Kilenc éve kevesen hittek abban, hogy egy prémium autómárkának lehet jövője Miskolcon. Először Balogh József is visszautasította, hogy vezessen itt egy újonnan induló Mercedes-szalont, aztán befektetők segítségével megpályázta, elindította, majd az egyik legsikeresebb vidéki márkakereskedéssé tette. Ennek leglátványosabb bizonyítéka az utcakép: korábban alig lehetett Mercedest látni a városban, de a márka mostanra meghatározó jelenléttel bír […]
Kilenc éve kevesen hittek abban, hogy egy prémium autómárkának lehet jövője Miskolcon. Először Balogh József is visszautasította, hogy vezessen itt egy újonnan induló Mercedes-szalont, aztán befektetők segítségével megpályázta, elindította, majd az egyik legsikeresebb vidéki márkakereskedéssé tette. Ennek leglátványosabb bizonyítéka az utcakép: korábban alig lehetett Mercedest látni a városban, de a márka mostanra meghatározó jelenléttel bír Miskolcon. Nem véletlen, hogy 2017-ben elnyertek egy fontos ügyfélelégedettségi díjat, majd 2021-ben és 2023-ban az Év Márkakereskedése elismerést is.
Fókuszban a dolgozók
Balogh József ügyvezető kérdésünkre bevallotta: egy miskolci Mercedes-Benz-szalonban anno „senki sem látott megtérülést”, ő mégis belevágott és az elmúlt kilenc évben folyamatos növekedést sikerült elérnie. Az induláskor tízfős csapattal dolgozott, mára viszont közel száz munkatársa van. Filozófiája szerint a dolgozók komfortérzete közvetlen hatással van az ügyfelek kiszolgálására, ezért nagy figyelmet fordít a versenyképes bérezésre, a kellemes munkahelyi atmoszférára és az extra juttatásokra. Rendszeresen biztosít bónuszt és egészségügyi szűrést, illetve havi egyszer profi coach segíti a stábot. Egyedi kezdeményezésként bevezette továbbá, hogy a dolgozók minden második péntek délután hazamehetnek, így az eredeti munkaóráik csökkentése nélkül hosszabbíthatják meg a hétvégéjüket.
Mindössze 240 km a két legtávolabbi pontja között, autóval és romantikus vonatozással is bejárható, de Srí Lankát érdemes kicsit ráérősebben kóstolgatni. 01:55. Szakadó esőben érkezés Colombóba, Srí Lanka fővárosába. Nem ezt ígérték a gyönyörű fotók, valahogy egy ilyen szép helyet csakis napsütésben tudtam elképzelni. Mostanáig. A városnézésre is rányomja persze a bélyegét az idő, a pár éve épült Lotus-torony […]
Mindössze 240 km a két legtávolabbi pontja között, autóval és romantikus vonatozással is bejárható, de Srí Lankát érdemes kicsit ráérősebben kóstolgatni.
01:55. Szakadó esőben érkezés Colombóba, Srí Lanka fővárosába. Nem ezt ígérték a gyönyörű fotók, valahogy egy ilyen szép helyet csakis napsütésben tudtam elképzelni. Mostanáig.
A városnézésre is rányomja persze a bélyegét az idő, a pár éve épült Lotus-torony 356 méteres kilátójából is bizonyára szebb a kilátás a városra és az óceánra, amikor lehet bármit is látni, így nincs más megoldás, mint valami fantasztikus étellel kárpótolódni. A fővárosban erre a legjobb megoldás a legendás Ministry of Crab, ahol a fantasztikus, édeskés húsú, Srí Lanka-i tarisznyaráké a főszerep. Félkilóstól kétkilósig rendelhető, utóbbi crabzilla néven fut, és komoly feltűnést kelt még errefelé is.
Trópusi modernizmus
Trópusi modernizmus
created by dji camera
Sokféleképpen elkészítve kínálják, de az igazán autentikus az őshonos feketeborsos változat – a feketebors évszázadokon át a fűszerek királyának számított. A csilit csak később telepítették be a szigetre, ennek ellenére nagyon érdemes egy másik rákfajtát csiliszószban megkóstolni, így teljes az élmény. A helyiek nagyon büszkék még a rákmájból készült előételükre, de ezt mi magyarok, a libamájunk ismeretében bízvást kihagyhatjuk.
Mivel az eső még jó pár napig kitartott, sikeresen vigasztalódtam a nagyszerű lankai konyha hagyományos, szinte mindenhol fellelhető, kellően fűszeres és csípős ételeivel a tojásból készült hoppertől a metélttésztaalapú kottu rotin (egy nagyon fűszeres, zöldséges-húsos, feldarabolt lapos kenyérrel tálalt egytálételen) át a helyi „pörköltig”, vagyis a rice and curryig. Utóbbit „lumprais” formájában, azaz hatalmas banánlevélbe csomagolva-gőzölve is feltétlenül érdemes kipróbálni. Mint ahogy érdemes két étkezés között alaposan körülnézni is a szigeten.
Az építészet rajongóinak a trópusi modernizmus legnagyobb alakjának épületei jelentik majd a legtöbb örömöt: Geoffrey Bawa csupa olyan házat tervezett, ahová legszívesebben azonnal beköltöznénk – szépek, funkcionálisak, és valóban az ott élők komfortját tartják szem előtt. A jó hír, hogy erre van is esély, igaz, csak átmenetileg, és nagyon előre kell hozzá gondolkozni. Bawa magának kialakított Number 11 lakóházának egyik részlegét szálláshelyként is üzemeltetik, lefoglalható a Bookingon – őrült mázlival.
Élményeim toplistájának második helyét a csodás déli teaültetvények foglalják el, és a helyi vonatozás. Többek közt az 1897 méteren fekvő Pattipola állomás, és például a Halpewatte Tea Factory, ahol részletes információkkal is szolgálnak a britek által bevezetett haszonnövény termesztéséről és feldolgozásáról. Nem nagyon létezik csodálatosabb illat, mint amikor egyszerre több tonna teát pörkölnek a közvetlen közeledben. A sok gasztronómiai program és kényelmesebb városnézés után jöhet némi kalóriaégetés: a Little Adam’s Peakre nevéhez méltó módon mindössze fél óra alatt fel lehet sétálni, de azért így is komolyabb erőfeszítést igényel, és egészen fantasztikus panorámával ajándékozza meg a látogatót. Frissítővel nem kell készülni: félúton meglepően remek kávé, a csúcson frissen csapolt kókuszlé fogyasztható, biológiailag lebomló csomagolásban.
Ami a szálláshelyeket illeti, nehéz párat kiválasztani a fantasztikus hotelek közül, de a Geoffrey Bawa tervezte Jetwing Lighthouse – „Srí Lanka Szentendréje”, Galle közvetlen közelében – feltétlenül erős tipp, nemcsak az enteriőrje és az épület, hanem a csodálatos strandja és kilátása miatt is. Hasonlóan kívül-belül gyönyörű a Lunuganga, Bawa egykori tóparti nyaralója, ennek megfelelő szeretettel és gondossággal kialakítva. Néhány szerencsés maga is kipróbálhatja ezt a luxust, és élvezheti a nyugalmas kertben tett óriási séták relaxáló hatását. Egy harmadik fantasztikus lokáció, csak épp hegyek között, a dzsungel tőszomszédságában a koloniál stílusú Mountbatten Bungalow butikhotel Kandyban. A természet rajongóit örökös madárcsicsergéssel, gyönyörű naplementékkel, kiváló konyhával várja, de az épített környezet se rossz a dzsungelre néző medencével.
Azt mondtad, ez volt az utolsó alkalom, hogy keresztülszelted az Atlanti-óceánt. Miben más az utolsó, mint az összes előző?Semmi köze sincs a többihez. Például a végén napokig nagyon-nagyon erős volt az időjárás, kifejezetten veszélyes helyzeteket generált. És nem úgy voltam, hogy húha, csak ezt éljem túl, hanem úgy, hogy a mindenit! Ilyen kicsi hajóról, ilyen méretű hullámokat, ebből […]
Rohamtempóban növekednek, megverik a nyugati versenytársakat, és idén bevételük megduplázását tervezik. A Péntech csapata túl van egy nagy tőkebevonáson, most stabil alapokon építik cégekre szabott halasztott fizetési megoldásukat. A régióban egyedül. Amikor 2021-ben először írtunk a Péntechről (a cikk a Forbes.hu-n jelent meg), éppen új irodájukba, egy budai villába költöztek be. Négy évvel később egy másik, frissen felújított irodában fogadnak, […]
Melyik az a növény, amit szezonban naponta szedni kell, öntözés nélkül bele sem érdemes vágni a termesztésébe, és kifejezetten szereti a szinte félsivataggá vált alföldi talajt? Igen, a spárga. Ilyen aszályos körülmények között is van potenciál a növényben? Bűdi Zsolt, a Homokhátságon ötven hektáron spárgát termesztő Bács-Zöldért Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója megmondja. A szocializmusban a megyei Zöldérteknek nagy szerepük volt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, […]