Írta és szerkesztette: Vaszkó IvánSzámolta: Golovics Milán és Vaszkó Iván Levakarhatatlan arcok a TikTokról, médiabirodalmat építő videósok a YouTube-ról és a Twitchről, tévés főműsoridőig jutó közösségimédia-sztárok. Újra itt vannak az ország legértékesebb tartalomgyártói, azok, akik ismertségüket valós üzleti sikerré és értékké tudták kovácsolni. Kit tekintünk influenszernek?Azt a digitális tartalomgyártót, aki a magyar piacon meghatározó befolyással képes hűséges követőtáborának véleményét formálni, […]
Írta és szerkesztette: Vaszkó Iván Számolta: Golovics Milán és Vaszkó Iván
Levakarhatatlan arcok a TikTokról, médiabirodalmat építő videósok a YouTube-ról és a Twitchről, tévés főműsoridőig jutó közösségimédia-sztárok. Újra itt vannak az ország legértékesebb tartalomgyártói, azok, akik ismertségüket valós üzleti sikerré és értékké tudták kovácsolni.
Kit tekintünk influenszernek? Azt a digitális tartalomgyártót, aki a magyar piacon meghatározó befolyással képes hűséges követőtáborának véleményét formálni, és bevételt hozó személyes tartalmai mellett üzleti megfontolásból népszerűsít termékeket, szolgáltatásokat is, akár nagy márkákét, akár sajátot. Az utóbbi időben a celebek is rákapcsoltak online jelenlétük szponzortartalmakkal való kiaknázására, őket viszont a hozzájuk igazított módszertannal rangsoroljuk a legértékesebb magyar celebek listáján. A pusztán digitális tartalomgyártásból híressé váló influenszereket tehát elkülönítjük a korábbi teljesítményükből, ismertségükből, hírnevükből építkező celebektől.
Szabó László legalább annyit tud beszélni a regeneratív mezőgazdaságról, mint a határidős tőzsdei ügyletekről. A spekuláció melletti élete több mint tíz éve: bivalyok, szántóföldek, nemnövekedés. Buszbérletet azért még kell vennem” – mondja a magát nyugdíjasnak valló, egy rövid vissza- majd újabb kitérés miatt mások szemében duplanyugdíjas Szabó László. Rögtön mondja azt is, mit ért nyugdíj alatt: már nem a pénzért dolgozik, […]
Szabó László legalább annyit tud beszélni a regeneratív mezőgazdaságról, mint a határidős tőzsdei ügyletekről. A spekuláció melletti élete több mint tíz éve: bivalyok, szántóföldek, nemnövekedés.
Buszbérletet azért még kell vennem” – mondja a magát nyugdíjasnak valló, egy rövid vissza- majd újabb kitérés miatt mások szemében duplanyugdíjas Szabó László. Rögtön mondja azt is, mit ért nyugdíj alatt: már nem a pénzért dolgozik, és azzal, amit csinál, nem a gazdasági hasznosságot maximalizálja. Mint aktív portfóliókezelő, annyira szerette a munkáját, hogy akár fizetés nélkül is csinálta volna, és amúgy is mindig többet keresett a maga szakállára végzett spekulációival.
Mindenesetre 2006 decemberében, ahogy fogalmaz, kinyitotta magát. A közgazdasági határhaszon elvének megfelelően felmérte, hogy a munka és a sikerek öröme már nem kompenzálja az időhiány okozta lemondásokat. A világ szép, színes, sok minden más is van, vonta le a következtetést, és családja, két gyereke felé fordult, kungfuzni és feleségével latin táncolni kezdett, elolvasott pár orosz klasszikust, és lassan rátalált arra, ami manapság heti több napját kitölti.
Bizonyos Pista bácsinak nagy szerepe volt benne, hogy most van körülbelül kétszáz bivalya és kétszáz–kétszázötven hektár földje a zalai dombok között. Szántóföldek, erdők, legelők. Természetes körülmények között, műtrágya és vegyszerek nélkül termeszt szántóföldi takarmánynövényeket, és hagyja, hogy bivalyai regenerálják a környezetet.
Úgy húsz évvel ezelőtt kezdett földet vásárolni az ősök Hévíz környéki szülőhelyén, ott ismerkedett a farmerélettel. Közben elolvasta, lefordíttatta, lektorálta és nonprofit céllal kiadta a regeneratív mezőgazdászok bibliáját (Gabe Brown: Porból élet), amikor is az őshonos, különleges állatokat is tartó szomszéd Pista bácsi nekiszegezte a kérdést: „Nem veszed meg a területemet?”
Így indult Laci farmja nagyjából ötven bivallyal, azóta négyszer annyian vannak. Kizárólag a húsukért tartja őket (tejfeldolgozással nem foglalkozik, az már ipar lenne), és csakis zalaköveskúti kertkapujában árulja a húst. Nagyobb igény is volna rá, de élete ezen szeletében szigorúan nemnövekedés-párti, egyrészt ökológiai megfontolásból, másrészt, hogy ne keverje az üzletet a hobbival.
És semmiképpen sem azért, mert megváltozott volna a véleménye a kapitalizmusról. Ellenkezőleg, szerinte a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok, magyarul nemcsak az ember, hanem a búza is kapitalista (erről zöld podcastokban is szeret vitatkozni).
Felszabadult, közvetlen, tájékozott ember, és sokszor ráérez a közelgő világégésekre. 2020 legelején még senki sem izgatta magát a covidjárvány miatt, amikor egy téli reggelen a South China Morning Post kiolvasása és az edzés után vett egy egész doboz maszkot a patikában (két hétre rá hiánycikk lett), és ugyanakkor februárban, rekordmagas tőzsdeindexeknél szinte ingyen jutott SP500 put opciókhoz (szakadásra számított, amikor a világ még nagyon nem).
Az aktív alapkezelést 2019 nyarán befejezte, de a spekizést nem. Harmincéves tőkepiaci tapasztalattal, de negyedéves megfelelési kényszer nélkül teljes intellektuális szabadságban kockáztat, ha valami nem jön be, csak magával kell elszámolnia. Április 7-én délután, két nappal a Trump-tornádó után azért felhívott: a délelőtti interjúnk közben megbeszélt piaci mintázat ismét működött, így a hajnalban vett futures-öket szép nyereséggel lezárta.
NÉGY KÉRDÉS
Mi a befektetési stratégiád a vámháború és az elmúlt hetek tőzsdei fordulatainak fényében? Sok cash, inflációkövető kötvények (nem magyar lakossági papírokra gondolok), sell the rip (add el a túlértékelt részvényeket).
Hova vezet, és milyen veszélyeket rejt Magyarország kisodródása az EU politikai és gazdasági közösségéből? Remélem, hogy ez nem következik be. A globális kereskedelem átalakulása előtérbe helyezi a különböző szövetségi blokkokon belüli kereskedelmet, így az európai szövetségi rendszerből való kilépésünk-kidobásunk drasztikus következményekkel járna. Túl szegényes a fantáziám, hogy el tudjam képzelni, ebben az esetben mi tudná megakadályozni külkereskedelmünk és gazdaságunk teljes összeomlását és az ezzel párhuzamosan kialakuló erőteljes tőkemenekítést.
Mi volt az utolsó meghatározó könyv- vagy filmélményed? Ed Yong I contain multitudes című könyve letaglózó élmény volt. Rájöttem, hogy korábban fogalmam sem volt az ökológia és az evolúció működéséről. Mióta elolvastam, más szemmel nézem a világot.
Mi a legköltségesebb hobbid? A tőzsdei kereskedés – ha rossz passzban vagyok. Ilyenkor azonban gyorsan abbahagyom, és egyébként szerencsére többször vagyok jó passzban.
Írta: Modla Zsuzsanna Miért nem válik automatikusan minden gyerekből adakozó felnőtt, miközben ott lapul mindenkiben az ehhez szükséges érzékenység? Indul a House of Giving, céljuk megmutatni minden szülőnek, pedagógusnak, hogyan ösztönözhetik a gyerekeket az adás, a kedvesség, az együttérzés kultúrájára. Lara B. Aknin pszichológus és kollégái kísérletükben azt vizsgálták, mit éreznek az alig kétéves gyerekek, amikor adnak, és […]
Írta: William Baldwin / Fordította: Zsadon Béla MICHAEL TAYLOR virológus önkéntes munkával segít a rákbetegeknek.Egészségügyi részvényekből válogat. „Még nem vettem észre, hogy túl sok jót tettek volna a színleg a köz javára üzletelők” – mondta Adam Smith. A Simplify Health Care tőzsdén kereskedett alappal (ETF-fel) lehet, hogy kivételt tett volna. Az alap 0,5 százalékos díjbevételét, a költségek levonása után, egy az […]
A Limelight munkáit elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy az alapítók, Dávid István és Vicsek Viktor pszilocibingombás omlettel indítják a napot. Pedig történetük nem erről szól, hanem arról, hogyan jutottak el vetítéseikkel az underground bulikról az összes kontinensre.Mint a fényművészet úttörői húsz éve a világ élvonalához tartoznak. „Sokszor előfordult, hogy a potenciális külföldi megrendelő nagyon komoly csapatot meg céget vizionált […]
A magyar gazdaság megszokott útvonalán haladt az első negyedévben: újra elnapolták a repülőrajtot, romlottak a kilátások. Donald Trump bónusznak elhozta az őrületet, a soha nem látott bizonytalanságot. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója. Az év eleje még feszült várakozással telt, senki sem tudhatta, hogy a visszatérő amerikai elnök mit gondol komolyan abból, amit kampányában beígért. Amint beiktatták, már látszott, hogy sok mindent, […]
Ránky Katalin a 90-es években az egyik első felsővezető nő volt Magyarországon, és bár a cégirányítást csak menet közben tanulta meg, ösztönösen tudta, hogy úgy ér el leginkább sikereket, ha törődik az alkalmazottak jóllétével. Húsz évig vezette a L’Oréal magyarországi leányát, és nagy művésze volt a nemet mondásnak is. Hetekig titokban, reggel hétre jártak be a L’Oréal óbudai központjába a munkatársak, […]