C lark Ádám és William Tierney Clark, a skót és brit névrokonok, valamint Széchenyi István, akiknek a Lánchidat és az Alagutat köszönhetjük. József Nádor, aki kialakította a klasszicista Pest arculatát, parkosította a Margit-szigetet, csillagvizsgálót építtetett a Gellért-hegyre. Podmaniczky Frigyes, akinek vezetése alatt kiépültek a rakpartok, az Andrássy út, az Operaház, a Nagykörút, és felépült három Duna-híd. Ybl Miklós, aki az Operaház és a Rácz Fürdő tervezője is volt.
Amikor 2017 tavaszán az első Forbes Urban megjelent, összeállítottuk azoknak a személyeknek a listáját, akik szerintünk a világ egyik legjobb városává tették Budapestet. 125 nevet soroltunk fel, és a fentieken kívül még hosszú volt az építészek és építtetők sora: Turányi Gábor és Bence, Mórocz Tamás, Finta Sándor, Szabó József, Kádár Bálint, Zsigmondy Vilmos, Tima Zoltán, Török Péter tájépítész, és ott voltak a Hello Wood alapítói is, Huszár András, Pozsár Péter és Ráday Dávid. Mind a főváros kiemelten fontos tereinek és épületeinek alakítói, formálói.
Egy olyan felállványozott, darukkal tarkított város képe, ahol egy régi dízelcsarnokból modern múzeum lehet, egy omladozó külvárosi indóházból kilátópont több száz négyzetméteres terepasztallal, és városi parkjába japán sztárépítész tervezi a Magyar Zene Házát.
Komoly adósságát törleszti most a város azzal, hogy hozzányúl a nagy nevek régóta felújításra váró épületeihez, és restaurálja őket. Mindannyian tudjuk, hogy szépül az Alagút, a Lánchíd, az Operaház, az Andrássy út jó néhány palotája, az autózók azt is, hogy felújítják a Rakpartokat, a vonattal járók meg azt, hogy a Nyugati pályaudvarból zombifilmhelyszínből hamarosan funkciójának megfelelő épület lesz.
De ezeken felül, ahogy 2017-ben, úgy most is érdekes új nevek és helyek bukkannak elő Bagi László gyűjtéséből. A városban zajló építkezések és felújítások gazdag gyűjteményét böngészve egy buzgó, szép város idilli képe jelenik meg a szemünk előtt. Egy olyan felállványozott, darukkal tarkított város képe, ahol egy régi dízelcsarnokból modern múzeum lehet, egy omladozó külvárosi indóházból kilátópont több száz négyzetméteres terepasztallal, és városi parkjába japán sztárépítész tervezi a Magyar Zene Házát. A Normafa-projektbe a nemzetközi szemléletű, feljebb említett Hello Woodot is bevonták.
Ahogy a 125-ös listát összeraktuk, nekünk is adósságunk keletkezett. Bár nem így tekintettünk rá, hanem mint izgalmas cikktémák gyűjteményére, amiből a több mint négy év alatt gazdagon válogattunk is. De vannak még onnan nevek azon a listán, akiket be kell mutatnunk. Molnár B. Tamás és Bittera Dóra, a magyar gasztronómia megújítói ilyenek – ebben a lapban rájuk is sor kerül.
A gasztropápa Molnár B. mellett megjelenhet a burgerpápa Jancsa Jani, aki már hét burgerezőt nyitott a városban, és egy igazi kis szubkulturális kör is, az írókat-költőket összefogó Háttérzaj.
Flór Péter és a Színes Város már a 2017-es Urban listájára is bedolgozta magát színesre festett tűzfalaival. Az, hogy éppen a szürke Kazincbarcikáról írhatunk kiszíneződés-ügyben, a legüdítőbb fordulat így a tél előtt.
Mivel a top gasztronómia még nem tért magához, a Matusz-Vad közvetlenül bombázza az ínyenceket: lakossági webshopot indít steakekkel, kenguru- és krokodilhússal, más különlegességekkel. Az alapító közben már a generációváltásra készül, bár az az álma, hogy ötvenévesen nyugdíjba menjen, már nem fog teljesülni.
„Az építőiparban beruházó barátaim az elmúlt években mindig azt mesélték, hogy egyre kisebb konyhákat terveznek az új házakba, mert az emberek szokásai megváltoztak, és már nem főznek otthon. Erre beütött a járvány, és megfordult a trend: sokan rájöttek, hogy milyen jó kikapcsolódás például smokerezni vagy grillezni” – magyarázza Matusz Balázs, miért nyit most az eddig főként éttermeket kiszolgáló Matusz-Vad (cégportré: Forbes 2019/7) a lakosság felé.
2020 tavaszán sokan megijedtek, hogy nem lesz élelmiszer a boltokban, és mindent vittek – sajnos, mi ennek a felhalmozási láznak csak a legvégére tudtunk becsatlakozni.
Október elején gourmetmarket.hu néven elindítják új webáruházukat, ahol magánszemélyek vásárolhatnak prémium élelmiszereket, például szuvidált húsokat és steakeket, tejtermékeket, köretnek valókat és pékárukat. Ráadásul logisztikai bravúrra vállalkoznak: azt ígérik, hogy Budapesten a délután két óráig leadott rendeléseket még aznap kiszállítják. „Ma ez kell ahhoz, hogy a lakosságot meg lehessen érinteni.”
Az 1994-ben vadhús-kereskedelemmel berobbanó cég az elmúlt években fokozatosan bővítette kínálatát például csirkemellel, karajjal, mirelit hasábburgonyával és hasonló portékákkal, ám mivel alapvetően éttermeket szolgál ki, tavaly tavasszal, a járvány beütésével a padlóra került, forgalma nyolcvan százalékát bukta. A 270 fős létszám egyharmadát azonnal elbocsátották, egy másik harmadot 150–200 ezer forintos, csökkentett fizetéssel hazaküldtek azzal, hogy legyenek türelemmel, amíg újra tudják őket teljes állásban foglalkoztatni. „Sajnos rossz döntés volt – mondja Balázs –, mert nagy részük nem jött vissza, és emiatt még az állami támogatástól is elestünk.”
Jó húzásnak bizonyult viszont, hogy az első hullám vége felé már magánszemélyek előtt is megnyitották az online vásárlás lehetőségét. „2020 tavaszán sokan megijedtek, hogy nem lesz élelmiszer a boltokban, és mindent vittek – sajnos mi ennek a felhalmozási láznak csak a legvégére tudtunk becsatlakozni. Aztán egyre többen csipegettek a különlegességeink közül, vásárolgatták, amit a vendéglők akkoriban nem annyira.” Volt olyan vevőjük, aki egy hétvégén húsz kiló húst lesmokerezett – vagyis többet vásárolt, mint egy átlagos étterem.
Az új, kimondottan lakossági áruházban már nem tartanak majd olyan széles kínálatot, mint a mostani, eredetileg cégeknek szólóban. „A hasábburgonyát fel sem tettük, nem a klasszikus élelmiszer-webáruházakkal szeretnénk versenyezni, inkább az igényes alapanyagokat, különleges steakeket kínálókkal. Ezeket a legnehezebb beszerezni megbízható forrásból, ezért gondoltuk, hogy erre a piacra be tudunk még mindig szállni.”
Mi biztonságot árulunk Balázs a rá jellemző körültekintéssel vágott bele az online boltosdiba is. Kutatásokat böngésztek, megnézték, mitől jó egy webáruház, milyen szabályokat érdemes betartani a tervezésénél, aztán fejlesztői gárdájuk elkészítette az oldalt. „Fontos dolognak gondoltuk, hogy lehessen receptekből kiindulva vásárolni” – mond példát. Húsüzemet is kialakítottak a pesti telephelyükön, hogy szeletelt húsokat is tudjanak árulni.
A tavalyi forgalomkiesés után egyébként már idén nyáron elérték a korábbi árréstömegszintet, augusztusban pedig 123 százalékon állt a mutató a 2019-eshez viszonyítva. „Az volt a szerencsénk, hogy azért a vendéglősök nagyobb része szépen túlélte a bezárások időszakát. Sokkal több csődre számítottunk, de szépen visszatértek a régi partnerek, és újakat is be tudtunk húzni.” Vagyis a lakossági üzletág nem szükségszerűen bevételpótlás a Matusz-Vadnak, hanem azokat a prémium fogyasztókat szeretnék vele elérni, akik korábban a top éttermekbe jártak. Utóbbiak ugyanis, a főváros belső kerületében, a mai napig sem álltak fel, hiszen jelentős mértékben a külföldi turistákra építettek. „Nálunk ennek a szegmensnek a részesedése parányi, de mégis ez a legfontosabb csapásirányunk, hiszen a minőség nekünk a legfontosabb, azt szoktam mondani, hogy mi biztonságot árulunk.”
Az árelőnyüket pedig éppen a legdrágább termékeknél tudják a legjobban érvényesíteni. A Matusz-Vadnál ugyanis nem fix összeget tesznek a beszerzési árra, hanem százalékot. Így is megkeresnek 250–300 forintot minden kilón – ha valami nagyon drága, ez elmehet akár 500-ig is, de feljebb nem. (Az igazán különleges húsoknak, mint a kenguru- vagy a krokodilsteak, kilónként hatezer és tizenegyezer forint között van az ára.) „Sokan plusz 20 százalékkal kalkulálnak, csakhogy így a húszezer forintos portéka 24 ezerre drágul, és eladhatatlan lesz. Az éttermekben is azért isznak olcsóbb bort a vendégek, mert 100–300 százalék árrés kerül az árra – ám ezzel meggátolják a vendég örömét is.”
Közben az éppen idén ötvenéves Balázs már a generációváltásra készül. Fia, Patrik évekig dolgozott a beszerzési osztályon, tavaly óta a marketinget vezeti. „Korábban azzal viccelődtem, hogy ebben a korban már szeretnék nyugdíjba menni. Hát erre nem volt lehetőségem, és rájöttem, hogy a generációváltás hosszabb folyamat, el kell kezdeni, hogy öt–tíz év múlva valóság legyen.” Balázs szerint sok családi cég alapítója tévesen gondolja azt, hogy maga helyett kell keresnie valakit. Ő ebben nem hisz, szerinte ketté kell választani a tulajdont és a vezetést, és az utódnak a tulajdont kell átadni. „A vezetői döntéshozást pedig más modellre kell átalakítani, nem kell majd az a szintű tudás és gyors reagálás, ami most rám jellemző. Én zsigerből döntök, ennek innentől vége.”
Mostantól ugyanis az igazgatótanács határoz mindenről, és a majdani tulajdonosnak is ugyanúgy elő kell terjesztenie minden javaslatát. Friss fejlemény a cégben, hogy a tizenéve ott dolgozó Simon Bertold kereskedelmi igazgatóból vezérigazgató-helyettessé avanzsált, átvette Balázstól a beszerzést és a logisztikát, s ha meglesz az utódja, további osztályokat is kap – kivéve a pénzügyet és a kontrollingot, amit az alapító egyelőre nem enged ki a kezéből. „Már létrehoztunk egy 1700 paragrafusból álló szabályzatot, ami alapján majd a testület igent vagy nemet mond a javaslatra. Így pedig még egy nem túl nagy gyakorlattal rendelkező örökös is elboldogul egy ekkora cégben.”
Virág Ferenc kétszer is felépítette álmai brókercégét, elhozta Magyarországra a diszkontmodellt, letörte a tőzsdei kereskedés költségét, a magyar kisbefektetők sokat köszönhetnek neki. A történet vége, a Random Capital eladása az Erstének azonban keserédes exit lett.
Miután évekig küzdött a szilícium-völgybeli szkeptikusokkal és Wall Street-i ellenfeleivel, Michael Dell behúzta az évszázad üzletét, és vagyonát ötvenmilliárd dollárra tornászta fel. Legnagyobb ambíciói azonban még megvalósításra várnak – és ő nem űrutazásra készül. Az amerikai Forbes címlapsztorija.
