A rendszerváltás utáni tíz legnézettebb magyar mozifilmből négynek is Herendi Gábor a rendezője. Az elmúlt években elfogyott körülötte a levegő, mint sokan, ő is ellehetetlenült az állami filmtámogatási programban, majdnem visszament fogorvosnak. Hezitált, de elvállalta a Futni mentemet, nézőrekordot döntöttek, és most, hogy lekerült a válláról a nyomás, a Valami Amerika és a Kincsem után újabb diadalmenetbe vág. Hatvannégy évesen.
Édesapád is fogorvos volt, nem csak te. Mamám pedig fogtechnikus. Papám vizsgázott fogász volt. A 60-as években kevés fogorvos volt, ezért az olyan fogtechnikusokkal – ő is az volt –, akiknek volt valamennyi munkaviszonyuk, gyorstalpalón végeztették el az egyetemi tananyagot. Nem kaptak „dr.”-t a nevük elé, de teljes jogosítványt a fogászati tevékenységre már igen. A fogorvoslás volt az egyetlen, amit a szocializmusban magánorvosként is űzni lehetett heti két napon.
Apu kedd és csütörtök délután rendelt, bátyámmal ki se tudtunk jönni a gyerekszobából, mert a nappali volt a váró, és abból nyílt a rendelő. A galérián volt a labor, így ha apu kihúzott egy fogat, fölszaladt, és legalább az ideiglenes pótlást máris megcsinálta. Fog nélkül senkit sem engedett haza. Ez aztán úgy elterjedt a színésztársadalomban, hogy valami elképesztő, Sinkovits Imre, Kállai Feri, Törőcsik Mari mind hozzá jártak. Ott itatódtam át az egésszel.
Voltak nagy találkozások? Egy jelenet nagyon megmaradt. Márkus László a Madách Színháznak volt vezető színésze. Ádám Ottó volt az igazgató, épp Haumann Péter kapott főszerepet valamelyik darabban. Brillírozott benne, az egekbe repítette. Eléggé hasonló karakterek voltak a Márkussal, szóval onnantól Ádám Ottó inkább a Haumann-nak adott olyan szerepeket, amiket szegény Márkus szeretett volna. Aztán Márkus is jött apuhoz. A váróban ki voltak téve az újságok, a Pesti Műsor címlapján pont Haumann volt. Márkus meglátta, apró cafatokra tépkedte a címlapot, és szétszórta a nappaliban.
A JTI Hungary 17 éve meghatározó szereplője a hazai dohánypiacnak, ahol hagyományos dohánytermékeket és potenciálisan csökkentett kockázatú alternatívákat kínál, miközben komoly adóbevételt generál, jelentős mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, így nagyobb teret adunk a hevített dohánytermékeknek, miközben egyre hangsúlyosabb a társadalmi felelősségvállalásunk – emelte ki a japán gyökerekkel rendelkező nemzetközi vállalat, […]
A JTI Hungary 17 éve meghatározó szereplője a hazai dohánypiacnak, ahol hagyományos dohánytermékeket és potenciálisan csökkentett kockázatú alternatívákat kínál, miközben komoly adóbevételt generál, jelentős mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz.
A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, így nagyobb teret adunk a hevített dohánytermékeknek, miközben egyre hangsúlyosabb a társadalmi felelősségvállalásunk – emelte ki a japán gyökerekkel rendelkező nemzetközi vállalat, a JTI magyarországi Country Managere.
Olexander Farkosh elmondása szerint a vállalat innovatív megoldásokkal alkalmazkodik a változó fogyasztói igényekhez. Az elmúlt években kiemelten fókuszáltak a hevítéses alternatívák fejlesztésére Magyarországon. Ennek részeként a vállalat folyamatosan bővíti hevített dohánytermék-portfólióját. A kiskereskedők edukációjára szintén nagy hangsúlyt helyeznek, hogy megkönnyítsék a potenciálisan csökkentett kockázatú termékek bevezetését. Ennek egyik példája a „hevített etikett” társadalmi célú kampányuk, amely a dohányzók, az e-cigarettát használók és a nem dohányzók közötti kölcsönös tiszteletet és az együttélést hivatott erősíteni.
Komolyan veszik a társadalmi felelősségvállalást
A JTI Közösségi Befektetési Stratégiájának kulcseleme a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a vállalat jelenleg főként a lakhatásbiztonsághoz kapcsolódó projekteket, valamint egyszülős családok mentális egészségvédelmére irányuló képzéseket támogat – hangsúlyozta a Country Manager. „A vállalat hosszútávú partnerségeket ápol olyan szervezetekkel, mint a válsághelyzetben lévő családokat pénzügyi támogatással és alapvető eszközökkel ellátó Ökumenikus Segélyszervezet vagy a Habitat for Humanity Magyarország, amellyel rászoruló családokat segítünk hozzá megfizethető otthonokhoz.”
Mindeközben a hazánkban komoly problémát jelentő illegális dohánykereskedelemmel szemben is aktívan fellépnek. A JTI Hungary a NAV-val együttműködve vesz részt az Illegális Dohány Elleni Munkacsoportban. Céljuk a legális piac védelme, az adóbevételek fenntartása és a fogyasztók tájékoztatása az illegális termékek veszélyeiről. Ennek érdekében más dohányipari vállalatokkal közösen rendszeresen elvégzik az üres cigarettásdoboz kutatást, hogy segítsenek feltárni az illegális dohánytermékek hazai terjedését, ezáltal segítsék a pontosabb hatósági intézkedéseket.
A szabályozási környezet folyamatosan változik, amire a JTI nyílt párbeszéddel és proaktív hozzáállással reagál. Mindent megteszünk a kiegyensúlyozott szabályozás támogatásáért, hogy a fogyasztói igények és a piaci sajátosságok figyelembevételével segítsék elkerülni az illegális piac bővüléséhez vezető intézkedéseket.”
Olexander Farkosh
A K+F fókuszában a termékbiztonság
A JTI innovációs stratégiájában központi szerepet kap a kutatás-fejlesztés, különösen a potenciálisan csökkentett kockázatú termékek fejlesztése. A vállalat szakemberei jelentős erőforrásokat fordítanak tudományos tevékenységekre, amelyek célja a termékminőség javítása és a dohányzás kockázatainak mérséklése. Ennek érdekében toxikológiai vizsgálatokat, aeroszol-elemzéseket és termékbiztonsági fejlesztéseket végeznek. Magyarországon a JTI folyamatosan dolgozik hagyományos és hevített dohánytermékeinek és egyéb alternatíváinak bővítésén is, hogy a legkorszerűbb lehetőségeket biztosítsa a felnőtt fogyasztóknak a dohányzási tapasztalatok javítására és a kockázatok mérséklésére.
Mi a közös a vicces animációkat készítő youtuberben, a legmenőbb londoni stúdió hangmérnökében, az agykutatóban, a Barcelona utánpótláscsapatának kapusában és a mesterséges intelligenciára építő vállalkozóban? Mind olyan legfeljebb harmincéves magyarok, akik már most nagyot alkottak a maguk területén. A Forbes idei 30/30-as listáján bemutatott arcokra is érdemes lesz odafigyelni.
Két Michelin-csillagos helyet bezárni és szó szerint szétverni nem gyakori húzás még a gasztronómia sokat látott világában sem. A korábbi barokkosan túlzó belső tér helyére földszínek, skandináv tisztaság és végletekig kitalált részletek kerültek, a menü pedig szöges ellentéte a korábbiaknak. Mélyalkalmazkodás, összeomláskutatók és datolya: az Onyx új vacsoraélményéről itt és most először.
„Gépeket gyártunk, és fémet munkálunk meg” – így foglalja össze a Strigon szerszámgépgyártó tevékenységét Szabó Zoltán tulajdonos. Egy nagy múltú, mára kétmilliárd forintos árbevételű, vásárlóit a világpiacon megtaláló családi vállalkozás sztorija, a fővárostól alig egy órára.
