Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából. Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti […]
Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából.
Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti a lábát Európa számos országában, sőt az Egyesült Államokban is létrehoz egy leányvállalatot. Ha viszont hozzátesszük, hogy mindezt egy még most is csak 29 éves fiatalember egyedül építette fel és vezeti, akkor még inkább érezhetjük, mitől különleges a riasztórendszerek, kamerarendszerek, tűzjelzőrendszerek, illetve felvonók távfelügyeletével foglalkozó Objekt-Őr Kft. története.
A gyakornokságtól a saját fegyveres járőrszolgálatig
„Már kiskoromban nagyon érdekeltek a riasztórendszerek, 16 évesen beálltam műszaki gyakornoknak egy céghez, de láttam, hogy sok mindent lehetne sokkal jobban is csinálni, ebből is lett az Objekt-Őr, amit már 11 éve építgetek” – foglalja össze Doktorits László, a cég ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. De mit is lehetett, illetve lehet jobban csinálni? „Úgy nagyjából mindent – nevet a cégvezető, de aztán kicsit jobban is kifejti. – Elsősorban a szakmai felkészültség, a háttér, illetve a folyamatos fejlesztések különböztetnek meg minket. Mostanra eljutottunk odáig, hogy saját testkamerás járőreink, egyes helyeken fegyveres járőreink is vannak, az országban mindenhol tudunk szolgáltatni, négynyelvű diszpécserközpontunk van, és olyan eszközöket, például mesterséges intelligenciával kombinált videórendszereket és hőkamerás drónokat is használunk nagy területek, mezőgazdasági vagy kiemelt ipari egységek ellenőrzésére, amelyeket Magyarországon más nem.”
Amerikai elnökválasztás, Ukrajna még mindig háborúban, sőt már Izrael is, kényes budapesti és uniós erőviszonyok. Közben újra infláció, beragadt kamatok, elcsúszó deficit. Vannak kérdéseink.
Összeállította: Lits Benedek / Közreműködött: Fekete Emese
1. Budapest Majdnem 160 ezren voltak, akik júniusban nemcsak a Fidesz és a Mi Hazánk fővárosi listáira mondtak nemet, de Karácsony Gergelyre is. A főpolgármestert végül 293 szavazat előnnyel választották újra, de a harmadik legerősebb listával a háta mögött kell többséget kovácsolnia a közgyűlésben. A Tiszának nem érdeke beszállni a budapesti pozícióharcokba, Magyar Péter kizárólag ügyek mentén koordinálna. Mi lesz a fővárosi költségvetéssel? És magával a várossal?
2. Amerika? A demokrata Joe Biden visszalépett, helyette jóval fiatalabb és kompetensebb alelnöke, Kamala Harris indul az elnökségért november 5-én. A Biden ellen biztos győzelmet váró Donald Trumpnak van miért izgulnia. Megválasztják a történelem első amerikai elnöknőjét? Merre tovább NATO? Lesz-e koherens Kína-politika? Ki fogja megvédeni Tajvant?
3. Ukrajna? Kijev egy-két sikeres ellentámadással és orosz területeken portyázással sikeresen megkavarta az orosz bel- és külpolitika állóvizét. Putyin a katonai hírszerzés és logisztika rossz hatékonyságát kifelé, míg az alig nagykorú orosz sorkatonák elestét vagy hadifogságba esését befelé egyre nehezebben magyarázza meg annak ellenére, hogy az orosz offenzíva a donbaszi fronton lassan, de relatíve sikeresen halad. Elkeseredett próbálkozás vagy diplomáciai touché? Újranyílhatnak még a nyugati pénzcsapok?
4. Izrael? Az izraeli háború eszkalációja egyre zavarosabb geopolitikai helyzetet hozott a Közel-Keleten. A Hamasz oldalán szerepet vállaló Hezbollah mellett Irán is aktivizálta magát. Izrael védelmi szövetségét a térségben erősödő amerikai jelenléten túl az Iránhoz hasonlóan síita Azerbajdzsán erősítheti. Mikor és hogyan lesz béke, ha ezt a háború kezdete óta elmozdíthatatlan populista elnök, Benjámin Netanjahu sem akarja igazán?
5. Újra infláció? Az MNB három százalék körüli prognózisánál a KSH jóval többet, 4,1 százalékot mért júliusban. A kiugró érték oka a szolgáltatások és bizonyos élelmiszerek – a rossz termés okozta – áremelkedése. És mikor állhat meg a drágulás?
6. Kamatszintek? Tavasszal bátran vágta az alapkamatot a jegybank, a két évvel ezelőtti 13 százalékos szint a nyár végén 6,75 százalék volt. A vártnál nagyobb infláció mellett az amerikai Fedtől is nagyban függ, hogy itthon mekkora lesz a játéktér. Az amerikai kamatvágás nélkül az MNB szinte csak a forintárfolyam kárára tudná stimulálni a magyar gazdaságot. Feláldozza a jegybank a forintot a növekedés oltárán? Ellenáll? És mikor lesz újra olcsó pénz a gazdaságban?
7. Túlzott deficit? Az EU-s intézmények nem bánnak kesztyűs kézzel a tagállamokkal, ha a költségvetési hiány túllépi a GDP-arányos három százalékot. Magyarország ellen is eljárást indítottak. Hány évet kap az ország, hogy meghúzza a nadrágszíjat? A magyar kormány 4,5, míg a Bizottság 5,4 százalékra várja a 2024-es hiányt. Kinek lesz igaza? Elmarad 26-ban a pénzeső?
8. Soros elnökség? Nem volt elragadtatva az EU soros elnöki posztját betöltő Orbán Viktor „békemissziójától” az európai közvélemény: Putyinnal, Hszivel és Trumppal parolázni a szövetségesek tájékoztatása nélkül nem épp barátságos gesztus. Még hátra van szűk négy hónap a magyar elnökségből, mire lesz elég? Képes lesz tematizálni az őszi szezont a cordon sanitaire-be zárt Fidesz?
9. Uniós vízum az oroszoknak? Az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amelyik könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. Az Unió belügyi biztosa garanciákat vár, hogy nem léphetnek be orosz kémek, az Európai Néppárt elnöke sürgős ellenintézkedéseket követel „komoly nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva. Az új szabályozásról először a Forbes.hu írt. Naiv szabályozás vagy szándékos kiskapu? Hány orosz állampolgár él a lehetőséggel? Mit válaszol Orbán Viktor a kérdésekre az októberi csúcstalálkozón?
10. Olaj? Az Észak-Németországot és Oroszországot összekötő 1200 kilométeres Északi Áramlat felrobbantása óta nem épp baráti a német–lengyel viszony. A Barátság kőolajvezeték ukrán tranzitjának kérdésére sem kaptunk még megnyugtató választ, és a világ olajkereskedelmének 30 százalékát lebonyolító Hormuzi-szoros geopolitikai helyzete is kritikus. Augusztus végére a csökkenő kínai kereslet levitte az olaj világpiaci árát és a hazai benzinárat is. Mit lép Irán? És hogyan reagál rá októberben az OPEC?
Suri Szilvi lovaglással töltötte gyerekkorában a nyarakat, később egy karrierváltás után lett lovasterapeuta. Megalapította a Zabszalma Lovasterápia-központot, ahol sokféle fejlődési zavart kezelnek eredményesen. Olyan gyerekeknek is segítenek, akiknek a szülei a foglalkozásokat
nem tudnák finanszírozni.
Kaáli Nagy Géza a magyar lombikkezelések atyja, harmincezer gyermek születhetett meg intézeteiben. Öt éve nagy ígéretekkel adta el intézményhálózatát az államnak, de ebből a távlatból úgy látja: nem került jó kezekbe a meddőségkezelés.
Pénz, technológia, énidő. Három fontos téma, és még sok másik is őszi eseményeinken. Így fest nálunk az év vége, friss infókért, jegyekért irány a Forbes.hu!
