Mennyit ér a Gránit Bank?
A bank értékének meghatározásakor piaci szakértők bevonásával felülvizsgáltattuk a hosszú távú üzleti tervünk megvalósíthatóságát, figyelembe vettük a nemzetközi benchmark társaságok piaci árazását is. A bank értékét – akár P/BV (részvény/könyv szerinti érték) akár P/E (részvény/nyereség) alapon – a globális versenytársak értékeltségének felső húszszázalékos sávjába becsüljük. A végső döntést természetesen a befektetők hozzák meg.

Már az alapításkor is kimondott cél volt a tőzsde. Hogy áll most a folyamat?
Ilyen közel még sohasem voltunk a tőzsdére lépéshez, mint most.

Egy ilyen folyamat sok előzetes munkát igényel, hány fejezetet zártak már le?
Közel vagyunk a száz százalékhoz.

Tehát már csak az időzítés a kérdés?
Az időzítéshez a piaci körülmények alapos mérlegelése és az engedélyezéshez kapcsolódó összes dokumentum véglegesítése kell, természetesen kell az MNB engedélye is. A projekten közel egy éve több nemzetközi tanácsadócég bevonásával dolgozunk. Az a személyes vízióm, hogy abból a növekedésből, amit a bank képes volt felmutatni – és bízom benne, hogy erre a jövőben is képes lesz – részesüljön egy minél szélesebb részvényesi kör. Épp a múltbeli tények miatt vagyok optimista a jövőt illetően.

Mikor tartja reálisnak a tőzsdei bevezetést, és mennyi forrást akarnak bevonni?
Ezekről egyelőre nem mondhatok semmit. A tőzsdére lépés előtt még egy jelentős tőkeemelés fog megvalósulni munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében. Mivel az MRP-szervezet tulajdoni aránya meg fogja haladni a harminchárom százalékot, folyamatban van az MNB engedélyezési eljárása. Ez a negyedik, hároméves MRP program a bank történetében, rendkívül kedvezőek a tapasztalataink. A program motiválja a munkavállalókat is, akik akkor részesülnek javadalmazásban, ha a stratégiai tervben előírt hároméves adózás utáni terv túlteljesül, és a bank eléri a közgyűlés által előírt egyéb pénzügyi mutatókat is.

A Gránit számai valóban meggyőzők. A külső környezetből ugyanakkor az látszik, hogy ha a kormánynak forrás kell, elsők között sarcolja a bankokat – nyáron emelték a tranzakciós illetéket rendeleti úton –, ha meg a gazdaságot kell pörgetni, akkor kér a bankoktól, például ötszázalékos THM-plafont a lakáshitelekre. Kettős szorításnak tűnik, nem segíti a tőzsdei terveket.
Úgy látjuk, hogy a következő évtizedben, azokban a piaci szegmensekben, amelyekben a bank jelen van, a bankrendszer átlagához képest kétszeres, háromszoros növekedést tudunk elérni. Mire alapozzuk ezt? Az üzleti modellből eredő költséghatékonysági előnyünkre, a kiváló hitelportfólióra és a digitalizációból fakadó innovációs előnyünkre. A jövőben ezt a generatív és az agentic AI (a banki feladatok automatizálását segítő mesterségesintelligencia-eszköz – a szerk.) határozza meg, ez át fogja hatni a bank teljes működését. Az a hatékonysági előny, amivel a bank eddig is rendelkezett, csak nőni fog.

Kulcskérdés, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Lehet ez akár egy új kormányzati intézkedés is, ilyenkor tudnunk kell újrapriorizálni a fejlesztéseinket. Folytatva a korábbi évek gyakorlatát, nagyon rugalmas, gyors döntéshozó szervezetként igyekszünk megtalálni azokat a vállalkozásokat, akik egyébként elfogadják, hogy a Gránit több önerőt és fedezettséget kér, cserébe kiszámítható, profi és gyors csapat dolgozik velük.

Hegedüs Éva A vezérigazgató tizennégy éve építi a még Demján Sándor által alapított Gránit Bankot.

A bank több nagy tranzakciót is lezárt az elmúlt években: bevásárolta magát az Equilor csoportba, megvette a Diófa Alapkezelőt és a De Lage Landen (DLL) International magyar lízingcégeit. És most jön a tőzsde és a forrásbevonás. Nem fordítva kellett volna?
A befektetési, privátbanki szolgáltatási és a lízingtevékenység korábban is része volt a bank stratégiájának. Az, hogy van a bankcsoporton belül alapkezelő is, új üzleti perspektívát nyit előttünk. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a hazai bankok közül elsőként nálunk legyenek elérhetők egyazon mobilalkalmazásból a mindennapi bankoláshoz és a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások is, beleértve a befektetési jegyeket, a budapesti tőzsdén forgalmazott részvényeket, állampapírokat is.

Két éve döntöttük el, hogy belépünk a lízingpiacra, ezt az üzleti szegmenst nagyon perspektivikusnak ítéljük. A DLL értékesítését egy évvel ezelőtt hirdette meg a Rabobank, a tendert megnyertük, ezt az üzletet nagyon gyorsan tető alá is hoztuk. Az élet pedig nem áll meg: minden lehetőséget mérlegelünk, most egy határon átnyúló szolgáltatás bevezetésén dolgozunk, és mivel rendelkezünk a szükséges engedélyekkel, a külföldi piacra lépésre rövidesen sor kerül. Mindehhez külön mobilalkalmazást fejlesztettünk, tesztelése már folyamatban van.

Ez pontosan mi lesz?
Egy többnyelvű mobilalkalmazás, amivel pénzforgalmi szolgáltatást, devizaváltást és betétlekötést lehet megvalósítani az adott ország devizájában, euróban és forintban is. A Gránit márkanév marad, de külön alkalmazás lesz.

Rengeteg tranzakció, fejlesztés – szóval a tőzsdei forrásbevonás nem ezek kvázi utólagos finanszírozásához szükséges?
Nem. Nagyon szépen köszönjük, ezekkel megvagyunk. A tranzakciók – nemzetközi auditot és átvilágítást követően – befejeződtek. Az Equilornál és a Gránit Alapkezelőnél van lezárt üzleti évünk is, és az osztalék mértéke nagyobb lett, mint amire a befektetésünket alapoztuk. A lízingcégek tranzakcióját augusztusban zártuk, de ők is jól állnak időarányosan.

A bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Tiborcz István. Az ő szerepe nyilván érdekelni fogja a leendő befektetőket, hiszen tulajdonostársai lehetnek a miniszterelnök vejének. Van NER-faktor? Láttunk már olyat, hogy politikaközeli tulajdonos bankja haverokat hitelez, luxusjachtot vásárol, vagy külföldi pártot hitelez. Egy tőzsdén lévő bank nyilván nem engedhet meg magának ilyen ügyeket.
Ez egy részvénybefektetés, mindenkinek azt javasolom, hogy minden kockázatot és befektetésük lehetséges hozamát együttesen mérlegeljék. Én azt tudom mondani, hogy Tiborcz úr már két és fél éve részvényese a banknak, és valóban pénzügyi befektetőként viselkedik. A bank menedzsmentje változatlan maradt az ő belépésé után is. Azok a vezérigazgató-helyettes kollégáim vezetik a bankot nagy többségben, akik tizennégy éve velem együtt kezdték – van, aki az összes megtakarítását a bankba fektette. A menedzsment szakmai reputációja vitán felül áll. Nekem vezérigazgatóként valamennyi részvényessel jó kapcsolatot kell ápolnom, de az én feladatomba nem szól bele egyetlen részvényes sem.

Abban megegyezhetünk, hogy amellett, hogy a számaink rendben vannak, a mi esetünkben semmiféle „ügy” nem derült ki, és nem azért, mert mi olyan „ügyesen” csináljuk ezt, hanem azért, mert nem is csinálunk olyasmit, amit nem tudunk vállalni.

Részvényeim jelentős részét én eladtam Tiborcz úrnak, ez nyilvános, mint ahogyan az is, hogy ezt követően vásároltam részvényeket. Ha nem gondolnám, hogy ez az együttműködés kölcsönösen előnyöket biztosít valamennyi részvényesnek, nem köteleződtem volna el újabb részvényvásárlás mellett.

Nem tart attól, hogy jön egy kellemetlen kérés?
Nem. Állok elébe.

Eredmények

A Gránit Bank 2023-ban több mint 1200 milliárd forint mérlegfőösszeggel, konszolidált szinten 21,6 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az évet, a tőkére vetített profit meghaladta a 29 százalékot, ez igen impozáns eredmény. A bank saját tőkéje megközelíti a 80 milliárd forintot – amiből 50 milliárdot az elmúlt években termelt meg az eredmények visszaforgatásával. Tette mindezt nagyon hatékonyan: a költség-mérlegfőösszeg mutató 1,1 százalékos mértéke fele a bankszektor 2,2 százalékos átlagának, a 34,5 százalékos költség-bevétel mutató pedig majdnem tíz százalékponttal jobb a szektorszintű értéknél. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) 0,02 százalék volt, szemben a bankszektor 2,9 százalékos átlagos értékével, vagyis a hitelportfólió minősége is kiváló.