Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából. Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti […]
Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából.
Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti a lábát Európa számos országában, sőt az Egyesült Államokban is létrehoz egy leányvállalatot. Ha viszont hozzátesszük, hogy mindezt egy még most is csak 29 éves fiatalember egyedül építette fel és vezeti, akkor még inkább érezhetjük, mitől különleges a riasztórendszerek, kamerarendszerek, tűzjelzőrendszerek, illetve felvonók távfelügyeletével foglalkozó Objekt-Őr Kft. története.
A gyakornokságtól a saját fegyveres járőrszolgálatig
„Már kiskoromban nagyon érdekeltek a riasztórendszerek, 16 évesen beálltam műszaki gyakornoknak egy céghez, de láttam, hogy sok mindent lehetne sokkal jobban is csinálni, ebből is lett az Objekt-Őr, amit már 11 éve építgetek” – foglalja össze Doktorits László, a cég ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. De mit is lehetett, illetve lehet jobban csinálni? „Úgy nagyjából mindent – nevet a cégvezető, de aztán kicsit jobban is kifejti. – Elsősorban a szakmai felkészültség, a háttér, illetve a folyamatos fejlesztések különböztetnek meg minket. Mostanra eljutottunk odáig, hogy saját testkamerás járőreink, egyes helyeken fegyveres járőreink is vannak, az országban mindenhol tudunk szolgáltatni, négynyelvű diszpécserközpontunk van, és olyan eszközöket, például mesterséges intelligenciával kombinált videórendszereket és hőkamerás drónokat is használunk nagy területek, mezőgazdasági vagy kiemelt ipari egységek ellenőrzésére, amelyeket Magyarországon más nem.”
Ki gondolná, hogy ennyien vannak, és már ekkorák? Persze nem mindegyik komplett kórház, sok a valamilyen speciális területtel foglalkozó, vagy csak járóbetegeket ellátó intézmény, de egyre több a magát klinikának valló vidéki szolgáltató is. Szaporodnak, mert tömeges igény van rájuk. Az ötven legnagyobb, és még öt trend a magánegészségügy piacán 2024-ben.
Módszertan Egy évvel ezelőtt harmincelemű listát készítettünk az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatóiról, ezt bővítettük most ötvenesre. Ennek oka, hogy ahol korábban nagyjából meghúztuk a listára kerülés alját (egymilliárd forint éves árbevétel), azt a méretet most már jóval többen túllépik, hat híján mindenki a legnagyobb ötvenből. Még úgy is, hogy a csak vagy dominánsan diagnosztikával, de gyógyítással nem foglalkozó társaságokat nem vettük fel a listára, így olyan nagy szereplőket is elhagytunk, mint a Synlab, a Corden, a Pozitron és még sorolhatnánk. Bevettük viszont a magánszemészeteket és magánfogászati klinikákat is. A cégadatokat a Dun & Bradstreet adatbázisából gyűjtöttük ki, háttérnek a Heal Partners 2024 júniusi magánegészségügyi szektorelemzését is felhasználtuk. Az azonos tulajdonosi körrel bíró cégeket egy cégcsoportnak tekintettük, adataikat így összeadva tüntetjük fel. Ahol nem álltak rendelkezésre 2023-as beszámolók, ott, ahol lehetett, cégközlésre támaszkodtunk.
1. Szétszakadt a mezőny Az első harmincba tavalyi listánkon (Forbes, 2023/7) legalább egymilliárd forintos éves forgalommal lehetett bekerülni, ma a 30. legnagyobbnak is kétmilliárdos forgalma van, a listavezető ötösfogat pedig rendesen elhúzott: mindegyikük tízmilliárd fölött jár. Mindezt úgy, hogy egyébként a piac némileg lassulni látszik.
Amiben nincs változás, az például az, hogy a „legéhesebb” továbbra is a Tritonlife, a „legstabilabb” a Kirschner család kezében lévő Swiss Clinic, a „legnagyobb pénznyelő” az éppen török befektetőket (Liv Hospital) kapó Duna Medical Center, és a „legjövedelmezőbb” a lézeres szemműtéteket kvázi futószalagon, de profin végző Sasszem Klinika. Ahogy egy éve címkéztük őket, ma is nagyjából megáll.
Némi megjegyzés és friss árnyalás azért kívánkozik különösen az első helyre ugró Tritonlife csoportnál: úgy nőttek kétszer akkorára, hogy 2023 nyarán megvettek huszonkét dialízisközpontot a korábbi tulajdonos német Fresenius Medical Care-től, majd idén tavasszal már el is adták őket az államnak. Ezek a központok együttesen sok száz embert foglalkoztatnak, egy–kétmilliárd forintos veszteséggel működnek, de tíz–tizenötmilliárdos forgalmat csinálnak. Elsősorban ez az ügylet húzta fel a 2023. végi adatok alapján készült rangsor első helyére az egyébként is picit átlag felett növekedő és régóta országosan terjeszkedő Tritonlife csoportot, miközben kissé lehúzta EBITDA-termelő képességét.
2. Kevés a zöldmezős beruházás Új, igazán komolyan vehető kórházépítés most csak a Budai Egészségközpont (BEK) beruházásában zajlik. A tervek nagyszabásúak: 2027 elejére 62 milliárd forintból komplex ellátással, állandó ügyelettel, húszágyas intenzív osztállyal működő „valódi” kórházat ígérnek a budai Alkotás utcára, ahol nemcsak magánban érkező betegeket, de államilag finanszírozott pácienseket is ellátnak majd, transzparensen kettéválasztva a két betegkört. „Balra állami, jobbra magán lesz” – mondták a BEK vezetői a tervek bemutatásakor.
Generalista kórház lesz, de külön fókuszálnak a tipikus magyar népbetegségekre – kardiovaszkuláris, gasztroenterológiai, ortopédiai problémákra. A projektet hatvan százalékban a tulajdonosi kör – Csányi Sándor OTP-vezér vagyonkezelő cége – finanszírozza, mellé 26 milliárd forintot az állam ad.
3. A magánegészségügy már nem csak Budapestről szól A legnagyobbak – Tritonlife, Medicover, Doktor24 – kiterjedt vidéki hálózattal dolgoznak, mellettük van még néhány kisebb, regionálisan fontos szereplő. Győr, Tatabánya, Veszprém, Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged, Paks, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kecskemét, Várpalota vagy Nyíregyháza így már egész jól lefedett pontok az országban, akár magánban végezhető műtétekkel is.
Egyes speciális szakterületeken – szemészet, urológia és főként fogászat – Nyugat-Dunántúl és Pécs is erős, különböző járóbeteg-szakrendelésekben pedig a Balaton északi partja is zárkózik fel. A legnagyobb önálló, vidéki magánszolgáltató a Vasas család által alapított győri Kardirex, intézményük – járóbeteg-ellátással, egynapos sebészettel, fogászattal, magánmentéssel – a top 20-ba is felfért.
4. Nagyra nőttek a magánfogászatok Különösen a nyugati határszélen régóta tudják, hogy a fogászat mekkora üzlet. Aki ráállt a fogászati turizmusra, az már rég kiheverte a covidot is, és többmilliárdos forgalom mellett növekvő nyereségességgel dolgozik. Sokat mond, hogy ötvenes toplistánkon tízen fogászati gigarendelők, természetesen van köztük győri és mosonmagyaróvári is.
5. Saját zsebből fizetjük Bár hosszú évek óta egyre nagyobb tömegek járnak a magánegészségügybe (egy EY-adat szerint az utóbbi két évben a magyarok 63 százaléka), minden statisztika azt mutatja, hogy a többség minden alkalommal még mindig saját zsebből (személyes megtakarításaiból, ad hoc) fedezi ennek költségét, holott két olcsóbb, de legalábbis kiszámíthatóbb megoldás is lenne ugyanerre. Az egyik az egészségpénztári tagság, amikor legalább a húszszázalékos éves adójóváírás miatt némi diszkonttal juthatunk ugyanazokhoz az ellátásokhoz, mint sima bankszámláról fizetve, a másik az egészségbiztosítás. Mindkettővel, kerekítve, egy-egy millió ember rendelkezik Magyarországon, ami a 4,8 milliónyi munkavállalóhoz és az európai arányokhoz képest még mindig nagyon alacsony szám.
Bár az is igaz, hogy van honnan feljönni: tíz évvel ezelőtt a magánbiztosítások aránya a teljes egészségügyi kiadásokon belül az egy százalékot sem érte el. (Hogy mennyibe kerülnek, és mit adnak az egészségbiztosítások, arról lásd cikkünket a 108. oldalon!)
Európa egyik legjobban besétálható városa és egy különleges vidék, a hegyek és az óceán találkozása, híres konyhával és hűvös eleganciával. Bilbaóban és Baszkföldön kalandoztunk – az Audi új elektromos autójával.
Pénz, technológia, énidő. Három fontos téma, és még sok másik is őszi eseményeinken. Így fest nálunk az év vége, friss infókért, jegyekért irány a Forbes.hu!
Halálos fenyegetések a közösségi médiában, hálás szülők a váróteremben, harc az álhírekkel és egy krokodilba bújtatott fonendoszkóp. Novák Hunor gyermekorvos magánrendelőjével és aktív online jelenléttel mutatja meg, hogy a tudományt nem megkérdőjelezni kell, hanem okosan használni, és hogy a régi beidegződések elhagyásával jobb dolgok jöhetnek létre.