Az igazság valóságlenyomat. Apró részlet egy bizonyos szögből. Igazsága mindenkinek van, a valóság viszont olyan dolog, amit mindenki birtokolni akar, de senkié sem lehet. Az emberi történelem leírható a valóság kisajátítására tett törekvések sorozataként is. Azt hiszem, ilyen fajta birtoklási vágy sohasem volt bennem. A valóság rekonstruálása a történetmesélés, lehetetlen, de gyönyörű küldetés, ami otthonra lelt nyughatatlan természetemben. A legnagyobb értéke […]
Az igazság valóságlenyomat. Apró részlet egy bizonyos szögből. Igazsága mindenkinek van, a valóság viszont olyan dolog, amit mindenki birtokolni akar, de senkié sem lehet. Az emberi történelem leírható a valóság kisajátítására tett törekvések sorozataként is. Azt hiszem, ilyen fajta birtoklási vágy sohasem volt bennem. A valóság rekonstruálása a történetmesélés, lehetetlen, de gyönyörű küldetés, ami otthonra lelt nyughatatlan természetemben. A legnagyobb értéke az, ha használjuk, a legnagyobb eredménye pedig az, hogy közösségeket hoz létre. Ahogy az információegységek a kontextusukban nyerik el a jelentésüket, úgy az emberi törekvéseknek, teljesítményeknek egy közösség adhat valódi értelmet. Végig tekintek az úton, amit eddig bejártam, és csodálkozom egy kicsit még mindig: de hogyhogy én? Hogyan csináltam? Emberek jutnak eszembe, akik körbevettek, körbevesznek.
2013-ban kezdtem a Forbesnál, az alapítócsapat legfiatalabb tagjaként. Óva intettek. Nyomtatott lap? Normális vagy? Sokan azt hiszik, hátrány – én nagy előnynek és értéknek gondolom. Nem hagy elszakadni a valóságtól, attól a tudattól, hogy létezünk a fizikai térben, ahol a maguk valóságában történnek a dolgok. A valódi dolgok. Amiket számontartunk. Valahogy elfelejtjük ezt, amikor egy telefonnal és a hüvelykujjunk jobbra-balra húzogatásával akarjuk gyorsan megérteni, mi történik körülöttünk. Az eszünk és a szívünk helyét nem vehetik át algoritmusok és platformok, a gyártott valóságot nem fogadhatjuk el igazságnak. Nagy kihívás ez az ellentartás személyesen nekem is, de hiszek a valódi találkozások erejében és abban, hogy a közösségben való igazi létezést minél többen tanuljuk meg értékelni. Naivnak tűnik? Alulértékeljük az optimizmust.
A legnagyobb segítségünk ebben küldetésben a jól elmesélt történet. A Forbes viszi tovább ezt a missziót. Ma már nem csak egy újság vagyunk. Közösség lettünk, ami a valódi magyar teljesítményekről mesél. Fontos, hogy ezeket a történeteket közel vigyük azokhoz, akik nem hisznek még magukban, mint ahogy fontos az is, hogy megértsük, mi kell ahhoz, hogy még többen mondhassák el magukról, megcsinálták. A célba érés eufóriája sem feledtetheti velünk, hogy a rajtvonal korántsem egyenes. Egy jól működő közösség képes felemelni másokat és megsokszorozni a saját teljesítményét.
Az egyetem nem látta meg a fantáziát Divós Ferenc műszerében, az erdészek pedig eleinte kétkedéssel figyelték a fákat méregető fiatal fizikust. A Fakopp viszont bizonyította, hogy életet menthet, mivel időben diagnosztizálni tudja, ha egy fa beteg, és a város közepén kidőlni készül. Ma már világsiker, a családi cégben pedig megjelent a második generáció.
A kanyarban az autó megcsúszott a rossz úton, és fejre állt. A totálkárosra tört kocsit a Divós család legidősebb fia vezette friss jogosítvánnyal. A balesethez az egyik testvére, György ért oda először, és amikor megkérdezte a bátyját, hogy jól van-e, az legyintett, hogy minden rendben. Ebben a pillanatban kezdett folyni a vér a kezéből, amit a roncsból kikászálódás közben elvágott egy üvegszilánk. Most már talán mindegy is, hogy a családi autó összetörése felett érzett lelkiismeret-furdalás vagy szimplán az érdeklődés miatt, de később megírta azt a programot a családi vállalkozásnak, amit a Fakopp máig használ.
„Ezzel akkora értéket tett be a cégbe, hogy a balesettel okozott kár sokszorosan megtérült” – mondja az apa, Divós Ferenc, miután a Fakopp nevű műszerrel megmérjük a soproni Erzsébet kert mammutfenyőjét. A fa kiváló egészségnek örvend, és hogy ezt roncsolásmentes vizsgálattal meg lehet állapítani, Ferenc munkájának az érdeme.
A Fakopp favizsgáló műszerrel képet kaphatunk egy fa állapotáról. Pontosan megmutatja, van-e belül korhadás vagy bármi más probléma. A klasszikus módszerrel szemben, amikor belefúrnak a fába, a Fakopp nem jár roncsolással. Egy gerendánál ez mindegy, de az élő fánál a fúrás veszélyekkel járhat. Ugyanis a fa védekezik, kiépíti a védekezési zónát a korhadás körül, hogy a gombafonalak onnan ne tudjanak áthatolni az egészséges részre. Ha ezt átfúrjuk, bármilyen kicsi is a lyuk, kaput nyitunk a gombának, és rontunk a helyzeten.
Ezzel szemben a Fakoppnál érzékelőket ütnek be egy-két centi mélyen a fa törzsébe, és ezeket kopogtatva mérik a hang terjedését, a szoftver az adatok alapján feltérképezi a fa teljes keresztmetszetét. Erre az erdészeknek és a favizsgálóknak van leginkább szükségük, utóbbiak mérik fel például a városok és közparkok fáinak állapotát.
„Egy fával kapcsolatos döntés nagyon sokrétű, összetett dolog. Ismerni kell a talaj működését, a talajban lakó élőlényeket, a fa károsítóit, a rovarokat, a gombákat, a fa mechanikáját, az áramlástant, a biológiáját és így tovább. A képzett erdészek és favizsgálók szemrevételezéssel egy százalék alatti tévedéssel meg tudják határozni a fa állapotát” – magyarázza Ferenc a favizsgálók munkáját. Ha viszont ezen emberélet múlik, egy százalék is sok, ezért amikor egy felmerülő kérdéshez a szemrevételezés nem elég, előkerül a Fakopp.
Az atomerőműtől a soproni erdőkig Ferenc 1983-ban mint fizikus diplomázott Debrecenben, a nukleáris kutatás magyarországi központjában. Akkor a képzésnek fontos része volt, hogy ha mérni akart, a mérőműszert is el kellett készítenie hozzá, ugyanis a COCOM-lista miatt az atomkutatáshoz szükséges eszközökhöz nem lehetett hozzáférni. Ezért az egyetem mellett lévő Atommagkutatónál villamosmérnökök támogatták a fizikusokat, az ebben a korszakban született eszközök közül számos most is a piacon van.
Ferenc az egyetem után Paksra került, éppen, amikor az atomtudomány kiemelt és izgalmas terület volt. A csernobili katasztrófa idején járunk, és a paksi környezetellenőrző rendszer elsőként jelezte az országban, hogy megemelkedett a sugárszint. Sorban ültek össze a válságstábok, Ferencet például az egyik reggel egy hatalmas kupac föld várta a sugárvédelem irodájában.
Egy ellenőrzésnél ugyanis a gamma-spektrométerrel erősen sugárzó területet találtak, kiásták hát, és bevitték az irodába. Az ő feladata volt a halom átválogatása, míg a végén pedig meglett a csernobili reaktor forró zónájából származó apró szemcse. Ez a mikroszkóppal látható darab elmesélt nekik mindent a katasztrófáról, a reaktor leállásának időpontjától a láncreakció típusáig.
Ebben a mozgalmas időszakban a paksi reaktortartály vizsgálata volt a munkája, sokat tanult a roncsolásmentes és az akusztikus módszerekről, és kinyílt előtte a világ. Megtanult angolul, hogy együtt dolgozhasson a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség kirendelt felügyelőbizottságával, közben amerikai, angol és finn szakemberekkel ismerkedett meg. Mire a program véget ért, hatvan évre előre pontos információkkal rendelkezett a reaktortartály állapotáról. Ezután került a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, és kiderült, hogy Pakson megszerzett tudása más területen is kamatoztatható.
Azt mondd meg nekem, hogy élő fára működik-e 1991-ben ösztöndíjjal kijutott az Egyesült Államokba öt hétre, ott találkozott először egy Fakopphoz hasonló megoldással, amivel a fából készült szerkezeteket vizsgálták és mérték. Nagyon leegyszerűsítve arról volt szó, hogy ha egy gerendában gyorsabban terjed a hang, akkor nagyobb a szilárdsága, tehát több terhet lehet rábízni, így optimalizálni lehet a szerkezetet, illetve állapotfelmérésre is használható.
Itthon bemutatta elképzelését, de az Amerikában látott eszköz beszerzése túlmutatott az egyetem lehetőségein. Nem volt más hátra, visszafejtették a működési elvet, az egyetemen és a Pakson megszerzett tapasztalatokat felhasználva kollégáival megépítette a saját változatát. Büszkén mutogatta mindenkinek, de igen visszafogott érdeklődés mutatkozott iránta. Csak a véletlennek köszönhetően nem merült feledésbe. Egy erdőmérnök kollégája, Mészáros Károly beugrott a laborba, és félvállról rákérdezett, mi az a műszer. Ferenc lelkesen elkezdte magyarázni, amire az erdész legyintett: „Azt mondd meg nekem, hogy élő fára működik-e!.” Másnap már korán reggel a közeli erdőben vizsgálták a fákat. Az erdész a klasszikus módszerrel, az erre használt fúrójával, Ferenc roncsolásmentes módszerével, az új műszerrel kopogtatva. Az eredményeket összevetették, és egyből mentek a dékánhoz a felfedezéssel.
„Jó szerencsét kívánt nekünk, ez a bányász- és erdészköszönés most is dívik még az egyetemen. Azt mondta, csináljunk vele, amit akarunk, az egyetem nem tud ezzel foglalkozni” – emlékszik vissza Ferenc a dékán reakciójára. Úgyhogy összedobták a tőkéjüket, és belevágtak, Mészáros Károly bt.-je intézte a forgalmazást, Ferenc egyéni vállalkozóként a gyártást. Még abban az évben eladtak néhány darabot, de az áttörés egy évvel később, 1994-ben jött el.
Az egyetemet felkérték a győri strand fáinak vizsgálatára. Rutinmunka volt a szezon végén, több mint száz fát kellett felmérniük, biztonságosak-e. Az egyik tapasztalt erdész, Kocsó Mihály leplezetlen szkepticizmussal figyelte a fiatal fizikust, ahogyan a műszereivel próbál versenyre kelni az ő több évtizedes tudásával. Ferenc ahányszor közelített egy fához, az erdész már messziről mondta, hogy milyen a fa egészsége, a mérések pedig igazolták a diagnózist.
Egy hatalmas jegenyenyárhoz érve is szólt, hogy az a fa jó lesz, Ferenc pedig ekkor már kedvtelenül végezte a mérést. Aztán jelezte, hogy ez a fa nem rossz, hanem egyenesen katasztrofális. Az erdész legyintett, hogy „fiatal vagy még”, és ment is volna tovább a következő fához. Ám történt valami. Megállt, és visszafordult a jegenyéhez. „Körbement a fa körül, de még mindig nem látott semmit. Aztán észrevett a fa tövében a kérgen egy pici kis barna foltot” – idézi fel Ferenc a sorsfordító pillanatot.
A tapasztalt erdész elkérte a kopogtatáshoz használt kalapácsot. Az ütéstől a fa azonnal beszakadt, hatalmas üreg nyílt meg előttük. Amikor kivágták a fát, kiderült, hogy körülbelül két centi élő rész volt kívül, a közepe viszont teljesen üreges volt. A bejáratnál álló fa kifejezetten veszélyes volt, nagy bajt okozhatott volna. Ez a favizsgálás nyitott kaput Ferencnek és a Fakoppnak, hogy fizikus létére betörjön az erdészek és a faápolók zárt világába.
Fakopogtatás a világ körül A műszert harminc éve tökéletesítik és fejlesztik a visszajelzések alapján. Ez a hozzáállás a termék egészére kiterjed, például miután Krakkóban beázott egy favizsgáló pincéje, a Fakoppok dobozát vízhatlan műanyagra cserélték. Ferenc személyisége és a Fakopp hatékonysága mellett ez a termékfókuszú gondolkodás a magyarázata, hogy az ügyfelei rajongással vegyes tisztelettel emlegetik.
Nyerges Márton favizsgáló leginkább városi faápolásnál használja a Fakoppot, azt mondja, ilyenkor sokkal nagyobb a felelősség, hiszen egy rossz állapotú fa lakott területen súlyos károkat tud okozni. (Bubnó Márk zenésszel alapított vállalkozásáról, a Fakultúráról lásd: Forbes, 2024/6.) Ismeri a konkurens eszközöket, de a Fakoppot tartja a legjobbnak. Nincs vele macera, egyszerűen kezelhető, a mérések eredményét egyértelműen jeleníti meg, ami megkönnyíti a jelentést is a megrendelőnek. Gyorsan és egyszerűen használható, a kezeléséhez nincs szükség hosszú tanulási folyamatra. Nem olcsó, a sokcsatornás ArborSonic műszer ára négymillió forintról indul, a szoftver viszont ingyenes, nincs havidíj, és rendszeresen frissül. Vitán felül megéri, egy életre szól, és nincs igazán jó alternatívája.
A külföldi terjeszkedés 1995-ben indult el, amikor Ferenc ösztöndíjjal egy japán erdészeti és faipari kutatóintézetbe látogatott, és a csomagjai közé keveredett egy Fakopp is. Méréseinek pontossága lenyűgözte a japánokat, a szigetországban azóta is jól fogy a Fakopp, évente tizenöt–húsz darab máig gazdára talál.
Ezekben az években futott fel az amerikai kapcsolat is. A tesztre kiküldött műszert nem fahibák keresésére használták, hanem szilárdságot mértek vele, megjósolva, hogy milyen minőségű gerenda lesz az adott fából. Miután a bekért és letesztelt műszerek közül a Fakopp adta a legpontosabb eredményt, az amerikai piac is megnyílt. Mostanra a műszer meghódította a világot, Európán kívül húsz országba szállítanak, az árbevétel 95 százaléka exportból származik.
Évről évre változik, hol a legnagyobb a kereslet, volt, hogy Olaszországban vagy Lengyelországban bonyolították a legnagyobb forgalmat, most éppen Kína szippantja fel a legtöbb műszert. Ezt a piacot is egy különleges és emlékezetes mérés nyitotta meg: Pekingben a Nyári Palota egyik épületének öreg faszerkezetét vizsgálva mutatták be a Fakopp tudását.
Amikor a mellékállás túlnövi a főállást Kezdetben a Fakopp szerény keresetkiegészítés volt, és mivel az egyetemi fizetés adta a család megélhetését, a cégből egy fillért sem vettek ki, minden bevételt visszaforgattak. Munka viszont bőven volt vele, de ahányszor az éjszaka közepén megjött a fax Japánból egy új rendeléssel, nagyon örültek. Ferenc fiai úgy emlékeznek vissza erre az időszakra, hogy kamaszkorukban amikor ők lefeküdtek, a szülők még dolgoztak, amikor reggel keltek, már dolgoztak.
Bár a törvények és az egyetemi szabályok szerint a két tevékenység megfért egymás mellett, mindig ott lógott a levegőben, hogy ezt a lehetőséget német mintára itthon is lezárják. Ezért alapítottak egy bt.-t, amiben Ferenc felesége, Mónika lett az ügyvezető és a beltag, a cégben a logisztikáért és a pénzügyekért felel.
Hét éve érték el azt a pontot, amikor már nem lehetett mellékállásban csinálni, és Ferenc a vállalkozás mellett döntött. Noha a céget az induláskor a kényszer vitte az élő fák vizsgálata felé, mert ott volt kereslet erre a tudásra, Divós Ferenc egyáltalán nem bánja, hogy így alakult. „A favizsgálók és az erdészek igen-igen jó partnerek – mondja ügyfeleiről. – Akik a természetben élnek, mozognak, dolgoznak, mindig kiegyensúlyozottak és boldogok.”
Mostanra nemcsak a fatörzs, hanem a gyökérzet vizsgálatára is van eszközük. Ez például építkezéseknél érdekes, amikor nyomvonalat kell keresni egy csatornának, vagy útépítésnél alapozni kell, és éppen van a nyomvonal környékén védett fa, aminek nem szabad bántani a gyökérzetét. Ezt alárendelt alkalmazásnak nevezik, mert ezzel a gyökérzet állapotáról nem kapnak információt, csupán annyit tudnak megmondani, hogy meddig terjed. Ez is ugyanazon az elven működik, mint a Fakopp, az elektronika is ugyanaz, de a fán bevitt koppintásokat egy talajszondán mérik. „A geofizikától is sokat tanultunk” – mosolyog Ferenc.
Ha te is jössz, jövök én is Jelenleg tíz főt foglalkoztatnak, és a teljes fejlesztés és az összeszerelés házon belülre került, kizárólag a fém alkatrészek forgácsolása és felületkezelése, valamint az elektronika gyártása zajlik külsős partnernél, de a szoftver fejlesztését és az áramkörök tervezését maguk végzik. Ez a törekvés öt éve indult, amikor a három Divós fiúból kettő beszállt a családi üzletbe.
A legidősebb fiú, akinek az autóbalesetével indult a szoftverfejlesztés, programozó Angliában, és egyelőre nem tervezi a hazaköltözést. Két öccse, György és Gábor viszik tovább az örökséget. György programozó, Gábor közgazdász, és egyedül egyikük sem akarta átvenni a céget, de együtt, „ha te is jössz, jövök én is” alapon örömmel vágtak bele. Az első időszak a tanulásé volt, ekkor látták be, mennyire kulcsfontosságú, hogy a Fakopphoz tartozó tudás a kezükben legyen. „Ha külsős készít nekünk tervet, és eltűnik, nagyon rossz pozícióba kerülünk. Most viszont minden nálunk van, ha bármi probléma merül fel, azonnal tudjuk, mit kell fejleszteni” – mondja Divós György.
Évente körülbelül kétszáz műszert adnak el, szűk piacon működnek, de élvezik az együttműködést a faápolókkal. Mindössze két konkurensük van, két német cég, senki más nem foglalkozik ezzel. Éppen ezért a másolás nem akkora veszély ebben a szakmában, ráadásul a Fakopp érzékelőjét nagyon nehéz leutánozni. Tudnak róla, hogy már próbálkoztak vele, de nem sikerült. Arra is volt már példa, hogy valaki a Fakoppot átcímkézve próbálta saját innovációként bemutatni, de gyártani már nem voltak képesek.
A faápolókhoz befutó nagy megrendeléseknél ma már szokás, hogy egy-egy önkormányzat az adott park kétszázötven fájáról fakoppos vizsgálatot kér. Divós Ferenc ilyenkor csak a fejét ingatja: örül, hogy ismerik és elismerik a műszerét, de minden egyes fa vizsgálatát feleslegesnek és pazarlónak tartja. Műszerei nem helyettesítik a faápolók és erdészek a tudását és tapasztalatait. „Sok fánál merül fel kérdés, nem szabad elpocsékolni az időt, pénzt és erőt a felesleges vizsgálatokra. Ha a vizuális jegyek és a fa testbeszéde alapján tudja, hogy egészséges, ne küzdjön ezzel. Ha kételyek merülnek fel, akkor viszont kerüljön elő a Fakopp.”
Fakopp Enterprise Bt. Alapítás: 2005 Tulajdonosok: Divósné Ther Mónika, Divós Ferenc Árbevétel (millió forint) 2022 337,2 2023 355,4 2024 400 felett (becslés) Adózott eredmény (millió forint) 2022 125,4 2023 125,9 2024 N. A. Forrás: Opten, cégközlés
Tárgyak, jelenségek, szokások, amiket már nagyapáink is ismertek, egyik-másikat szépapáink is.
De hogyan kerültek a mi életünkbe, és hogyan változtak meg azóta?
El kell fogadni, hogy kamaszkorban mindenki az identitását keresi, szeretné megtudni, hogy ki ő,
miben jó, miben nem. Ezen agyal, és közben rendszerint áthágja a szabályokat, feszegeti a határokat,
mondja Szücs Szilvi kamaszmediátor. Szerinte a szülő igenis mindig a legjobbat akarja, tehát nem kell hibáztatnia magát, ha hirtelen megromlott a kommunikáció a tizenéves gyerekével. Érdemes leülni
és közösen elfogadható szabályokat, kereteket lefektetni.
Mindennek van eleje, közepe, vége. Főszerkesztőségem elejét (2013. szeptember) nem volt nehéz észrevenni. A vége is látványos, pár napja már mint a magyar Forbes vezérigazgatója dolgozom. A közepén még csak nem is sejtettem, hogy ez most a közepe, csak csináltam, és úsztam a szerkesztőség színes világában.Örülök a váltásnak. A tapasztala6t, rutin kétélű fegyver. Magabiztosságot, stabilitást és jó minőséget jelent, de hozhat […]
Nem az számít, hogy a mai fiatalok sokkal több termék közül választhatnak. Aki hosszabb távon fektet be, ugyanazokat az alapszabályokat kell, hogy figyelembe vegye, mint szüleinek kellett. Az, hogy harminc év alatt sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett a befektetés, legjobb, ha a hozamunkban csapódik le.
Vannak empatikus férfi orvosok és kegyetlen nők is, nem a nemeken múlik, hogy a nőgyógyászati rendelőkben sérül-e méltóság, autonómia, biztonságérzet. Sokkal többet számít, hogy generációváltás zajlik az orvoslásban, a páciensek új nemzedéke kivívta a tiszteletet, az empátiát és az érzékenységet. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal a legnagyobb generációs különbségről és arról is beszélgettünk, hogy muszáj-e influenszernek lennie egy jó nőgyógyásznak.
