Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és […]
Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és végigírt.
Ez a magazin mindenesetre jó befektetés volt. Egy 32 oldalas személyes pénzügyi melléklet, két lista, benne mélyfúrás és mintavétel a magyar gazdaság egy-egy pontján, Gárdos Péter- és Uj Péter-portrék, és olyan üzleti sztorik, mint a magyar Skinsmarté és a cseh Rohliké (utóbbit Kifli.hu-ként az ajtód elől ismered).
Az idei exitlistán látszik, hogy 2021 még jó éve volt a magyar gazdaságnak, erős számokat tudtak mutatni a befektetőknek, és talán vonzó volt az is, hogy a közelgő válság előtt pénzhez lehet jutni. (Igaz, mindegyik tulajdonos azonnal feltehette magának a kérdést: részvény, ingatlan vagy állampapír?) Exitlistáink történetében a mostani az egyik leghosszabb és a legszínesebb. Gyártócégek, tanácsadók, startupok vannak a listán, aki végigolvassa, garantáltan meglepődik majd, mennyi olyan értékes, izgalmas, előremutató magyar cég van, amikről keveset hallani. Igaz ez az új e-kereskedelmi listánkra is, bár itt azért több az ismert név. A pohár mégis csak félig van tele, mert a cseh és a szlovák Forbes magazinnal összedolgozva készítettük ezt a listát. Mindkét országban jelentősen fejlettebb az online kereskedelmi piac, több és nagyobb cég nőtt fel az elmúlt tizenöt évben, magyarként fájó volt ezt megtapasztalni.
Semmi akadálya, ha éppen a villamoson ülve akarnád kiszórni az elértéktelenedő kriptódat, vagy csapnál le egy alulértékelt papírra. Mobilbefektetéseket teszteltünk, innovátorok és nagy bankok appjait – valamire mindegyik jó. És igen, akár palládiumot is vehetsz a villamoson.
Erste Trader Tesztünk alatt vételi pozíciót vettünk fel palládium-ETF-re és Wizz-részvényre, nagyjából egy perc alatt – hogy élesben mit vásárolnánk, az más tészta. A lényeg most, hogy az Erste kereskedői felülete áttekinthető, letisztult, mégis információban gazdag, és színes.
Sima ügy az egész, már tényleg csak a piacokat kell figyelni. A méretes „kereskedés” gomb szinte minden kattintás után ott van, nem kell keresgélni. A felső menüsorban kaptak helyet egyebek mellett a „megbízások”, a „számlák”, a „pozíciók”, ki sem férnek egy képernyőre, de könnyen el lehet húzni a menüsort, és ki lehet választani, ami kell. Itt érhető el az árriasztás is, ez máshol a kereskedés gomb után lesz választható opció.
Időrendben egy rakás piaci, iparági hír között böngészhetünk, az adott hír mögött pedig le van gyűjtve, milyen cégeket is érint a téma. Azért nem kell itt brutális elemzésekre gondolni, olvashatunk Elon Musk nőügyeiről is a szimpla üzleti hírek mellett. A „kereskedési jelzések” címszó alatt a kiválasztott papírokra, nyersanyagokra vonatkozó gráfokat, elemzéseket lehet bújni, és ha bármi megtetszik, azonnal rábökhetünk a „kereskedés” gombra.
Az árfolyamfigyelés menüpont alatt tucatnyi szűrőből lehet választani. Ezek között vannak klasszikusok – nyersanyagok, kriptók, indexek –, de van külön tech cég, külön „too big to fall” és olyan speckó szűrés is, mint a romboló innováció, Warren Buffett portfóliója, Bill Gates portfóliója. Természetesen gyárthatunk saját, kedvenc figyelőlistát is.
OTP Az OTP csoport befektetési platformja nem akarja megváltani a világot, az biztos. A világos, szép oldal uralkodó színe a zöld, ami a befektetőnek mindig megnyugtató, vagyis az ügyfélbarátságért jár egy ceruzás kisötös. Háromféle számla közül lehet választani: normál, nyesz és tbsz. Mi a normált választottuk.
Az elérhető portfólió a többi tesztelt platformhoz képest szegényes: BÉT, belföldi és külföldi befektetési alapok, állampapír, saját kötvény és saját jelzáloglevél közül lehet választani. Kicsi kosár jelzi, hogy miből lehet vásárolni, elég hülyebiztos platform, de azért nagy izgalmak így nincsenek.
Kérdés, így marad-e tartósan, vagy a legnagyobb hazai bank is kénytelen lesz szélesíteni a palettáját, hogy versenyképes ajánlatot tudjon felmutatni.
Saxo Bank Részvényt, devizát, ETF-et, befektetési alapokat, vagyis szinte bármit lehet venni a világ egyik legismertebb és legkedveltebb brókerappjában – a kereskedést átlátható felület, sok plusz információ, hírek, értelmes grafikonok segítik.
Pillanatok alatt személyre szabható az akár több mint ötven elemű watchlist, vagyis a kezdőoldal portfóliója, a kiválasztott papírokról és devizákról aztán minden kapcsolódó friss hírt azonnal elérünk, és szorgosan olvasgathatjuk az érkező alerteket is.
KBC Fura kis hibrid a KBC befektetési mobilappja. A sima webes felület kicsit lebutított verziójáról van szó, ami hosszabb távon nem biztos, hogy elég lesz. Ha ezen a karámon belül maradunk, akkor is el lehet mozogni, de bántóan hiányzik egy csomó minden.
A felület letisztult, egyszerű és szép – ez már minimumkövetelmény, egy mobilapp ma már egyszerűen nem lehet a webes verzió kicsinyített verziója.
Vagy mégis: itt ugyanis a mobilappban nem érhető el se kriptovaluta, se deviza, ehhez át kell lépni a webes befektetési felületre, a webbrókerre. Nem bonyolult, de az a felület csak nagy jóindulattal tekinthető jónak, mobilon rosszul néz ki. Bár optimalizálva lett a telefonokra, de azért nem az igazi, a talicskából sosem lesz babakocsi.
Kereskedni könnyű, akár a mobilapp, akár a webbróker felületére irányítva intézkedünk – azon túl kell lépni, hogy a két felület kereskedési oldala kicsit más, de minden megtalálható és érthető. Keresni is lehet a befektetések között, böngészni azonban nem, és ez komoly hiányosság. Nincs olyan menüsor, amiben tetszőleges paraméterekkel szűrni lehetne a papírokat – csak a certiket szeretném, csak az ETF-eket, csak a nyersanyagokat stb. Három szűrő közül lehet választani (keresett és két javító toplista), aztán a legördülők közül kikeresni, ami kell. Meg lehet találni mindent, de ez azért elég sovány. Kár volt kispórolni a katalógusszekrényt.
Revolut Az innovátort nem ezért szeretjük, maradjunk annyiban. A Revolut kereskedési rendszere próbálja hozni a laza, csak egy gombnyomás és minden tuti lendületet, de nagyon nem jön össze. Az oldal kezelése nehézkes, nem logikus, nem erre van optimalizálva. Mintha muszáj lett volna egy befektetési oldalt is legyártani, és a fejlesztők gyorsan igyekeztek túllenni rajta, csak sajnos nem láttak még se élő brókert, se kisbefektetőt.
Rendkívül hosszadalmas regisztrációt követően negyvennyolc óra alatt jeleznek vissza, hogy oké, mehet a játék, vagyis ha adj uramisten, de rögtön szeretnénk kereskedni, csalódni fogunk – persze aztán már nincs ezzel gond. Ezzel együtt nem lehet tét nélkül kipróbálni, nézegetni a platformot, azonnal regisztrálni kell. Feltűnő, hogy a legtöbbször felbukkanó kifejezés a „kockázat”, mintha attól tartana a Revolut, hogy a gyerek beszabadul a gumicukorgyárba. Ez talán túlzás.
Az áruszekció az aranyra és az ezüstre korlátozódik – legalább egy kis brent lenne, ha már palládium nincs –, a részvényrészleg pedig az amerikai piacra. Rendkívül zavaró, hogy egy cég papírjára rákeresve nemcsak befektetési találatokat ad, hanem a Revolut-appban máshol megtalálhatókat is.
eToro Profi, szép, nagyon összetett, de azonnal áttekinthető felület, nem csoda, hogy sikeresen nyomulnak, könnyű egy jól működő felületet marketingelni. Mindent beleraktak, amitől egy befektetési platform jó lehet, és pontosan tudják, mitől lesz ez jól és könnyen használható. Nyilván szántak erőforrást a kinézetre is, kellemes, visszafogott, szellős az egész. Angol nyelvű.
Az alsó menüsorban ott a lényeg: „home”, „watchlist”, „portfolio”, „discover”. A watchlist a legfontosabb papírokat dobja fel, ezekre természetesen szűrni is lehet. Ennél is fontosabb, hogy amit magunk kikeresünk – bármit: nyersanyagot, részvényt, devizát –, azt azonnal a watchlisthez csapja. A kilistázott papírokról pedig ezután megtalálunk mindent, amire csak kíváncsiak lehetünk: van chart, gyertyagrafikon, vannak iparági hírek, és természetesen van „trade” gomb.
Külön érdekes a belső kommunikáció. A platformon mindenki posztolhat, és a közösségi médiában már megszokott módon kommentelni is lehet. Hogy ez mennyire pezsgő és inspiratív, azt egy tesztből természetesen nem lehet leszűrni, mindenesetre hasznos lehet a világ bármelyik szegletéből ide vetődő kisbefektető véleménye.
Amíg az elmúlt években sorra vetették meg lábukat itthon is a kelet-közép-európai online titánok az Alzától a Mallon át a Rohlikig (Kifli), a magyar e-kereskedelmi forgatagban főképp azok tudnak itthon kitűnni, akik már évtizedeket öltek abba, hogy fogyasztóiknak a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák. Nagy összeolvadások, patinás számtech áruházak, izgalmas új kihívók. Három Forbes-szerkesztőség, Csehország, Szlovákia és Magyarország csapata együtt dolgozott, először készítettünk listát a legfontosabb webáruházakról. Íme a magyar piac 15 magyar tulajdonú csúcsjátékosa.
Rácz Judit online sivatagban kezdte, mára milliárdos szépségbirodalom-oázist épített. A Krémmánia, a Skinsmart és a Geek & Gorgeous anyja szubkultúrát és a tudatos, klinikai kozmetika híveinek könnyen elsajátítható bőrápolási rutint teremtett.
Mi lesz a forinttal? Recesszió vár ránk, vagy elkerüljük? Kinek fájnak jobban a szankciók? Leültettünk vitatkozni két elismert szakembert a kilátásainkról. Ajánló a Forbes.hu-ról.
A Goldbeck vállalat már közel húsz éve nyújt ügyfeleinek minőségi szolgáltatást a CEE South régióban a legmodernebb technológiák és fejlesztések alkalmazásával. Mindezt a közvetlenül az alkalmazottaitól származó ötleteknek is köszönhetően.