A rendszerváltás utáni tíz legnézettebb magyar mozifilmből négynek is Herendi Gábor a rendezője. Az elmúlt években elfogyott körülötte a levegő, mint sokan, ő is ellehetetlenült az állami filmtámogatási programban, majdnem visszament fogorvosnak. Hezitált, de elvállalta a Futni mentemet, nézőrekordot döntöttek, és most, hogy lekerült a válláról a nyomás, a Valami Amerika és a Kincsem után újabb diadalmenetbe vág. Hatvannégy évesen.
Édesapád is fogorvos volt, nem csak te. Mamám pedig fogtechnikus. Papám vizsgázott fogász volt. A 60-as években kevés fogorvos volt, ezért az olyan fogtechnikusokkal – ő is az volt –, akiknek volt valamennyi munkaviszonyuk, gyorstalpalón végeztették el az egyetemi tananyagot. Nem kaptak „dr.”-t a nevük elé, de teljes jogosítványt a fogászati tevékenységre már igen. A fogorvoslás volt az egyetlen, amit a szocializmusban magánorvosként is űzni lehetett heti két napon.
Apu kedd és csütörtök délután rendelt, bátyámmal ki se tudtunk jönni a gyerekszobából, mert a nappali volt a váró, és abból nyílt a rendelő. A galérián volt a labor, így ha apu kihúzott egy fogat, fölszaladt, és legalább az ideiglenes pótlást máris megcsinálta. Fog nélkül senkit sem engedett haza. Ez aztán úgy elterjedt a színésztársadalomban, hogy valami elképesztő, Sinkovits Imre, Kállai Feri, Törőcsik Mari mind hozzá jártak. Ott itatódtam át az egésszel.
Voltak nagy találkozások? Egy jelenet nagyon megmaradt. Márkus László a Madách Színháznak volt vezető színésze. Ádám Ottó volt az igazgató, épp Haumann Péter kapott főszerepet valamelyik darabban. Brillírozott benne, az egekbe repítette. Eléggé hasonló karakterek voltak a Márkussal, szóval onnantól Ádám Ottó inkább a Haumann-nak adott olyan szerepeket, amiket szegény Márkus szeretett volna. Aztán Márkus is jött apuhoz. A váróban ki voltak téve az újságok, a Pesti Műsor címlapján pont Haumann volt. Márkus meglátta, apró cafatokra tépkedte a címlapot, és szétszórta a nappaliban.
A mai világ egyik legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlanság, a House of Business azonban éppen erre építette üzleti modelljét, s így váltak a rugalmas irodabérleti megoldások piacán mára megkerülhetetlen szereplővé. A cég márciusban nyitja ötödik budapesti lokációját a bel-budai BEM Centerben, és ezzel új fejezet is kezdődik a vállalat életében. „Amikor 2016-ban egyedül kezdtem, a recepción […]
A mai világ egyik legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlanság, a House of Business azonban éppen erre építette üzleti modelljét, s így váltak a rugalmas irodabérleti megoldások piacán mára megkerülhetetlen szereplővé. A cég márciusban nyitja ötödik budapesti lokációját a bel-budai BEM Centerben, és ezzel új fejezet is kezdődik a vállalat életében.
„Amikor 2016-ban egyedül kezdtem, a recepción ültem, főztem a kávét, vártam az ügyfeleket, és este maradtam számlázni” – emlékszik vissza Fehér Attila, a House of Business managing partnere és társtulajdonosa. Az „egyszemélyes” vállalkozásból mára húszfős csapat lett, amely közel 500 ügyfelet szolgál ki, a kezdeti 1000 négyzetméteres terület pedig 10 000 négyzetméterre bővült.
Az iroda-hotel koncepció forradalmasította a hagyományos irodabérlést: a klasszikus szállodákhoz hasonlóan itt is teljes körű szolgáltatást kapnak az ügyfelek, csak hálószobák helyett privát irodákat.
A recepciós támogatástól kezdve a titkársági szolgáltatásokon és a napi karbantartáson át a teljes körű catering szolgáltatásig miden az ügyfeleink rendelkezésre áll. Nincs szükség hosszú távú elköteleződésre vagy jelentős kezdeti beruházásra – az irodák azonnal használhatók és teljesen felszerelt állapotban vannak. Olyan ez, mint egy szálloda, csak itt az ágyak helyett íróasztalok vannak.”
A növekedés egyik kulcsa Fehér Attila dedikált hozzáállása, szakértelme és a változó piaci igények felismerése volt. A covidjárvány még nagyobb sebességre kapcsolta az irodahasználati szokásokban kialakuló változásokat, és felértékelte a rugalmasságot. „Korábban jellemzően 2-3 munkaállomást béreltek nálunk, ma már nem ritka az 50 feletti munkállomásos szerződés sem” – mutat rá Fehér a trendváltásra. „A hibrid munkavégzés és a dinamikusan fejlődő piacok korában nehéz előre tervezni a szükséges irodaterületet, nekünk pedig nem az a célunk, hogy mindenáron irodát adjunk bérbe. Volt olyan ügyfél, aki több ezer eurós bérleti konstrukció helyett végül egy százeurós virtuális irodával indult, mert a tárgyalások során rávezettem, hogy a jelenlegi helyzetében az felel meg legjobban az üzleti igényeinek.”
Fehér véleménye szerint a BEM Center Budapest egyik legmodernebb irodaépülete, nem véletlenül erre esett a választásuk. „Az épület teljes egészében gázmentes, hőszivattyús és napelemes rendszerekkel működik, ami fenntarthatóság és energiahatékonyság szempontjából is kulcsfontosságú volt számunkra. A legmodernebb proptech megoldások – az intelligens parkolási rendszertől a mobiltelefonos NFC beléptetésig – pedig a mindennapi használatot teszik kényelmesebbé.”
A komplexum másik különlegessége, hogy az ötcsillagos Kimpton BEM Budapest hotellel összeköttetésben működik. Ez nem csak a szálláslehetőségek miatt előnyös: nagyobb rendezvényekhez a szálloda konferenciatermei is igénybe vehetők, míg az iroda-hotel saját mini konferenciaterme 15–30 fős eseményekhez ideális. Az elmúlt tíz év alatt a House of Business bebizonyította, hogy a rugalmasság és a magas szintű szolgáltatások kombinációja válságálló üzleti modellt eredményez. Az új központ még meg sem nyílt, de már 50 százalékos a foglaltság. Ahogy Fehér Attila fogalmaz:
Mi vagyunk az a bázis, ahol az ügyfelek megtalálják a biztonságot a változásban.”
Mindig úgy gondoltam, hogy a fantázia nagyon fontos része az újságírásnak. Amikor az alanyaimmal beszéltem, elképzeltem, amit meséltek, belezoomoltam, és néha olyan részletekre akadtam, amik jó kérdésekhez, de még jobb sztorikhoz vezettek el. A Forbesnál az indulás óta fontos szempont, hogy átélhetően mondjunk el sztorikat. Ha a mi fantáziánk nem mozdul meg, a tiétek sem fog. Ami nekem munkaeszköz, […]
Borúlátóbbak, mint az elemzők, pedig még sohasem hittek ennyire a fellendülésben. A PwC tizennegyedik Magyarországi Vezérigazgatói Felmérésének izgalmas megállapításai.
Valószínűleg ez van a legtávolabb a néhai csehszlovákiai sízés élményétől. Tülekedésben (annak hiányában), luxusfokozatban, árazásban és eleganciában. St. Moritz százhatvan éves történelme és 2025-ös valósága.
„Gépeket gyártunk, és fémet munkálunk meg” – így foglalja össze a Strigon szerszámgépgyártó tevékenységét Szabó Zoltán tulajdonos. Egy nagy múltú, mára kétmilliárd forintos árbevételű, vásárlóit a világpiacon megtaláló családi vállalkozás sztorija, a fővárostól alig egy órára.
