A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
A Design Terminal ESA BIC Hungary űripari startup inkubációs programjának első szakmai rendezvényén jártunk, amelyen a hazai űrkutatás szereplői és az Európai Űrügynökség is képviseltette magát. A kifejezetten inspiráló, lelkes fiatal kutatókból és tapasztalt szakemberekből álló fórumon Dr. Mátyás Bence innovatív víziót tárt a közönség elé: „Mielőtt embereket juttatnánk a Marsra, egy extrém zord környezetbe, logikusabb volna kezdetben talamikróbákat kitelepíteni, amelyeknek több esélyük van a túlélésre és a légkör dúsítására. Fokozatosan kell felpezsdíteni a talaj-mikrobiológiai életet a vörös bolygón ahhoz, hogy alkalmassá tegyük azt a humán berendezkedésre. Erre keressük a megoldásokat kutatásainkban, miközben olyan szenzorokat és analitikai eszközöket fejlesztünk, például a Microchip Elektroforézist, amelyek a Földön is hasznosíthatók.”
A Genesis Sustainable Future Kft. hosszútávú küldetése a fenntartható jövő megvalósítása, a földi környezet és az emberi élettér több bolygóra való kiterjesztése által. A Mars kolonizálását előkészítő szakaszban, a vörös bolygó Földszerűvé alakításában vállal szerepet a cég, elsősorban növények űrutaztatásával, valamint a küldetést kiszolgáló technológiai fejlesztésekkel és kutatási eredményekkel. Az utóbbi években fokozott figyelem irányul az űrtechnológia földi hasznosítására, Magyarországon a Design Terminal vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) start-up inkubációs programját. A Business Incubation Center Hungary (BIC) szakmai, kapcsolatépítési és anyagi támogatással segíti azokat a startup vállalkozásokat, amelyek űrkutatásra alapozva fejlesztenek innovatív technológiákat Magyarországon.
A Genesis 1:11™ megközelítése szerint a növényeket a mesterséges dómokon kívül, közvetlenül a földöntúli talajokba gyökereztetnék, ami támogatja a földi talajmikrobák regolitba jutását. A cég úttörő szerepet tölt be a növények korai stresszreakcióinak felismerésében is (bővebb információ: glycoplants.org).
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.
Számos olyan vállalat van még hazánkban és világszerte is, amelyek az energia 2.0 korszakában ragadtak. Vagyis egyáltalán nem tudják, hogy mire, mennyi energiát használnak pontosan, mint ahogyan azt sem, mekkora a CO2-kibocsátásuk, hiszen nem mérik az energiafogyasztást, nincsenek okosmérőik, és nem rendelkeznek energiamenedzsment-rendszerrel. Ezek a cégek nem csak, hogy nem működnek környezetkímélően, de nem használják ki az energiamenedzsmentben rejlő, a hatékonyságot és versenyképességet növelő lehetőségeket sem. „Világszerte már az energia 4.0-ra való átállás zajlik, vagyis a tiszta, megújuló energiaforrásokon alapuló, megbízható és rugalmas áramellátás kiépítése olyan rendszerek segítségével, amelyek összekötik az energetikai tapasztalatokat a legújabb digitális megoldásokkal” – magyarázza Hajós Balázs. A Schneider Electric sales igazgatója szerint ma már nem kérdés, hogy egy cégnek – legyen az egy nagy ipari termelő, kkv vagy akár mikrovállalkozás – meg kell tudnia mondani, hogy mekkora a CO2-lábnyoma, ellenkező esetben egészen egyszerűen kiszorul a beszállítói láncokból.
„Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fosszilis energia termelése és felhasználása drága. Ráadásul a klímaszennyezés sincs ingyen, hiszen komoly pénzeket kell fizetni a CO2-kibocsátásért, napjainkban már 100 eurót tonnánként. Érdemes tehát spórolni, különösen, ha erre még pályázati forrást vagy egyéb támogatást is fel lehet használni. Talán sosem volt még olyan időszak itthon, amikor jobban megérte volna energiát megtakarítani, a megtakarítás ugyanis csökkenti a fizetendő számlát, a csökkentésről szóló tanúsítvány eladható a nagy energiaszolgáltatóknak, ráadásul a karbonlábnyom is azonnal mérséklődik” – mondja a Schneider Electric sales igazgatója.
A megtakarításhoz viszont elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő adatok. A ma elérhető (gáz és áram) okosmérők, termelés- és épületautomatizálási megoldások, valamint az ezekre épülő energiamenedzsment- és okosiroda-, illetve okosgyárrendszerek feltérképezik az energiafogyasztást, monitorozzák az eszközök élettartamát, javaslatokat tesznek a hatékonyabb működésre. Ugyanígy meggátolják a reaktív áram-
és feszültségingadozás okozta károkat, megelőznek tűzeseteket vagy akár emberéletet veszélyeztető baleseteket.
„Miután vállalati szinten azonosítjuk, hogy pontosan melyik tevékenység mekkora kibocsátásért felelős, megkezdhetjük a kibocsátás drasztikus csökkentését a kiválasztott folyamatok felülvizsgálatával vagy kiváltásával. Sőt, ha pontosan ismerjük a fogyasztásunkat, napelemtelepítéssel vagy közvetlen megújuló energiabeszerzéssel akár nullára is csökkenthetjük a kibocsátásunkat. Az ilyen IoT rendszerek, mint a Schneider Electric EcoStruxure megoldáscsomagja, tehát nem csak mérik a fogyasztást és irányítják a hálózat digitalizált elemeit, hanem folyamatosan analizálják és optimalizálják is azokat a hatékonyság, a fenntarthatóság és nem utolsósorban a biztonság jegyében. Ezek együtt pedig nagy mértékben növelik a magyar vállalkozások regionális és globális versenyképességét” – magyarázza az energiamenedzsment-megoldás lényegét Hajós Balázs.
Ezek a rendszerek képesek beépülni a meglévő vállalatirányítási rendszerekbe és könnyedén kinyerhető riportokat szolgáltatnak a fogyasztásról, CO2-lábnyomról, valamint a hálózat általános állapotáról, hatékonyságáról is.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Putyin addig nem vonul vissza, amíg nem teljesítik a követeléseit, véli Péterffy Tamás
(Thomas Péterffy), az Interactive Brokers alapítója és elnöke. A leggazdagabb magyar származású milliárdos szerint tartós lesz az infláció, és Amerika csak egy államcsőddel és új pénzzel törhetne ki az adósságcsapdából.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
