Mivel a felnőttek nem tudják elfogadni a bizonytalanságukat, hogy ők sem tudhatnak mindent, a gyerekek is szétesnek a mai világ információs áradatában, mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár. Még egy „elég jó szülő” sem tud teljes biztonságot adni a gyermekének, de
a határokat mindenképp ki kell jelölnie. Közben sokkal több dolog köti össze a mai gyerekeket a nagyszüleikkel, mint gondolnánk.
„Ha egy mai gyereket beletennénk a szüleik vagy a nagyszüleik gyerekkori családjába, biztosan problémásnak számítana idegrendszerileg bizonytalan működése miatt” – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus. Évtizedek óta foglalkozik eltérő idegrendszeri fejlődésű gyermekekkel, azt mondja, az atipikus fejlődés oka elsősorban a környezetszennyezés – és ezt már számos kutatás bebizonyította. Például az, hogy a mikroműanyagokkal már az anyaméhben találkozik egy magzat, vagy itt vannak a bélflóra változásai, a vírusok idegrendszeri hatása, no, meg a technológiai fejlődés.
Gyarmathy Éva szerint természetes, hogy korábban más volt a nevelési stílus, mert más volt az információs közeg is. Alapvető biológiánk, fiziológiánk és lelkünk összeköti a generációkat, mert érzelmi szinten az ember semmit sem változott, csak már más környezetben nevelkedik. Bár egy mai gyerek érzékenyebb idegrendszerrel születik, de a működési mód, az érzelmi hajtóerők nem változtak.
Abban, ahogyan a gyerekek magukat látják, nagy szerepe van a „családi tükörnek”. Ez azonban most hirtelen homályos lett, akkorát változott a világ. A szakember szerint az sem jó, ha „velem is ez volt, mégis ember lettem” felkiáltással semmin sem akarunk változtatni, de az sem, ha minden korábbi módszert eldobunk.
Tárgyak, jelenségek, szokások, amiket már nagyapáink is ismertek, egyik-másikat szépapáink is.
De hogyan kerültek a mi életünkbe, és hogyan változtak meg azóta?
MÁV-szignál Mióta? 1972 Ki alkotta meg? Székely Tamás A legenda szerint Petrovics Emil zeneszerző, az Operaház egykori főigazgatója komponálta, és kezdetben minden lejátszásért tizenöt fillért kapott. A felesége, Galambos Erzsi színész egyszer el is kezdte kiszámolni, hányszor hangzik el a dallam, és annak alapján mennyi pénze lehet a férjének. A sztori hangzatos, az igazság azonban az, hogy egy olyan zeneszerző a szignál szerzője, akinek ez volt az egyetlen alkotása 1972-ben. Valószínűleg ma is ez a legtöbbet játszott dallam Magyarországon, egy korábbi felmérés szerint még a Dallas és az Esti mese főcímzenéjénél is ismertebb.
Kotyogó Mióta? 1930-as évek Ki találta fel? Alfonso Bialetti Az olasz vállalkozó 1919-ben alapította meg gépgyártó üzemét, de közben érdekelni kezdte a kávé világa. A 30-as évekre kifejlesztette a Moka Express márkanéven futó kotyogós kávéfőzőt. Eredetileg is homokóra formájú volt, nyolcszögű keresztmetszettel. Az első években összesen hetvenezret gyártottak belőle, még csak az olaszoknak, aztán a második világháborúban leállt a gyártás. Amikor a következő Bialetti generáció a háború után átvette a cégvezetést, a kotyogó exportcikké lépett elő. Alfonso fia, Renato Bialetti hamvait később kérésére egy ötvencsészés kotyogóban helyezték el az észak-olaszországi Casale Corte Cerro templomában.
Monopoly Mióta? 1933 Ki találta fel? Charles Darrow Egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow szabadalmaztatta, de volt már korábban hasonló vagyongyűjtő játék Te is lehetsz háziúr! címmel, házilag eszkábált figurákkal. Ennek ötletgazdája, Elizabeth Magie azt akarta megmutatni a játékkal, hogyan zsákmányolják ki lelkiismeretlen urak a népet. A Monopoly végül épphogy a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castro be is tiltotta, Kubában, Kínában és Észak-Koreában ma is be van tiltva. A játékot gyártó Parker Brothersnek 1935-ben már új munkásokat kellett felvennie, hogy lépést tudjon tartani a heti húszezres megrendelésszámmal.
Rubik-kocka Mióta? 1974 Ki találta fel? Rubik Ernő A háromdimenziós logikai játék eredeti neve a bűvös kocka volt, 1980-ban nevezték át, csak Magyarországon szinte azonnal eladtak belőle egymillió darabot – vagyis minden tizedik embernek volt akkoriban. A 2012-es Nemzeti alaptantervben az alsó tagozatosoknak előírták a játék megismerését. Az első kirakóbajnokságot 1982-ben rendezték, a világrekordot Max Park tartja: 2023. június 11-én 3,13 másodperc alatt rakta ki. Eddig nagyjából 450 millió kockát adtak el világszerte, vagyis a Rubik-kocka minden idők legkelendőbb játéka.
Túró Rudi Mióta? 1954 Ki találta fel? a szovjet tejipar Három magyar tejipari szakember a Szovjetunióba utazott, hogy a szocialista tejipart tanulmányozza. A tanulmányútról a korszellemnek megfelelően jelentést írtak a Tejipari Értesítőbe, ebben még túrómignonként emlegették az ott látott terméket. A Túró Rudi nevet Klein Sándor pszichológus (a hegymászó Klein Dávid édesapja) találta ki. Nem volt osztatlan fogadtatása az erkölcstelen hangzású névnek, főként, hogy a csomagoláson egy copfos kislányfej volt látható. A Túró Rudi a 80-as években két forint nyolcvan fillérbe került.
Balatoni nyaralás Mióta? 1900-as évek eleje A berlini fal felhúzása után a szétszakított német családok a Balaton partján találkoztak, a nyugatnémet rokonok itt látták el a család keleti tagjait Levi’s farmerrel, Fa szappannal és Pink Floyd-lemezzel. A 80-as években a berlini Stasi figyelte a tóparton nyaraló keletnémeteket, a titkosszolgálatnak külön Balaton-brigádja volt. Legendák szerint a magyar fiatalok egy része a Balatonnál szerezte első szexuális élményét NDK-s nőkkel. Számos szocialista nagyvállalat tartott itt fenn üdülőt a dolgozóinak, ma NER-közeli vállalkozók igyekeznek minél inkább kisajátítani a Balaton-partot.
Fröccs Mióta? 1842 Ki találta fel? Jedlik Ányos 1842 októberében Fáy András meghívta szüretre fóti pincéjébe Vörösmarty Mihályt és néhány barátját. Ott volt köztük Jedlik Ányos, a szódavízgyártó készülék feltalálója is. Hogy a bort kellemesen lazítsa, Jedlik elvitte Fótra a világ első szódásüvegét, és elkészítette az első, mesterséges szikvízzel készült – ahogy németül nevezete – spriccert. Vörösmarty átkeresztelte az italt a sokkal magyarosabb fröccsre. Rengeteg verziója és hígítása terjedt el azóta a viceházmestertől a bakteranyóson át a Pécsen ismert rozés Csongi-fröccsig.
Zokniszandál Mióta? ókor Ki találta fel? a rómaiak A rómaiak már kétezer éve is előszeretettel viseltek együtt zoknit és szandált. Aztán évszázadokra feledésbe merült a bizarr kombó, mígnem az X generáció gyerekkorában újra felbukkant, fiúkon, lányokon egyformán. 2010-ben hirtelen megjelent a divatbemutatókon is, olyan luxuscégek modelljein, mint a Prada, a Burberry vagy a Dior. Eleinte csak fiatal lányoknak ajánlották a trendszetterek, ám pár év múlva a színes, fodros, csicsás zoknikat merészen felváltotta a szandálban a fehér zokni, miután a férfiak is elirigyelték a divatot. A covid csúcsra járatta a komfortos viseleteket, így az uralmat alattomosan átvette a zokni-papucs páros.
Koccintás Mióta? középkor Már a középkorban is koccintottak, hogy miért, arra több elmélet is született. Az egyik szerint így akarták elkerülni a mérgezéseket. Úgy koccintották össze a poharakat, hogy egy kevés bor mindig átfröccsenjen a partnerébe, és így tesztelhették, beleiszik-e a másik ezután is. Egy másik elmélet szerint bizonyos törzsek poharaik összekoccintásával tartották távol a szellemeket. Magyarországon kötődik egy hagyomány az 1848–49-es szabadságharc leveréséhez. A legenda szerint az osztrák tisztek akkor sörrel ünnepeltek, ezért a magyarok 150 évig nem koccintottak sörrel.
Oláh Anna anno a
Champs-Élysées-re álmodta az Anna Amélie táskamárka üzletét. Ha nem is Párizsban, de a görög Míkonosz szigeten nyitott egy boltot néhány éve, nem sokkal a budapesti után.
Huszonöt év különbséggel alapítottak iskolát, de abban egyetértenek, hogy a kamaszoknak ma éppen olyan fontos egy patrónus vagy egy mentor, azaz egy mintát mutató felnőtt, mint a 90-es években volt. No, meg az is, hogy ne szorongásban teljenek a napjaik. Az viszont különbség a harmincöt éves AKG és a tízéves Budapest School között, hogy előbbi akaratlanul is elit iskolává vált, utóbbiban viszont szándékosan nem kérnek központi felvételit a gyerekektől. Mert szerintük ma egy iskolának le kell mondania a klasszikus tananyag egy részéről, hogy több ideje legyen a nevelésre és megtanítani a gyerekeket jól és felelősen élni. Interjú Horn Györggyel, az AKG pedagógiai vezetőjével és Halácsy Péterrel, a Budapest School társalapítójával kamasz elefántról, taníthatóságról, mackóbirkózásról és közhelyes mesterséges intelligenciáról.
Dolgosan, de a kor szintjén jól éltek már a szocializmusban is. Megtalálták az esélyt a rendszerváltásban,
nevet és vagyont szereztek, már a második generációváltásnál járnak, és amit egyszer megcsináltak az Opellel, azt úgy tűnik, megismétlik a BYD-val. Az összetartó Schiller család, a zsidó tradíciók és az adott szó ereje.
