokat, a lakók pedig egyfajta lokálpatrióta egységben élnek – noha már nem kell, hogy pályázzanak az otthonaikra. A századelőn ez volt a módi, így csak keveseknek adatott meg, hogy wekerlei otthont bérelhessenek.

A fenntarthatóság, a helyi alapanyagok használata, a régi idők emlékei nemcsak a lakók, hanem a helyi vállalkozások mindennapjait is befolyásolják.

Ezt persze az is segíti, hogy 2011 óta Wekerle­telep műemléki jelentőségű terület, a homlokzatok, építészeti jellegzetességek állapotának fenntartása kötelező, és bár akadnak afféle partizánok, azért a többség nem is szeretné, hogy Wekerle más legyen, mint amilyen. Ha egy finom kávéra, ízes fagy­laltra, jó borra vagy csomagolásmentes szappanra vágynak, ki sem kell tenni a lábukat a telepről. Wekerlén egyszerűen minden van.

Boldog Föld

„Mindig Wekerlén vállalkoztunk – kezdi a 2020-ban megnyílt csomagolásmentes bolt, a Pannónia utca sarkán álló Boldog Föld történetét ügyvezetője, Mravik-Galán Laura. – Azon gondolkodtam, mi lenne az az üzleti szegmens, amire szükség van, és ami közel áll hozzám és a családomhoz.” Felvidékről jött Budapestre, férjével, a miskolci születésű, sportújságíró és képszerkesztő Gusztávval évtizedek óta Wekerlén élnek, három gyermeket nevelnek. „Ez egy életstílus – mondja Laura. – A zero waste (vagy inkább low waste) elvet követő embereket nem kell keresni, ők ott vannak mindenhol.”

Boltjukban ezerkétszázféle termék kapható, ám a csomagolásmentes portékák beszállítói nem a fán teremnek. Laura majdnem egy évig azon dolgozott, hogy megtalálja a megfelelő termékeket a 2020. októberi nyitásra. „A polcrendszert a mi rajzaink alapján egy veszprémi bútoros készítette, július közepén vette fel a rendelést, és kicsit aggódtam is, hogy elkészül-e – mutat a klasszikus fabútorzatra Gusztáv. – Szeptember másodikán félve rácsörögtem, hogy mi a helyzet, mire mondta, hogy meglesz szeptember negyedikére, jön, ahogy ígérte. És jött is.”
A Boldog Föld a régi szatócsüzletek hangulatát idézi, a vásárlók maguk gondoskodnak arról, amiben hazaviszik a termékeket. Doboz, vászon­zsák, üvegek – bármi játszik, ami nem termel szemetet, hanem az újrafelhasználás filozófiáját erősíti. A legnépszerűbb termékféle fej-fej mellett az édesség és a tisztítószer.

Eredetileg édességet nem is akartak árulni, de végül Gusztáv meggyőzte feleségét. A polcokon takaros üvegekben sorakoznak a kézműves finomságok, a Boldog Földben a glutén- és tejérzékenyek is találnak majszolnivalót. A vásárlók a város minden pontjáról jönnek, a helyi nénitől a hardcore környezetvédőig terjed a skála. Laura szerint most sincs sok olyan bolt, ami csomagolásmentesen működik, az a kevés, ami létezik, egyesületbe tömörülve szeretné okítani a jelenlegi és leendő vásárlókat.
Alapítás: 2020
Tulajdonosok: Mravik-Galán Laura, Mravik Gusztáv
Árbevétel (2023): 32 millió Ft

Wekerlei Kávézó

A Thököly utcában álló kávézó kis terasza nyári hétvégéken általában tele van, és az is gyakran előfordul, hogy az amúgy pici, jellegzetesen wekerlei üzlethelyiség bejárata előtt hosszú sor kígyózik. Habár a neve alapján az ember elsősorban a forró koffeines gyönyörökre gondol, itt a házi főzésű fagylalt a sztár. Általában tizenhat–tizennyolc féle kapható, köztük tejmentes és paleo változatok is.

„Varroda volt itt, egy ismerősünk, egy idősebb hölgy üzemeltette. Mondta, hogy elmenne nyugdíjba, nem akarunk-e foglalkozni az üzlettel” – meséli az ügyvezető. Simon Lászlónak már volt egy fagylaltozója Wekerlén, a ma is működő Kis Tigris, ami viszont nevéhez méltón elég apró.

„Nem emlékszem, hogy jött, nem voltunk túl kreatívak” – mondja László, amikor a Wekerlei Kávézó nevéről kérdezem. Bár hozzáteszi, hogy a nagyobb hely miatt más szolgáltatásokkal is szerettek volna villantani. Van is kávé meg külső beszállítótól cukrászsütemény, de csak tavasztól őszig vannak nyitva. „Eleinte próbálkoztunk egész éves nyitvatartással, de nem vált be. Télen Wekerle kiürül.”
Alapítás: 2012
Tulajdonos: Minitigris Kft. / Romhányi Réka Luca
Árbevétel (2023): 13 millió Ft

Post Balaton

„Szóval az a helyzet, hogy ehhez én nem értek” – mondja Willmann Fábián, miközben egy marék fokhagymát pucol, és a gerezdeket az asztalon álló befőttesüvegbe teszi. „Múltkor vettem pucoltat, és nagyon jó volt, de mivel ötezer forintba került, inkább összekötöm a kellemest a hasznossal” – nevet. A Mészáros Lőrinc utcai Post Balaton kerthelyiségében ülünk, balatoni büfékre emlékeztető sörpadok és a vonatból jól látható, kék táblára festett étteremnév között, furcsa, sárga vonalakon. „A hely bocsaegyesület volt, ami egy olasz labdajáték, olyasmi, mint a pétanque. Ezek a vonalak is a pálya részei.”

A Németországból származó Fábián régi motoros a wekerlei vendéglátásban. Sokáig az energiaválság idején bezárt A másik bolt nevű szatócsüzletet üzemeltette, 2017-ben pedig a Balaton északi partján, Örvényesen béreltek egy teraszt, hogy a budapesti tapasztalatokat jó kávéval megspékelve vegyék be a balatoni vendéglátást. „A többiek oda jártak röhögni rajtunk, hogy mit összebénázunk.” A projekt végül sikeres lett, és megalapozta a balatoni nyár utóérzésének is felfogható Post Balaton 2019-es megnyitását.

„Ismered az érzést: jössz Budapest felé az M7-esen, de az utolsó pillanatban még visszanézel?” – kérdezi Fábián. Nos, a balatoni nyarat követő gyászélmény enyhítése a cél. A hangulatában igazán nyárias Post Balatont három dologról ismerik: a pizzáról, a szerethetően kaotikus, ámde családias működésről, valamint arról, hogy mindig tartogat meglepetést egy-egy betérés, mert nincs étlap. Fábián mondhatni ad hoc, a vendégek igényei mentén készíti az ételeket, akár ételérzékenyeknek is.

A sláger pizza mellett az őszi-téli gőzgombóc a valódi sztár, ebből is létezik gluténmentes változat. Szinte ez a fogás viszi az amúgy kimondottan nyári tematikájú étterem téli szezonját. „Mi ehhez nem értünk, nem igazán éttermet csinálunk, hanem próbálkozunk, tanulunk” – ismétli szerényen Fábián. Nem is nevezi magát szakácsnak, noha az üzlet legfontosabb fogásait vagy ő, vagy a családja készíti el. „Szeretek enni, meg inni, meg a jó dolgokat.”
Alapítás: 2019
TULAJDONOS: Kerek berek művek kft.
Árbevétel (2023): 93,2 millió ft

Közös

A wekerlei piac sarkában álló Közös felé sétálva Tracey Wheatley-be botlok, éppen a kávézó előtti terasz ágyásai feletti tökkezdeményt bűvöli. „Hatalmasra fog nőni” – mondja mosolyogva, majd megmutatja a ládákból nőtt paradicsomokat is. „Összesen négy tő, de tele vannak paradicsommal.” A ládák egyébként nem mezei kertészeti eszközök, hanem régi wekerlei ajtókból és ablakokból készültek. Belegondolni is borzongató, hogy az asztalosok több mint száz éve talán nem is hitték, hogy alkotásaik ennyi ideig és ennyiféle helyen teljesítenek majd szolgálatot.

A Közös szövetkezeti alapon működő kávézó és konyha, heti két nap van nyitva, és a fenntarthatóság jegyében működik. Csak közeli termelőktől származó alapanyagokból készült vegán ételek kaphatók itt, és a Közösnek catering szolgáltatása is van. „Valaki ránk ír, hogy heló, szia, lesz esküvő, képzés, nyári tábor, Zöld Országos Találkozó. Utóbbi háromszáz fős volt.” Kis vegán burgerek, piték, sütik, szendvicsek, zöldséges ételek – szigorúan feldolgozatlan alapanyagból. És igen, a Közös előtt termett paradicsomok és a tök is asztalra kerül a havi átlagosan négy rendezvényen.

„Én skót vagyok, és úgy kerültem Magyarországra, hogy eredetileg Törökországba készültem, de itt ragadtam” – idézi fel mosolyogva Tracey wekerlei életének kezdetét. 1993-as idejövetele óta sok helyen lakott Budapesten, később itt alapított családot, és 96-ban költözött Wekerlére. Egy ideig üzleti angolt tanított, de mindig vonzotta a helyi civil szféra és a fenntartható, sőt önfenntartó életmód is, ami végül a 2008-ban megalapított Átalakuló Wekerle nevű szerveződésben csúcsosodott ki. Ennek része a Közös is, de Tracey-ék ismeretterjesztéssel is foglalkoznak, illetve sokszor osztanak magokat, ösztönzik a helyieket a minél tisztább életre.
„A szövetkezet társadalmi vállalkozás. A kevés hasznot nem vesszük ki, marad azokra a közösségi programokra, amikkel kiegészítjük a kávézó tevékenységét – magyarázza. – Úgy dolgozunk, hogy nem termelünk hulladékot.” Amit tudnak, csomagolásmentesen vásárolnak meg (például a Boldog Földben), és az ételeket is a vendégeknek kell becsomagolniuk. Mert a Közös bizony nem nagy: a piac sarkán álló kis pagoda színes, hóbortos stílusa egyszerre idézi a wekerlei ősidőket, és felel meg Tracey szőke rasztás stílusának.
Alapítás: 2019
Tulajdonos: Átalakuló Wekerle Szövetkezet
Árbevétel (2023): 12 millió forint

László kerékpár

A Kiserdővel szemben, a Határ úton álló kerékpárüzlet ajtaján belépve erős hang üti meg a fülem, a tulajdonos és üzletvezető László Csilla épp alkatrészt szerez be egy ügyfélnek. „Sokszor van, hogy bejönnek, és a Lacit keresik” – mondja. „A múltkor jött egy vevő, és mondta, hogy már beszélt a főnökkel odakint. Mondtam, hogy az jó, mert itt áll mellettem” – teszi hozzá Csilla kolléganője. A László 11 nem egy, hanem két üzlet, a másik az Üllői úton van. „Ez már inkább szerviz, de persze itt is vannak új bicók. Ez a fő üzlet, én is itt töltök több időt” – mondja Csilla. A régimódi wekerlei épület rejtette modern üzlethelyiség pultja mögött áll, munkaidő van, nem is hagyja el a helyét.

Az épület ősidők óta a családé, Csilla dédapja a vasútnál dolgozott, amikor a telep felépülése után beköltözött. „A nagyapám Farkas Dénes magyar bajnok kerékpáros volt, de nem tőle jött az érdeklődés, én nem kerékpároztam versenyszerűen, hanem a férjemtől – meséli. – Kerékpárokat hozott be külföldről, és felvetette a saját üzletet. Én könyvelő voltam, de gondoltam, váltanék egy sportosabb melóra, ami talán menne is.” És megy: az ország minden részéből jönnek vásárlók, még Egerből is ajánlják a boltot. A vevők is sokfélék, ami pedig a szervizt illeti, akadnak meredek kérések. „Egyszer hoztak egy kempinget, amit csirkelétrának használtak, és csupa ürülék volt. Na, azt nem vállaltuk.”
Alapítás: 2011
Tulajdonos: László Csilla
Árbevétel: 93 millió forint

Kertvárosi Virágos

Kovács Bernadett művészettörténész volt, mikor akkori férjével, a most a Post Balatont üzemeltető Fábiánnal a Szondi tér 4.-be költöztek. Ez a 2000-es években volt, akkoriban még nem létezett az étterem, és a Szondiban sem a mostani, lugasos, kimondottan wekerlei stílusú Kertvárosi Virágos állt, hanem egy Klári Virág nevű üzlet. „Klári nagyon aranyos – mondja Bernadett. – Egy reggel megállított, hogy volna-e kedvem segíteni a virágboltban. A férjemnek meg felvetette, hogy ez az üzlet neki túl nagy, egy részét kiadná.”

Bernadett azt mondja, nem értett a növényekhez, de Klári jó tanár volt. Idővel az egész üzlet Bernadetté lett, ő adta neki a Kertvárosi Virágos nevet. Ami annyiban valós, hogy Wekerle tényleg kertváros, de az üzlet több mezei virágosnál, palántákat is árulnak, és az eladás mellé jótanácsok is járnak. „Mondják mások is, hogy ez már egy kis kertészet” – nevet Bernadett.
A bolt sokáig csendben üzemelt, de a koronavírus előretörésekor hirtelen boldog-boldogtalan kertészkedni akart, így Bernadett kocsiba pattant, és kiszállította a megvásárolt növényeket.

Ekkor jött az ötlet, hogy kertbe ültethető dísz- és haszonnövényeken legyen a fókusz. És bár a karantén véget ért, sokan máig Wekerlére jönnek Bernadett paradicsomjaiért, akár Budáról is. Mint minden virágosnál, itt is az ünnepek adják a legnagyobb bevételt, a legérdekesebb kéréseket pedig az esküvők és a temetések hozzák. „Egyszer egy pék temetésére kellett koszorút készítenem. Pékárukat kötöttem rá. Kakaós csiga, kifli… Kifejezetten kérték, hogy ilyen legyen. Kissé morbidan hangzik, de nagyon jó lett.”
Alapítás: 2010
Tulajdonos: Kovács Bernadett
Árbevétel (2023): 34,9 millió Ft

Wekerle Étterem

Klasszikus, magyaros fogásokat kínáló, méretes étterem a Pannónia utcában, szemben a templommal. Egy jó cigánypecsenyére vagy túrógombócra érdemes lehet elugrani ide, de az épület is megér egy kitérőt. Palóczi Antal tervei alapján építették 1911-ben, eredetileg is étteremnek. A teraszos, tágas épületet mintha csak egy Móricz-novellából szalajtották volna.

Wekerlei piac

Az önkormányzat által építtetett piacépület nemcsak stílusában emlékeztet a wekerlei hagyományokra, hanem abban is, hogy főként közeli termelők portékáját kapni itt. Friss zöldség és gyümölcs, tejtermékek lepik el a standokat. De rendeznek itt bolhapiacot is, na, nem mintha…

Wekerlei Garázsvásár Fesztivál
… az évente kétszer megrendezett Wekerlei Garázsvásár Fesztiválon ne lehetne épp elég értékes (vagy értéktelen) kincsre (kacatra) bukkanni. Tavasszal és ősszel a wekerlei kapuknál lufik és színes zászlók hirdetik: itt bizony garázsvásár van, az érdeklődők pedig hivatalos térképpel felszerelkezve róhatják Wekerle zegzugos utcáit, hogy a hétvégén minél több helyen nézzenek körül.

Barátok közt-ház

Évtizedeken át nézték magyarok százezrei, ahogy a Barátok közt intrója nagy totálban mutatja a sorozat helyszínéül szolgáló társasházat. A fiktív Mátyás Király tér helyett ez az épület Wekerlén, a Kós Károly tér 4. szám alatt van, 1914-ben adták át, és Schodits Lajos, valamint sógora, Eberling Béla tervezték – mindketten a népies stílus képviselői. Az épületben egykor még mozi is működött, a Rózsa Bisztrót azonban hiába keresnénk benne.

Társaskör

Annak ellenére, hogy Wekerle nem túl nagy, a helyi civil szféra kimondottan virágzik. A Wekerlei Társaskör Egyesület a telep átadásával egyidőben alapított egykori társaskör hagyományai mentén szerveződött, célja a wekerlei emlékek, szokások, egyéniség megőrzése, támogatása. És persze a programszervezés – a Wekerlei Séták különösen népszerűek.

Kiserdővédők

Bár technikailag nem tartozik Wekerléhez vagy Kispesthez, mégis összeforrt a teleppel a Határ úttal szemben húzódó 9. kerületi Kiserdő, ami az utóbbi években a Galvani híd levezetőjének terveivel került a sajtóba. A Kiserdő Egyesület civil szerveződés igyekszik tájékoztatni a lakosságot a fejleményekről, no meg népszerűsíteni és védeni a biciklisek, futók, kutyasétáltatók, sőt állatbarátok között is népszerű Kiserdőt – baglyok, rókák és harkályok is élnek benne.

Illusztrálta: Fábri Zsuzsanna