Világszerte nagyot hasítottak az utóbbi évben is a tőzsdék, minőségi részvényeket is tartalmazó portfóliókkal lehetett a legjobb hozamot elérni. A magyar befektetők elégedetten nézhették, hogy a magyar tőzsdeindex is kitartóan emelkedik, a tavaly októberi Money összeállításunk óta harminc százalékkal került feljebb. Folytatódhat a trend a következő hónapokban? Szólnak mellette is érvek, de egyre kevesebb. És kockázatból is akad szép számmal.

Tavaly részletes összeállításban foglalkoztunk a kedvezőnek látszó részvénypiaci kilátásokkal és egészen konkrétan 10 + 1 ígéretes magyar részvénnyel. Az ezekből azonos súllyal összerakott képzeletbeli portfólió nagyjából negyven százalékot emelkedett. Értelmezhető mínuszt csak a +1-ként megjelölt Wizz Air produkált, az alap tízből egyedül a Mol jár mostani lapzártánkkor alacsonyabban, mint amikor a tavalyi összeállítás megjelent (de ha a kifizetett osztalékot is figyelembe vesszük, a Mol-tulajok is pluszban vannak).

A negyvenszázalékos átlag egészen eltérő egyéni teljesítmények mentén jött ki. Az ANY Biztonsági Nyomda volt a legnagyobb nyerő 135 százalékos drágulással, a Magyar Telekom 82 százalékot menetelt, a Duna House 63-at. Vezető blue-chipünk, az OTP az átlaghoz közelítő 37 százalékot erősödött – osztalékkal nem számoltunk, ez még az eddig említetteknél és több más cégnél is tovább emeli a hozamot. Nagyot ment még a Waberer’s 49 százalékkal, majdnem harminc százalékot szedett fel az Autowallis, kicsivel húsz százalék felett a Richter, néhány százalékos pluszt ért el a Pannergy és a Masterplast. De az akkori cikkünkben nem szereplő papírok között is akadt még néhány nagy nyerő, mindenekelőtt az Alteót érdemes kiemelni.
Mivel a profitkilátások nem ugrottak meg látványosan az elmúlt évben, meglepő lenne, ha a következő tizenkét hónapban ehhez hasonló hozamokat tudnának elérni ugyanezek a papírok. Abban azonban reálisan lehet bízni, hogy lesznek köztük továbbra is komoly sztorik. Nem tudjuk, ki lesz a sztár, az a jótanács változatlan, hogy az egyedi magyar részvényekből érdemes portfóliót építeni.

Olcsóbb magyar blue-chipek
Jó hír, hogy a magyar papírok korrelációja a nemzetközi hangulattal már nem olyan szoros, mint régen volt. A hirtelen nagyobb globális korrekciók azért az elmúlt évben is megütötték a magyar blue-chipeket, de csak kis mértékben. A hazai szabályozási kockázat (leegyszerűsítve: összevissza törvénykezés, bármikor jöhet másnaptól rendeletileg egy különadó) változatlanul fennáll, de nagyrészt már beépült az árakba. A magyar blue-chipek a versenytársaikhoz képest jóval alacsonyabb értékeltségi mutatókon forognak. A diszkont kicsit csökkent, de még bőven van belőle. Ez azt ígéri, hogy ha nincs nagy felfordulás nemzetközileg, akkor a diszkont további szerény csökkenése is fel tudja értékelni a vezető magyar papírokat.

Az OTP-nél most különösen érdemes figyelni a technikai szinteket is. Ha abból indulunk ki, hogy miközben tart az egészséges profitnövekedés, és nő a nyereségből a külföldi bankok részesedése, ez egyértelműen az országkockázati diszkont csökkenésének irányába hat. Viszont két látványos technikai szintet közelít az árfolyam: a nyáron elért 18 890 forintos éves csúcstól is mintha megijedtek volna ősszel a befektetők, felette pedig karnyújtásnyira ott van a 19 590 forintos történelmi rekord, amit még 2021 végén állított fel a részvény – miközben a profit magasabb, mint amit akkor a piac várt. Ha ezeket a szinteket sikerül leküzdenie, az könnyen begyorsíthatja a növekedést, a sikertelen áttörés viszont hosszabb időre is elriaszthatja a befektetőket a vételtől.

Kitörés szempontjából a Richter példája is tanulságos. Az árfolyam 2021-ben többször is elérte a kilencezer forintot, de ott mindig elakadt. Az orosz–ukrán háború hétezerig verte vissza, majd hosszasan küzdött a papír, hogy újra elérje a korábbi csúcsát. A kilencezret az utóbbi egy évben többször megnézte alulról és felülről is, de egyértelműen elrugaszkodni most nyáron tudott. A befektetők bezsebelték a 432 forint osztalékot, aztán pár nappal a szelvényvágás után beindult a rakéta, az utóbbi hetekben is sorra állította be a papír az új történelmi csúcsokat.

A Telekom, miután másfél év alatt több mint megháromszorozta a kurzusát, nyáron mintha pihenőre vonult volna. Az 1100 forint júliusi áttörése után visszacsorgott ezer forint közelébe, sokszor napokig alig mozdult, úgy tűnik, mintha elkezdődött volna egy hosszabb konszolidációs időszak. Az átárazódás után most már messze nem tűnik olyan izgalmasnak a papír, mint eddig tűnt. A Mol üzletét elég sok kockázat övezi, az árfolyam nyárig nagyon lassú emelkedésben volt, azóta egyértelműen esik. Vonzó szintekhez kezd érni, persze nagy kérdés több egyéb mellett, hogy milyen marzsokkal működik majd a cég, ha az országnak le kell válnia az orosz olajról.

Csúcson beszállni ritkán jó ötlet
A nemzetközi hangulatot az utóbbi fél évben egyrészt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felfokozott várakozások jellemezték, másrészt azt követték nagyon szoros figyelemmel a befektetők, hogy az amerikai gazdaság rajta tud-e maradni a puha landolás szűk ösvényén. Kitart az a várakozás, hogy az MI széles körben elterjedve értékelhető költségcsökkentést, hatékonyságjavulást hozhat a cégeknél, a Fed pedig végül azt tette, amit a piac régóta remélt: szeptemberben elkezdte a kamatcsökkentést, miközben visszaszorultak a recessziós várakozások is.

Persze volt némi hepehupa az idáig vezető úton. A leglátványosabb zökkenő augusztus elején jött, amikor egy vártnál gyengébb munkaerőpiaci adat szinte pánikszerű eladásokat indított el – de csak két napig. Az ominózus péntek, a havi munkaerőpiaci adatok közlésének napja előtt még abban bíztak a befektetők, hogy jöhet szeptemberben a 25 helyett akár 50 bázispontos kamatvágás, de a rossz adatok nyomán ettől már inkább félni kezdtek. Amíg nem jött egy újabb, sokkal jobb adatsor, eluralkodtak a recessziós félelmek, ebben a helyzetben pedig a potenciálisan 50 bázispontos vágást inkább negatívan értékelték, kvázi a probléma beismeréseként.

Ezek a félelmek hamar elcsitultak. A Fed végül úgy vágott ötvenet, hogy ezt nem recessziós parának vagy elkésett intézkedésnek értékelte a piac, hanem úgy, hogy jó úton halad az amerikai gazdaság, és lehetővé tette a nagyobb lazítást. De mindebből talán látszik, hogy a Wall Street képes elég gyorsan az egyik végletből átesni a másikba, ehhez elég egy a konszenzustól nagyobb mértékben eltérő fontos makroadat.

Szeptember végén mindenesetre béke és nyugalom honol. Az S&P 500 és a Dow Jones újra kiment történelmi csúcsra, de ezzel megelőlegezték a puha landolás forgatókönyvének sikeres megvalósulásából fakadó profitbővülést is, a legfontosabb papírok a historikus átlag feletti értékeltségi szinteken forognak. Bármelyik pillanatban jöhet valamekkora kiábrándulás, elég annyi, hogy nőjön az esélye annak, hogy letér az amerikai gazdaság az alacsony infláció melletti kellemes lassú növekedés szűk ösvényéről.

Mivel a Wall Street indexei 2024-ben őszig bátrabban emelkedtek, mint a cégekre vonatkozó profitvárakozások, nem jó, ha túlzott reményeink vannak a következő időszak teljesítményéről. Történelmi csúcson beszállni, illetve részvényarányt növelni ritkán jó ötlet, az időzítés szerepe ilyenkor nő, érdemes inkább a korrekciókat kihasználni a vásárlásra. Illetve az érdekes egyedi sztorik felderítése és megjátszása hozhat jó eredményt – csakhogy ez már kívül esik egy átlagos kisbefektető mozgásterén. Ha ilyenben szeretnénk részt venni, inkább bízzuk pénzünk egy részét profi alapkezelőkre, portfóliómenedzserekre.