Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és […]
Egy éppen mélyre zuhanó részvény? Ingatlan, mert az legalább megfogható? Vagy a jó öreg állampapír? Mibe érdemes menekíteni a pénzünket, ha van? Ács Gábor három elemzésben veszi végig a lehetőségeket és a buktatókat is, mert ami elsőre logikusnak tűnik, nem biztos, hogy másodszorra is az. Jó ilyenkor egy olyan embert meghallgatni, aki már pár válságot pénzügyi újságíróként végigélt és végigírt.
Ez a magazin mindenesetre jó befektetés volt. Egy 32 oldalas személyes pénzügyi melléklet, két lista, benne mélyfúrás és mintavétel a magyar gazdaság egy-egy pontján, Gárdos Péter- és Uj Péter-portrék, és olyan üzleti sztorik, mint a magyar Skinsmarté és a cseh Rohliké (utóbbit Kifli.hu-ként az ajtód elől ismered).
Az idei exitlistán látszik, hogy 2021 még jó éve volt a magyar gazdaságnak, erős számokat tudtak mutatni a befektetőknek, és talán vonzó volt az is, hogy a közelgő válság előtt pénzhez lehet jutni. (Igaz, mindegyik tulajdonos azonnal feltehette magának a kérdést: részvény, ingatlan vagy állampapír?) Exitlistáink történetében a mostani az egyik leghosszabb és a legszínesebb. Gyártócégek, tanácsadók, startupok vannak a listán, aki végigolvassa, garantáltan meglepődik majd, mennyi olyan értékes, izgalmas, előremutató magyar cég van, amikről keveset hallani. Igaz ez az új e-kereskedelmi listánkra is, bár itt azért több az ismert név. A pohár mégis csak félig van tele, mert a cseh és a szlovák Forbes magazinnal összedolgozva készítettük ezt a listát. Mindkét országban jelentősen fejlettebb az online kereskedelmi piac, több és nagyobb cég nőtt fel az elmúlt tizenöt évben, magyarként fájó volt ezt megtapasztalni.
Az idő pénz. A szabadidő is, pláne inflációs környezetben. Bár az érkező válság más-más hatással van szórakozási lehetőségeinkre. Kik nyernek, kik veszítenek?
A tévé köszöni szépen, jól van. Az átlagos előfizetői díj három százalékkal nőtt egy év alatt (ez a tartomány lenne a jegybanki inflációs cél is), ami különösen kedvező. És változó tartalomfogyasztási szokások ide vagy oda, a jobb mérhetőség miatt a hirdetők továbbra sem kívánnak véglegesen hátat fordítani a lineáris televíziózásnak.
A mozis filmpremierek száma megcsappant az őszi szezon elejére, továbbra sem éri el a járvány előtti szintet. A jövőt a robbanásszerűen emelkedő rezsiköltségek teszik bizonytalanná, a nagyobb mozik egyelőre belső működésükön próbálnak a többletköltségekből valamit spórolni. Jelentősebb jegyáremelést az év végén várhatunk.
Növekvő kínálat, újabb és újabb streamingplatformok, és a mozis kasszasikerek is kezdenek egyre kisebb késleltetéssel az otthoni képernyőkre kerülni. Ráadásul a komolyabb áremelés is elkerüli a szektort – egyelőre. Az is becsülendő, hogy az internet-előfizetés átlagára egy év alatt még enyhén csökkent is itthon.
Évekig megkegyelmezett a sors, de a szerencse forgandó. Az ötös lottó árát 2016-ban és 2020-ban emelte a Szerencsejáték Zrt., így az utóbbi másfél év inflációs hullámait megúszta. Mostanáig. Október közepén ötven forinttal (16,7 százalékkal) drágul a szelvény.
Az állatkerti belépőjegyek meglepően sokáig tartották magukat. Igaz, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt az önkormányzati fenntartású intézményeknek megtiltották az áremelést. Júliusban véget ért a tilalom, ki is lőttek a jegyárak – a költség- és rezsiemelkedés mellett sok állatkert még a covid utóhatásait sem heverte ki.
A múzeumokat igen érzékenyen érintik a válságos évek. A belépők 16 százalékkal drágultak egy év alatt, és a többszörösükre ugró energiaszámlák csak mostanában köszönnek be. Az emelkedő költségeket nem a további drágításból szeretnék finanszírozni, a remélt állami segélycsomag ugyanakkor bizonytalan. A kisebb kiállítóhelyek télire be is zárhatnak.
A színházi vezetők egyelőre nem kongatják a vészharangot, pedig a rezsiköltségek a múzeumokhoz hasonlóan őket is megterhelik. Az állami támogatás lehet a megoldás, ám ez kétélű fegyver. Az Operaház például az állami források visszavonása miatt döntött úgy, hogy nem tartja meg felnőttelőadásait a nemrég elkészült Eiffel Műhelyház nagytermében.
Bár a könyv digitális versenytársaihoz képest kevesebb ingert ad, nagy előnye, hogy nem kér enni, és nem kell nagy termeket fűteni az élményhez. Nem is nőtt egyelőre az ára, két százalék alatti a drágulás. Ettől még a papírellátási gondok és a növekvő nyomdaipari költségek nagyban feszélyezik a kiadókat.
A természet és a levegő ingyen van, a bejárásához szükséges eszközök azonban pénzbe kerülnek. Kerékpárokra már a covid idején nagy volt a kereslet, emelkedett is az áruk, de általánosságban a túraeszközök is közepes mértékben drágultak.
Inkább csak meginnál egy sört a haverokkal? Egyszerű megszervezni, kifizetni viszont egyre nehezebb. Egy palack minőségi sör ára 267 forintról 318-ra emelkedett a statisztika szerint, a vendéglátás pedig átlagosan 21,5 százalékkal drágult tavaly augusztus óta. És az aktuális problémák miatt itt is egyre többeket fenyeget a bezárás veszélye.
Na, ilyen egy igazi exitlista, bólintottunk elégedetten, miután összeállt az idei shortlist: régóta jól menő startupok és rengeteg külföldi felvásárló. Az előző években leginkább magyarok csaptak le az eladósorba kerülő hazai cégekre, az elmúlt egy évben azonban jobban rátalált Magyarországra a külföldi tőke, az exitelők több mint fele nem magyar kézben folytatja tovább. A hazai tudás az Egyesült Államoktól Indiáig vonzó, de továbbra is felvásárlási lázban égnek tavalyi listánk legaktívabb felvásárlói, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért – nem egy üzlettel szerepelnek az idei összeállításban sem.
Mint oázis a sivatagban, úgy bújik meg a dunaharaszti ipari park csarnokrengetege mögött Ficsor Árpád biogazdasága. Elöl muraközi lovak legelnek, hátul magyartarka tehenek, és a birtok közepén üvegfalú, faszerkezetes épületben készülnek a keménysajtok – svájci mintára.
Felmenőik már a
18. században szőlőt műveltek a Nivegy-völgyben, aztán borászatuk az 1990-es években az elsők közt cserélte a kannás bort palackosra. Az EU-csatlakozás környékén belevágtak a bioborkészítésbe, bár azt mondják, nem kapcsolnak hozzá olyan mély filozófiát, hogy gondozás közben suttognának is a szőlőnek, egyszerűen csak visszatértek a hagyományokhoz. Újító nagyapáktól a barátságkártyán át a szentantalfai nazarénusokig – a Dobosiak története.
Nekem van, neked nincs, vagy fordítva – a luxus sok definíciója közül ez az egyik. Az óraipar luxusdarabjainál eggyel bonyolultabb a képlet: hiába van sok pénzed, nem biztos, hogy birtokolhatod azt, amitől kiváltságosnak éreznéd magad.