Az élboly a globális piacon versenyez, de a feltörekvők közül többen már induláskor, lendületből nekimennek Amerikának. Az utóbbi két év gigaexitek és bomba befektetési hírek helyett a csendes építkezésről szólt (többnyire), és meg is lett az eredménye. Fontos trend az is, hogy több exitált alapító fordítja vissza új projektbe korábban megszerzett tudását, tőkéjét és kapcsolatrendszerét. Így néz ki egy fiatal felnőtt korába érő ökoszisztéma?

Módszertan
A lista összeállításához több mint hatvan startup adatait fésültük át. Olyan startupokat vettünk figyelembe, amelyek tíz évnél nem idősebbek, és legalább egy alapítójuk magyar. Nem volt kritérium, hogy a cég magyar bejegyzésű legyen, ez nem is jellemző a külpiacokon versengő és kockázati tőkéből működő cégekre.
Öt kategóriából álló szempontrendszert állítottunk fel a pontozáshoz: diszruptivitás (mennyire számít újdonságnak, amit kitaláltak), skálázhatóság (milyen gyorsan nőnek), globális piaci jelenlét (milyen sikerekkel és milyen stratégiával lépnek külpiacokra), a csapatban összeadódó know-how egyedisége és a befektetői minőség. Utóbbit az elmúlt évek teljesítménye, vagyis a track record alapján vizsgáltuk, illetve lejjebb súlyoztuk a túlnyomó részt állami forrásokat kezelő befektetőket, mivel hatékonysági mutatóik jellemzően alacsonyabbak.


Az előzetes pontozást a Forbes szerkesztősége végezte el iparági szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetések után, majd az így kialakult szűk listát elküldtük a zsűrinek. A zsűri tagjai: Gólya Ági és Zsiborás Gergő (Forbes), Györkő Zoltán (angyalbefektető), Biás Csongor (ügyvezető, Startup Hungary) és Eva Arh (befektetési partner, E2VC). A pontozást egymástól függetlenül végezték, pontjaikat kategóriánként átlagoltuk és összeadtuk. Az így elérhető maximális értéket száznak vettük. A listát kétévente állítjuk össze.