Mindennek van eleje, közepe, vége. Főszerkesztőségem elejét (2013. szeptember) nem volt nehéz észrevenni. A vége is látványos, pár napja már mint a magyar Forbes vezérigazgatója dolgozom. A közepén még csak nem is sejtettem, hogy ez most a közepe, csak csináltam, és úsztam a szerkesztőség színes világában.Örülök a váltásnak. A tapasztala6t, rutin kétélű fegyver. Magabiztosságot, stabilitást és jó minőséget jelent, de hozhat […]
Mindennek van eleje, közepe, vége. Főszerkesztőségem elejét (2013. szeptember) nem volt nehéz észrevenni. A vége is látványos, pár napja már mint a magyar Forbes vezérigazgatója dolgozom. A közepén még csak nem is sejtettem, hogy ez most a közepe, csak csináltam, és úsztam a szerkesztőség színes világában.Örülök a váltásnak. A tapasztala6t, rutin kétélű fegyver. Magabiztosságot, stabilitást és jó minőséget jelent, de hozhat unalmat, fásultságot is. A magyar Forbes sztorija túlságosan jó ahhoz, hogy az utóbbi eluralkodjon rajtam, így kerestem a lehetőségét, hogyan tudok a cégcsoporton belül üzleti irányba továbblépni (mi adjuk ki a cseh és a szlovák Forbest is, van üzletrészünk a már nemzetközi Business Fest eseménysorozatban). Végül ez a mostani, magyar megoldás lett a tulajdonos válasza a kérdésemre. Most ismerős terepen teljesen újat tanulok, valójában karriert váltok.
Az újság új főszerkesztője Zsiborás Gergő. Két új főszerkesztő-helyettese, a magazin szerkesztői: Fekete Emese és G. Tóth Ilda. Mindannyian hosszú évek óta a munkatársaim, büszkén, jó szívvel adom át nekik a magazin, a forbes.hu, az események szerkesztését, a szerkesztőség vezetését. Gergő az indulása óta a forbes.hu vezető szerkesztője volt, lendületével, optimizmusával régóta a szerkesztőség vezéregyénisége. Furfangos történetmesélő a magazinban, gyors és pontos híríró a forbes.hu-n és magabiztos színpadi ember az eseményeken.
Emesével először a Figyelő szerkesztőségében találkoztunk 2008-ban. Ő már akkor pénzügyi, én betanuló üzleti újságíró voltam. A közös munkát folytattuk a (régi) Origónál, majd tíz éve itt a Forbesnál. Emese cikkei könnyen folynak, minden témát (legyen pénzügy, üzlet vagy egy utazás) arányérzékkel, az események mély megértésével ír meg. Kíváncsisága nem alszik ki. Ildára mindig biztonsággal nézhettem, ha nem emlékeztem (és mikor emlékeztem?) egy számra, dátumra, apró részletre. Fejben tart mindent, és egy kung-fu mester pontosságával és gyakorlatával szerkeszt cikkeket, rak össze magazinokat. Ahogy színházról ő ír, nem ír úgy senki. Hét éve az Üzlet rovat fáradhatatlan szerkesztője.
Tárgyak, jelenségek, szokások, amiket már nagyapáink is ismertek, egyik-másikat szépapáink is.
De hogyan kerültek a mi életünkbe, és hogyan változtak meg azóta?
MÁV-szignál Mióta? 1972 Ki alkotta meg? Székely Tamás A legenda szerint Petrovics Emil zeneszerző, az Operaház egykori főigazgatója komponálta, és kezdetben minden lejátszásért tizenöt fillért kapott. A felesége, Galambos Erzsi színész egyszer el is kezdte kiszámolni, hányszor hangzik el a dallam, és annak alapján mennyi pénze lehet a férjének. A sztori hangzatos, az igazság azonban az, hogy egy olyan zeneszerző a szignál szerzője, akinek ez volt az egyetlen alkotása 1972-ben. Valószínűleg ma is ez a legtöbbet játszott dallam Magyarországon, egy korábbi felmérés szerint még a Dallas és az Esti mese főcímzenéjénél is ismertebb.
Kotyogó Mióta? 1930-as évek Ki találta fel? Alfonso Bialetti Az olasz vállalkozó 1919-ben alapította meg gépgyártó üzemét, de közben érdekelni kezdte a kávé világa. A 30-as évekre kifejlesztette a Moka Express márkanéven futó kotyogós kávéfőzőt. Eredetileg is homokóra formájú volt, nyolcszögű keresztmetszettel. Az első években összesen hetvenezret gyártottak belőle, még csak az olaszoknak, aztán a második világháborúban leállt a gyártás. Amikor a következő Bialetti generáció a háború után átvette a cégvezetést, a kotyogó exportcikké lépett elő. Alfonso fia, Renato Bialetti hamvait később kérésére egy ötvencsészés kotyogóban helyezték el az észak-olaszországi Casale Corte Cerro templomában.
Monopoly Mióta? 1933 Ki találta fel? Charles Darrow Egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow szabadalmaztatta, de volt már korábban hasonló vagyongyűjtő játék Te is lehetsz háziúr! címmel, házilag eszkábált figurákkal. Ennek ötletgazdája, Elizabeth Magie azt akarta megmutatni a játékkal, hogyan zsákmányolják ki lelkiismeretlen urak a népet. A Monopoly végül épphogy a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castro be is tiltotta, Kubában, Kínában és Észak-Koreában ma is be van tiltva. A játékot gyártó Parker Brothersnek 1935-ben már új munkásokat kellett felvennie, hogy lépést tudjon tartani a heti húszezres megrendelésszámmal.
Rubik-kocka Mióta? 1974 Ki találta fel? Rubik Ernő A háromdimenziós logikai játék eredeti neve a bűvös kocka volt, 1980-ban nevezték át, csak Magyarországon szinte azonnal eladtak belőle egymillió darabot – vagyis minden tizedik embernek volt akkoriban. A 2012-es Nemzeti alaptantervben az alsó tagozatosoknak előírták a játék megismerését. Az első kirakóbajnokságot 1982-ben rendezték, a világrekordot Max Park tartja: 2023. június 11-én 3,13 másodperc alatt rakta ki. Eddig nagyjából 450 millió kockát adtak el világszerte, vagyis a Rubik-kocka minden idők legkelendőbb játéka.
Túró Rudi Mióta? 1954 Ki találta fel? a szovjet tejipar Három magyar tejipari szakember a Szovjetunióba utazott, hogy a szocialista tejipart tanulmányozza. A tanulmányútról a korszellemnek megfelelően jelentést írtak a Tejipari Értesítőbe, ebben még túrómignonként emlegették az ott látott terméket. A Túró Rudi nevet Klein Sándor pszichológus (a hegymászó Klein Dávid édesapja) találta ki. Nem volt osztatlan fogadtatása az erkölcstelen hangzású névnek, főként, hogy a csomagoláson egy copfos kislányfej volt látható. A Túró Rudi a 80-as években két forint nyolcvan fillérbe került.
Balatoni nyaralás Mióta? 1900-as évek eleje A berlini fal felhúzása után a szétszakított német családok a Balaton partján találkoztak, a nyugatnémet rokonok itt látták el a család keleti tagjait Levi’s farmerrel, Fa szappannal és Pink Floyd-lemezzel. A 80-as években a berlini Stasi figyelte a tóparton nyaraló keletnémeteket, a titkosszolgálatnak külön Balaton-brigádja volt. Legendák szerint a magyar fiatalok egy része a Balatonnál szerezte első szexuális élményét NDK-s nőkkel. Számos szocialista nagyvállalat tartott itt fenn üdülőt a dolgozóinak, ma NER-közeli vállalkozók igyekeznek minél inkább kisajátítani a Balaton-partot.
Fröccs Mióta? 1842 Ki találta fel? Jedlik Ányos 1842 októberében Fáy András meghívta szüretre fóti pincéjébe Vörösmarty Mihályt és néhány barátját. Ott volt köztük Jedlik Ányos, a szódavízgyártó készülék feltalálója is. Hogy a bort kellemesen lazítsa, Jedlik elvitte Fótra a világ első szódásüvegét, és elkészítette az első, mesterséges szikvízzel készült – ahogy németül nevezete – spriccert. Vörösmarty átkeresztelte az italt a sokkal magyarosabb fröccsre. Rengeteg verziója és hígítása terjedt el azóta a viceházmestertől a bakteranyóson át a Pécsen ismert rozés Csongi-fröccsig.
Zokniszandál Mióta? ókor Ki találta fel? a rómaiak A rómaiak már kétezer éve is előszeretettel viseltek együtt zoknit és szandált. Aztán évszázadokra feledésbe merült a bizarr kombó, mígnem az X generáció gyerekkorában újra felbukkant, fiúkon, lányokon egyformán. 2010-ben hirtelen megjelent a divatbemutatókon is, olyan luxuscégek modelljein, mint a Prada, a Burberry vagy a Dior. Eleinte csak fiatal lányoknak ajánlották a trendszetterek, ám pár év múlva a színes, fodros, csicsás zoknikat merészen felváltotta a szandálban a fehér zokni, miután a férfiak is elirigyelték a divatot. A covid csúcsra járatta a komfortos viseleteket, így az uralmat alattomosan átvette a zokni-papucs páros.
Koccintás Mióta? középkor Már a középkorban is koccintottak, hogy miért, arra több elmélet is született. Az egyik szerint így akarták elkerülni a mérgezéseket. Úgy koccintották össze a poharakat, hogy egy kevés bor mindig átfröccsenjen a partnerébe, és így tesztelhették, beleiszik-e a másik ezután is. Egy másik elmélet szerint bizonyos törzsek poharaik összekoccintásával tartották távol a szellemeket. Magyarországon kötődik egy hagyomány az 1848–49-es szabadságharc leveréséhez. A legenda szerint az osztrák tisztek akkor sörrel ünnepeltek, ezért a magyarok 150 évig nem koccintottak sörrel.
Huszonhét éves, pár éve még az egyetemen ült, nemrég százmillió dollár körülire becsültük cége, az MI-videókat gyártó Colossyan értékét. Rohamtempóban építkeznek, közben Kovács Dominik legdominánsabb tulajdonsága, a maximalizmusa adja legnagyobb sikereiket és nehézségeiket is.
Aki a felívelő ágon éli az életét, annak az a természetes, hogy a gyerekeire még jobb élet vár. A hanyatlás szakaszában az, hogy a szülők éltek teljesebb életet. De mi történik az átmeneti generációval, azaz a mai gyerekekkel és fiatalokkal? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint ők élik majd meg a legtöbb nélkülözést, lemondást vagy szenvedést, és erre bizony fel kell készítenünk őket. Két tonna konzervvel? Mélyalkalmazkodással? Leginkább az emberi kapcsolatok megerősítésével.
Agyunk minden egyes apró hatásra, élményre és gondolatra formálódik, ennek a szuperszámítógépnek azonban nem elég néhány generáció, hogy evolúciós értelemben megváltozzon. Nyiri Gábor agykutatóval arról beszélgettünk, hogy milyen következményei lehetnek a digitalizáció térnyerésének, és mit tehetünk, hogy megőrizzük szellemi frissességünket.
