Írta: Nina Bambysheva
Közreműködött: Steven Ehrlich
Fordította: Zsadon Béla

Május közepe volt, amikor Szmul utánanézett annak a Jail Cat nevű kriptovalutának, amit egy hirtelen ötlettől vezérelve csaptak össze a barátaival néhány héttel korábban. És tessék: a Jail Cat szinte egyik napról a másikra 1,9 millió dollár értékű lett. Másnapra a cicás token – a képen rendőrségi azonosítófal, előtte szomorú cirmos, mancsában tábla: szétrágtam egy 3000 dolláros csekket – már 2,5 millió dollár fölött volt. Az eufória múltával aztán a Börtönmacska hasonló gyorsasággal zuhant, a cikk megírásakor 87 ezer dollár körül járt.

A Jail Catet nem valami mögöttes célra vagy elvi haszonért, hanem szórakozásra, gúnyolódásra hozták létre. És hogy spekulációs eszköz legyen. Úgynevezett mémpénz („meme coin”) lévén semmilyen valós értéke nincs azonkívül, amit valaki hajlandó fizetni érte. És az sok lehet. A legismertebb mémpénz – a siba inu kutyafajta inspirálta Dogecoin – a hatodik legértékesebb kriptovaluta, piaci értéke 47 milliárd dollár.

A Lengyelországból Angliába emigráló családban született Szmul a mémpénzekre tette fel a jövőjét. Áprilisban, néhány héttel a Jail Cat kibocsátása előtt kiposztolta új Youtube-csatornáján az első videót. A ZoomWealth csatornát titkos tanainak megosztására szánta. Azt állítja, hogy mindössze néhány hónap alatt nagyjából százezer dollárt keresett ezeknek a bugyuta blokkláncalapú pénzeknek az előállításával és adásvételével. Legjobb üzletei közül néhány – a „Cat Poop Joystick”, a „Live­mom” vagy a „Sigma” – „a rendíthetetlen önbizalmú, erős férfiak kultúráját” felidéző Z generációs szlengre utal.

„Nem való nyúlszívűeknek” – mondja Rachael Sacks. A 31 éves mémtréder a dél-karolinai Charlestonban levő otthonából intézi a Hype nevű berlini web3-as marketingügynökség kommunikációs ügyeit. Akárcsak Szmul, Sacks is térdig gázol a mémpénzekben, MetaMask és Phantom kriptotárcáiban úgy 110 ezer dollár lehet. „Vannak időszakok, amikor szó szerint egész nap trédelek” – mondja Sacks, és elárulja: nem szokatlan a napi tízezer dolláros bukta sem. A Föld túloldalán, Dubajban, a „K Crypto”néven futó 23 éves Youtube-influenszer azt állítja, hogy egymillió dollárt keresett mémpénzeken. Legértékesebb teremtménye, a „BrianWifHair” token Brian Armstrong – ő a leghíresebb amerikai kriptovaluta-tőzsde, a Coinbase CEO-ja – híresen tar koponyáján élcelődik. „Úgy három-négy óra alatt összehozok egymillió dollárt – mondja –, aztán ahogy a kriptók szokták, szép lassan elolvad.”

Isten hozott a kripto legvadabb – és legostobább – pénzcsináló őrületében. Azelőtt egy új kriptovaluta létrehozásához azért kellett némi matematikai tehetség és tisztességes programozni tudás. Már nem kell. Ma már mindenki csinálhat mémpénzt, néhány kattintás az egész egy konyhakész ingyenszoftverrel. A BDC nevű észt blokklánctanácsadó szerint naponta negyven- uszkve ötvenezer új meme coin készül. 2024-ben már majdnem tizenhárommillió mémpénzt kreáltak. Összesített piaci értékük lehet vagy százmilliárd dollár. A hat legnagyobb mémpézt követő MarketVektor-féle Meme Coin Index 215 százalékot emelkedett az utóbbi tizenkét hónapban, ez több mint a duplája a Bitcoin százszázaléknyi növekedésének.

A mémpénz az influenszermarketing egyfajta digitális eszközben megnyilvánuló – kigyúrt – változatának is tekinthető. A virális természetük kreálta rajongótáborok egyik napról a másikra égig lőhetik kapitalizációjukat. Vegyük például a Dogwifhat nevű Solana-alapú tokent! Egy éve bocsátották ki, és nem más, mint egy kötött sapkát viselő eb képe. Üzleti terv vagy dokumentáció sehol, mindössze egy olcsó webszájt képekkel és zenei videókkal, főszerepben a hol ilyen, hol olyan kötött sapkát viselő kutyával. A Binance kriptotőzsde márciusi döntése, miszerint listázza a tokent, kilőtte a Dogwifhat árát. A Solscan nevű szingapúri analitikai platform szerint mára legalább 190 ezer részvényese van, piaci értéke 3,1 milliárd dollár, és naponta hárommilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le vele.

A mémpénz-spekuláció nem való ijedősöknek. A BDC szerint a mémpénzek ötvenszer volatilisabbak a Bitcoinnál, és termékeny talajt kínálnak a csalásoknak. A projektek durván negyven százaléka a pump-and-dump (fújd fel, dobd el) modellt követi, további harminc százalék egyesen „szőnyegkirántás” (rug pull), ahogy kriptós nyelven azt a műveletet nevezik, amikor a kreátor elfut a besöpört pénzzel. Jogi szabályozás, jogérvényesítés lényegében nincs. Az MI-robotok a piacok manipulálásával és kiszámíthatatlan áringadozások generálásával rontják tovább a helyzetet. És akit a volatilitás nem aggaszt, annak még mindig ott van a mém­pénzek romlandósága. A BDC becslése szerint egy mémpénz – lottószelvények millióihoz hasonlóan – összevissza hetvennyolc perc alatt értéktelenedik el.

„Tudom, hogy ez lényegében egy hatalmas kaszinó – mondja K Crypto. – De három évem ment rá egy használhatatlan [számítástechnikai] diplomára, erre jön a mesterséges intelligencia programozni.”

Ha van hajtóereje ennek a bizarr gazdaságnak, hát a Pump.fun néven ismert mémpénzgyár az. Januári elindítása óta a Pump.fun segítségével a Szmul- és K Crypto-féle igyekvő kriptomilliomosok legalább hárommillió új mémpénzt bocsátottak ki. A szabad felhasználású szoftverhez nem kell más, csak egy jó (vagy rossz) ötlet meg egy digitális kép és néhány kattintás.
A Solana blokkláncra épülő Pump.fun egy százalék „swapdíjat” kap minden mémpénztréding után, és 1,5 Solana-tokent (körülbelül 350 dollárt ér), amikor valamelyik tokenje, elérve a 90 ezer dolláros kapitalizációt, bekerül a Solana legnagyobb decentralizált tőzsdéjébe, a Raydiumba. A Pump.fun-on legalább százmillió dollár értékben kereskednek mémpénzekkel minden nap, és az olyan nagy forgalmú coinoknak köszönhetően, mint a Fartcoin, a MooDeng vagy a LOL, a startup már 180 millió dollár bevételnél tart. A Pump.fun üzleti virágzása az egyik fő oka, hogy a 103 milliárd dollár piaci értékű Solana az utóbbi tizenkét hónapban 288 százalékot nőtt.

Mémlány Rachael Sackson a brooklyni Bushwickben tört ki a mémpénzmánia. Néha még a metróban is trédelt. „Bipoláris lévén erre teremtettem. A legeslegmagasabb csúcsoktól a legmélyebb mélységekig megjárok mindent.”

A Pump.fun-t megalapító három kezdő vállalkozó először a leginkább a Bored Ape Club őrületéből ismert sajátos digitális eszközök, az NFT-k (nem cserélhető tokenek) világában próbálkozott az online vagyonosodással. Közülük ketten az Nftperp nevű platformnál dolgoztak, olyan NFT-ket trédeltek lejárat nélküli (perpetual future) szerződésekkel, mint a Pudgy Penguins vagy a CryptoPunks. De amikor az NFT-piac össze­omlott, átálltak a mémpénzekre. A Forbesnak nem árulták el a teljes nevüket, de a források szerint a Pump.funt Alon Cohen, Dylan Kerler és Noah Tweedale alapították, mindannyian a húszas éveik elején járnak, és Európában élnek. Az induláshoz a PitchBook szerint 350 ezer dollár előfinanszírozást kaptak az Alliance DAO nevű web3-akcelerátortól. A Pump.fun szinte azonnal nyereséges lett.

Hamar eldöntötték, hogy a lassabb Ethereum helyett az olcsó és gyors Solana blokkláncot használják, bár az előbbin már olyan nagy mémpénzek futottak, mint a Shiba Inu meg a Pepe. Egy átlagos kriptonerdnek nulláról megcsinálni egy új coint még a gyors Solanával is rémisztően sokáig tartott. Így hát Cohen személyes üzenetben kérdezte meg legalább háromezer mémpénztrédertől, mi kell nekik, és a visszajelzéseket beépítették a Pump.fun-ba.

„Valójában csak demokratizálni akartuk azt az érzést, amit egy hülye coinnal megcsinált tízszeres haszon okoz – mondja Cohen. – Lehetetlenül sokba került egy coin kibocsátása.”
Eredetileg egy mémpénz kibocsátásához a kezdeti forgalom fedezetére létre kellett hozni egy ezer uszkve ötezer dolláros likviditási alapot, jellemzően Ethereum- vagy Solana-­tokenekből. A csalók gyakran éppen erre a megelőlegezett tőkére csapnak le. Az egyik, likviditáslehúzás nevű módszernél például bevezetnek egy új mémpénzt valamelyik decentralizált tőzsdére, párosítják egy jó nevű kriptovalutával, mondjuk az etherrel, jól felhájpolják, hogy becsalják a befektetőket, aztán amikor kellően felértékelődik, kiveszik mellőle az ethert, és ott marad az értéktelen mémpénz a többi befektető nyakán. Az egyik elhíresült esetben a Nyerd meg az életed (Squid Game) című nagy sikerű Netflix-sorozat körüli hájpot használták ki. 2021 novemberében a – Binance kriptotőzsdén forgó BNB coinnal párosított – Squid Game érme kibocsátói 3,4 millió dollártól fosztották meg a befektetőket. A mémpénz tíz perc alatt omlott össze, értéke 38 dollárról 0,3 centre zuhant.

„Azt akartuk megoldani, hogy megelőlegezett tőke nélkül lehessen ezekkel az eszközökkel trédelni – mondja Cohen. – Hogy ne kelljen induló likviditás ugyanahhoz a kereskedői élményhez.”

Így hát a Pump.fun megszabadult a likviditási alaptól. A mémtokenek forgalmi árait a Pump.fun-on egy képlet (miszerint kötési görbe) határozza meg a platformon zajló eladási és vételi volumenek – lényegében a kereslet és a kínálat – alapján. Minden újonnan kreált token likviditási fedezet nélkül, de ötezer dolláros – légből kapott – piaci kapitalizációval indul. E mögött az úgynevezett likviditás mögött persze nincs valódi pénz, pusztán szimuláció.
Ha annyi valódi pénzzel – valódi dollár­értékkel bíró Solana-tokenekkel – fizető vásárló jelenik meg, amennyi föltolja a kereskedési görbét a kilencvenezer dolláros piaci érték fölé, a mémtoken eléri azt a valódi likviditást, ami automatikusan beviszi a több mint kétezer kriptovalutát forgalmazó Raydium kriptotőzsdére. Ez a mémpénz első nagy lépése a Szent Grál, vagyis egy olyan mainstream kriptotőzsde felé, mint mondjuk a különlegesen válogatós Coinbase. Pillanatnyilag a Pump.fun-on létrehozott mémpénzek másfél százaléka, azaz nagyjából 340 darab jut el naponta a Raydiumig.

„Nem kell, hogy az emberek tisztában legyenek vele – utal Cohen a Pump.fun kereskedésigörbe-alapú árazásának részleteire. – Hülyeség. Túl bonyolult. A mém­pénzekkel való trédeléshez még azzal sem kell tisztában lenni, mi az a piaci kapitalizáció. Lájkolj, vegyél, örülj, más nem kell.”

i fán terem a mémpénzmilliomos? Elvileg csupán egy jó ötlet meg egy jpeg kell hozzá. Valójában azonban „márkát” és követőtábort kell felépíteni, méghozzá a sikeres közösségimédia-sztárokéhoz hasonló fáradhatatlan eltökéltséggel.

„Már-már egész napos munka” – mondja K Crypto, aki már vagy húsz mémpénzt bocsátott ki, és naponta három–négy órát tölt mémpénztrédinggel foglalkozó Youtube-­videók legyártásával. „A Pump.fun nagyon felpörgette a versenyt.”

Az egyik olyan mémpénz, amelyik a jelek szerint feltörte a kódot, a Goatseus Maximus (GOAT). Az obszcén internetes mém ihlette token elképesztő, 840 millió dolláros értékelésnél jár. A token egy Andy Ayrey nevű mesterségesintelligencia-kutató által elindított kísérlet nyomán robbant be. Az „Infinite Backrooms”-ban az Anthropic startup két MI-robotja csetel egymással megállás nélkül. Ezek a botok rákattantak a „goatse” nevű régi netes mémre. Aztán Ayrey csinált még egy – Terminal of Truths nevű – MI-botot, ami kiposztolta az X-re az Infinite Backrooms goatse-dicsőítéseit. Marc Andreessen, a milliárdos, kommentelni kezdte Terminal of Truths tweetjeit, mire a bot segítséget kért tőle, hogy „kimenekülhessen a vadonba”. Andreessen adományozott neki ötvenezer dollárnyi bitcoint. Néhány hónappal később egy ismeretlen felhasználó kibocsátotta a Pump.fun­­­-­­on a GOAT tokent, és tagelte hozzá a Terminal of Truthst, vagyis jól megpromotálta annak akkor 179 ezer követőjénél. Jelenleg 465 ezer dollár értékű GOAT token van a Truth Terminal nevű (valószínűleg Ayrey által kezelt) MI-bot tárcájában.

De nem csak mesterségesintelligencia­robotok dagasztják a mémpénzek értékét. Szmulhoz, Sackshoz és K Cryptóhoz hasonló ifjú mémesálom-kergetők hadai trédelnek velük 7/24-ben. Stratégiáik széles skálán mozognak a pofátlan élbolytámadástól (à la nagyfrekvenciás fedezeti alapok) a Pump.fun-féle platformokon szakadatlanul a kitörés határán táncoló tokenekre vadászó momentumkereskedésig. „Azokat a pillanatokat keresem, amikor valami virulens folyamatot látok kialakulni – mondja a Kel Eleje nevű 26 éves mémtréder. – És meg akarom rakni a tüzet.”

És habár a szőnyegkirántás kevéssé valószínű a Pump.fun-on, az a régi vágású pump-and-dump azért előfordul, amikor a kibocsátó vagy más tréderek villámgyorsan eladják az alkalmi áron beszerzett mémtokent. „Egyes kibocsátók a kínálat áttekinthetetlenül nagy részét birtokolják, és fizetett influenszereket alkalmaznak a beetetésre” – mondja Toe Bautista, a GSR kriptopiac-kutató elemzője.

Egyvalami azonban nem aggasztja a trédereket: a szabályozás.
„A mémpénzek általában nem minősülnek értékpapírnak, mivel nem garantálnak jövőbeli nyereséget – mondja Michele Cea, a New York-i Cea Legal ügyvédi iroda partnere. – Értéküket elsősorban a spekulatív kereskedés és a közvélemény befolyásolják, és nem a fejlesztők vagy a pénzügyi viszonzásra számító promoterek ígéretei.” A vásárlókat a csalástól és a megtévesztéstől védő általános jogszabályok természetesen a mémérmék kibocsátóira és trédereire is vonatkoznak. És tekintve a most megválasztott elnök, Donald Trump szabályozásellenes, kriptobarát hajlamait, nem valószínű a kormányzati szigor keményedése.

Egyszerű volna azzal elintézni a mémpénzmániát, hogy az a 17. századi holland tulipánhagyma-őrület 21. századi változata. De az a tény, hogy fiatalok tömegei veszik komolyan ezeket a nevetséges, kurta életű digitális eszközöket, nyugtalanító valóságra mutat rá. „Az emberek végre ráébrednek arra az eszmére, hogy a token valódi termék, a kriptoipar pedig a szoftvertermékipar álruhájába bújt tokengyártó ipar – mondta Murad Mahmudov (azaz Meme Coin Jesus) a kripto-Davosnak számító szeptemberi TOKEN2049 hallgatóságának Szingapúrban. – Sohasem a technológiáról volt szó, mindig magukról a tokenekről.”

A szemüveges-szakállas, vállig lógó barna hajat viselő, azeri származású Mahmudov Princetonban tanult, és állítása szerint megfordult a Goldman Sachsnál, mielőtt teljesen elmerült a kriptóban. Ezzel a cikkel kapcsolatban ugyan több interjúfelkérésre sem válaszolt, de A mémpénz-szuperciklus (The Meme Coin Supercycle) című TOKEN2049-előadásának Youtube-felvétele több százezer megtekintésnél tart szeptember óta.

Mahmudov nézetei szerint a pénzforgalmat nem generáló vagy értékőrzésre nem szolgáló eszközök mindig mémpénzek voltak, így az volt – talán a Bitcoin kivételével – az összes kriptovaluta is. Azt mondja, a mémpénz a fiatalok pénzügyi nihilizmusának tünete – ez a generáció olyan világgal szembesül, amiben a boldogulás tradicionális lehetőségei egyre elérhetetlenebbnek látszanak. Ha diákhitel nyomorgat, pályakezdő állásodat veszélyezteti az MI, ha aggaszt az éghajlatváltozás, és elérhetetlen álom, hogy saját otthonod legyen, miért ne tennél fel mindent a mémpénzekre?

„A rendszer tényleg rossz. Pénz keresni csak a mémpénzek trédelésével lehet – mondja Sacks, a dél-karolinai mémpénz­tréder. – Én jó stock picker vagyok, de ha extra hozamot akarok, ezt kell csinálnom. Bármi másnál többet hoz, talán még a rendes munkámnál is többet.”
Az egyik, kiábrándult leendő befektetőknek szánt mémpénz a magasztos S&P 500-at parodizálja. A neve SPX6900. Részlet a nyilatkozatukból: „Olyan világba születtél, ahol házat venni annyit tesz, hogy több százezres jelzálogot vállalsz. Ebben a világban a társadalombiztosítás inkább mítosz, mint védőháló, pedig a díját minden fizetésedből levonják. Az SPX6900 újraindít. Ez az S&P 500 plusz még 6400 eszköz. Az SPX6900 a nép tőzsdéje. Az SPX6900 a holnap erdeinek magvát ülteti.”

Az SPX6900 a cikk megírásakor 79 centen forgott, akkor 739 millió dolláros piaci értéke a megelőző tizenkét hónapban 5811 százalékot nőtt, szemben az S&P 500 37 százalékával. (2025. január 26-án a coin ára 1,23 dollár, kapitalizációja 1,14 milliárd dollár volt – a ford.)