Szinte hihetetlen, ezért félve írjuk le: lapzártánkkor még nincs új covidvariáns a láthatáron, két év után most először látszik komoly esély a kiszabadulásra. Arra is, hogy a 2019-ig megszokotthoz hasonlóan lehet majd idén tavasszal és nyáron utazgatni. Az omikron jóval kisebb arányban tudott súlyos megbetegedést okozni, mint elődei, Európában komoly vita tárgya, hogy szabad-e mostantól nagyjából influenzaként kezelni a koronavírust, korlátozások nélkül együtt élve vele. Több ország szerint igen, ők el is törölték a korlátozások nagy részét, vagy akár az összeset.
A számok azt mutatják, hogy tömegek készülnek az elmúlt két évben elmaradt, vagy rövid távra korlátozott utazások bepótlására, ezért összegyűjtöttük az elmúlt időszak legfontosabb trendjeit, a covid okozta változásokat, illetve tippeket adunk a flott nyaralásszervezéshez a tengerparti pihenésre fókuszálva.
Milyen korlátozások várhatók tavasszal és nyáron?
Alapesetnek abból indulunk ki, hogy nem tűnik fel újabb covidvariáns, az omikron-hullám elül, az esetszámok alacsony szinten stabilizálódnak. Ha ez összejön, akkor az unión belül az oltottak előtt szabad lesz az utazás, az egyes országok részletszabályai azonban várhatóan eltérnek egymástól. Az uniós javaslat arról szól, hogy az alapoltottság kilenc hónap után járjon le, az emlékeztető oltásnak a következő hónapokban valószínűleg nem lesz lejárata.
Vannak és lesznek is országok, ahol rövidebb idő alatt veszíti el érvényességét az alapoltottság, és továbbra is országonként változó, hogy a keleti oltásokat elfogadják, vagy sem. Az EU-ban már kötelesek elfogadni a WHO által jóváhagyott oltásokat, tehát a Sinopharmot is. A Szputnyik viszont kiesik ebből a kategóriából. Ha a keletire emlékeztetőnek nyugati oltást kap valaki, azt elvileg teljes védettségnek fogadják el. Aki nem minősül beoltottnak, negatív teszttel beléphet lényegében minden uniós országba.
A belépési szabályoktól teljesen függetlenül szabályozzák az egyes országok, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez mit követelnek meg. Van, ahol már ma is teljes a nyitás, és nincs semmi korlátozás, a szigorúbbaknál három oltás nélkül megszállni és étterembe belépni se lehet. Várhatóan tavasszal mindenhol lazul a szabályozás. Maszkügyben úgy tűnik, hogy sokan teljes szabadságot adnak, de lesznek országok, ahol zárt térben kötelező marad a maszkviselés, leginkább a tömegközlekedésben.
Ha jön egy új variáns, az mindent felborít. Azonnali szigorításokat hoznak az országok, és minden további lépés attól függ, hogy mi derül ki az omikron-utód fertőzőképességéről és arról, mennyire súlyos betegséget okoz. Ez most teljesen megjósolhatatlan.
Akkora tömeg lesz, mint a covid előtt?
A várakozások szerint közel akkora. Tavalyelőtt óriási visszaesés volt az európai turizmusban és tavaly is messze elmaradtak a beutazások a 2019-es szintekhez képest. Európán belüli utazásoknál persze kisebb volt már a visszaesés, de a kontinensen kívülről nagyon kevesen jöhettek. Komoly tavalyi tanulság, hogy nagyot nyert a versenyben Görögország azzal, hogy már februárban pontosan kommunikálta belépési szabályait, gyorsan beoltotta a népszerű szigetek lakosságát, és komoly kampányt épített a turisták vonzására. Ők majdnem elérték a 2019-es szintet, míg a legtöbb népszerű mediterrán úticélnál harminc–negyven százalékos elmaradás látszott.
Idén mindenki nagyon készül a szezonra, nem lesznek nagy különbségek a beutazási szabályok között, és sok millió eddig bizonytalan turista várja, hogy három év után újra kiszabaduljon, illetve ne csak a biztonságosnak gondolt közeli célpontokkal tervezzen. Az elmúlt két évben az elkülönülés nagyon fontos volt, ez egyrészt a szállások között felértékelte az apartmanokat a szállodákkal szemben, illetve az autós utazást a repülős ellenében. Utóbbinak az is jót tett, hogy könnyű a járványhelyzet, és lehet az állandóan változó korlátozások függvényében, az utolsó pillanatban szervezni.
Az is számít, hogy a fő küldő országok közül több is megnehezítette a polgárai utazását még tavaly nyáron, a britek például különösen keveset kóricáltak a méregdrága tesztelési kötelezettség miatt. Náluk most teljes nyitás van, ők nagy számban szabadulhatnak rá a nyaralóhelyekre.
Magyarországon a Balaton már 2020-ban megtelt nyáron, a csúcsszezonban nem voltak szabad szállások, ez tavaly úgy fokozódott, hogy több, korábban nem annyira népszerű célpont is telt házat produkált. Az árak emelkedése a szallas.hu legfrissebb adatai alapján idén folytatódik már az év elején is, és ez várhatóan így is marad. A mi szemünkben Horvátországot is felértékelte az elmúlt két évben, hogy autóval könnyen elérhető, ebben idén változást hoz, hogy a magyarok közül többen vállalnak majd be repülős utazásokat. De lesz helyettünk a horvát tengerparton például sokkal több angol.
Hova lesznek közvetlen repülőjáratok?
A február végén elérhető menetrendek alapján nincs nagy csoda, 2021-hez hasonlóan Görögország és Törökország lehetnek a legnépszerűbb tengerparti célpontok – ott már tavaly is elfogadtak a szabad belépéshez mindenféle oltást, illetve a törökök önmagában a magyar védettségi igazolványt is elfogadják. A charterkínálat magáért beszél. A covid előtti csúcsévben heti 75 járatot meg tudtak tölteni az utazási irodák, 2020-ban mindössze hatot, az is mind a görög szigetekre indult. Tavaly húszig sikerült visszajönni, idén pedig 40–45 a reális várakozás.
A török oldalra nem járnak a fapadosok Budapestről (csak a Sun Express), a chartereknél azonban nagy a verseny, több szolgáltató is küzd. A görög oldalra ugyanakkor a charterekénél nagyobb kapacitást kínál a két nagy fapados légitársaság, mind a Ryanair, mind a Wizz Air tavaly feküdt rá a korábbinál sokkal jobban a szigetekre. Vannak olyan vonzó görög szigetek, ahova járnak a fapadosok, de nem indul külön charterjárat, például Míkonosz és Szantorini. De olyan szigeteket is találni, ahova csak charterrel lehet közvetlenül eljutni Magyarországról, például Kefaloniá és Kárpatosz.
Egyéni szervezésben tehát ez utóbbi útvonalak kiesnek, az irodák azonban nemcsak charterekkel utaztatnak, hanem foglalnak a Wizz Air más útvonalain is blokkokat az utasaiknak. Szervezett úton tehát lényegében mindenhova el lehet jutni, ahova a diszkont-légitársaságok repülnek – a görög szigeteken túl is, például a népszerű spanyol úticélokra, Malagába, Ibizára vagy Mallorcára. Néhány charter és fapados útvonal Budapest mellett Debrecenből is működik.
Érdekes fejlemény az is, hogy miközben a Wizz Air és a charterek nagy része is csak a nyári iskolai szünet idején, az abszolút főidényben repüli a nyaralójáratokat, a Ryanair szépen meghosszabbította a szezont. Néhány nyaralójárata a teljes nyári menetrendi időszakban, tehát március végétől október végéig működik, ezekkel könnyű elérni a sokkal olcsóbb elő- és utószezonban például Korfut, Krétát, Rodoszt és Mallorcát, illetve a bolgár tengerparton Burgaszt.
A mi szemünkben Horvátországot is felértékelte az elmúlt két évben, hogy autóval könnyen elérhető, ebben idén változást hoz, hogy a magyarok közül többen vállalnak majd be repülős utazásokat. De lesz helyettünk a horvát tengerparton például sokkal több angol.
Mi van benne az árban, és mit rejtenek az apróbetűs részek?
Ebben komoly átalakulást láthattunk épp az elmúlt években, amikor kevesen utaztak. Emlékezetes, hogy a légitársaságok sokáig a reptéri illetékekkel és egyéb díjakkal trükköztek, ezeket nem számolták bele a jegyárba, de már évekkel ezelőtt kénytelenek voltak átállni a teljes viteldíj közlésére. Amennyit az első foglalási oldalon, az első keresésnél látunk, annyiért valóban el is tudunk utazni. Igaz, csak akkor, ha például beférünk egy olyan pici csomagba, ami elfér az ülés alatt. Az elmúlt években a légitársaságok rámentek az egyéb bevételeik növelésére, és sűrűn emelték a csomagdíjaikat.
A fapadosok dinamikussá is tették az árazást, minden járatra más és más összeget kell fizetni a csomagért, és ezt csak akkor látja az utas, amikor foglalás közben eljut a csomagopcióig. A csúcsszezonban egy mezei csomag feladása vagy akár csak egy normál méretű poggyász gépre vitele drágább lehet a repjegynél, nem ritkán 10–15 ezer forintos tételekről van szó. A két ultrafapados, a Ryanair és a Wizz Air emellett azért is pénzt kér, hogy az utasok a gépen egymás mellé ülhessenek – aki nem fizet, azt a lehető legjobban szétülteti a helyosztó algoritmus.
A szervezett utaztatók ugyanakkor úgy áraznak, hogy a csomagban megfizettetik ezeket a szolgáltatásokat akkor is, ha épp az utasnak nem lenne szüksége rájuk, vagy épp nem mindenki szeretne feladni egy nagy csomagot. A lényeg, hogy ez mind benne van az árban. Hasonlóan minden máshoz, amit pár éve még szerettek apróbetűs részekbe „kiszervezni” az irodák. Legalább részben némi hatósági nyomásra, de tavaly a szolgáltatók átálltak a teljes árazásra, vagyis a repjegy plusz szállás klasszikus kombója mellett a reptéri illetékek és transzferdíjak is benne vannak az utaztatók által meghirdetett csomagárban.
Na, és mikor a legolcsóbb?
A szervezett utak az irodáknál gyakran az előfoglalási időszakban, azaz mostanság, máskor meg last minute. Ezt nehéz kiszámítani, mindig az utazási hajlandóságtól függ. Az ultrafapados légitársaságok nagyon dinamikusan áraznak, általában májusban, júniusban vannak náluk a legjobb árak, de épp az irodák blokkfoglalásai miatt gyakran hatalmasat ugranak a nyaralójáratok árai felfelé. Idén valószínűleg nem lesz mérvadó, hogy az elmúlt két nyáron 15–20 euróig estek az árak, az viszont miért változna, hogy ahol a két szolgáltató meccsel, ott a verseny lentebb tolja az árakat. Ezért olcsóbb jellemzően Krétán belül Haniá Irákliónál, illetve azért volt tavaly a legolcsóbbak között a frissen belépett Míkonosz.
A szállásoknál is egyre többen áraznak dinamikusan az egyéni utazóknak, elő- és utóidényben általában a last minute foglalás a nyerő, csúcsszezonban azonban ezzel jól rá lehet fázni. Kisebb görög szigeteken már tavaly is telt ház volt, és a nagyokon is elszálltak az árak júliustól.
Mekkora bukta, ha le kell mondjak az utazásról?
Mindenkivel előfordulhat, hogy mégsem tud utazni, nagyon nem mindegy, hogy ez mekkora anyagi veszteséggel jár. Szervezett utazásnál jellemzően van útlemondási biztosítás a csomagokban, de fontos pontosan megnézni, hogy milyen feltételek mellett térítenek. Külön díjért extra biztosítások is elérhetők, ezekkel akár két–három héttel a tervezett indulás előtt lemondható az út úgy, hogy a teljes ár visszajár, vagy átfoglalhatunk máskorra.
Ha magunknak szervezzük a nyaralást, a szállásokkal kapcsolatosan viszonylag egyszerű a helyzet: célszerű lemondhatót foglalni. A covid idején lényegében mindenki kénytelen volt rugalmas feltételeket biztosítani, de ahogy jön vissza a piac, a szállásadók egyre inkább megtehetik, hogy szigorítanak, illetve jóval magasabb árat hirdetnek a lemondható, nem előre fizetős, rugalmas opcióra.
Tavaly külön csúnya történet volt, hogy Horvátországban a szállásadók kezdték visszamondani a foglalásokat, amikor kiderült, hogy last minute drágábban tudják kiadni az apartmanjaikat német turistáknak, mint amennyiért például magyarok foglalták ezeket hónapokkal korábban, rossz járványhelyzetben. Ezért célszerű rákérdezni a szállásadónál, hogy minden rendben van-e, ha pedig lemondja, főleg ha értesítés nélkül, nem árt jelezni ezt a közvetítő cégnél.
Ami a repülőjegyeket illeti, a járvány idején majdnem az összes légitársaság ingyen adott rugalmasságot az alap-, tehát legolcsóbb jegykategóriához, ezek a kedvezmények – általában ingyenes átfoglalásról volt szó, nem a pénz visszaadásáról – azonban kezdenek kifutni. Egyéni döntés, hogy az olcsó, de nem módosítható jegyet vesszük, és bukjuk az árát, ha nem utazunk, vagy a drágább, módosítható jegytípusra szavazunk – esetleg kiegészítő szolgáltatásként vesszük meg a jegyhez foglaláskor a rugalmasságot. Drágább jegynél egyébként a módosítás díja kisebb költség lehet, mint bukni a jegyet és újat vásárolni.
Mennyi készpénzt vigyek, és hol váltsak?
Ebben a műfajban kevés a változás az utolsó covid előtti évhez képest, talán az a legfontosabb, hogy a bankkártya-elfogadás szinte teljessé vált a mediterrán régióban is szinte mindenhol. Vannak viszont még kivételek, Görögországban például leginkább fagylaltozóknál, néhol, kisebb szigeteken a pékségekben. Ritkábban, de ma is előfordul, hogy összeghatárhoz kötik a kártyaelfogadást, általában öt vagy tíz euró alatt csak kápéval lehet fizetni. Távol a nagyvárosoktól az olaszok is még csúnyán néznek, ha kártyával fizetnénk egy jó kávéért nyolcvan centet.
Arra is célszerű felkészülni, hogy nem működik a terminál, vagy azt mondják, hogy nem működik. Valamennyi készpénztartalék tehát kell, de célszerű és kényelmes a kártyára alapozni. ATM-ek mindenhol vannak, a legkisebb görög szigeteken is, magyar kártyával ugyanakkor a pénzfelvétnek komoly díja van, és a magyar bankok egy része az elszámoláshoz szükséges devizaátváltásnál is leszed akár két–három százalékot. Egyre több országban ezeken felül fix költséget is felszámolnak minden készpénzfelvétnél (jellemzően három–öt eurót), ezt az amúgy egy határig díjmentes Revolut vagy Wise kártyával se lehet kikerülni.
Ettől eltekintve ezekkel járunk a legjobban, ha külföldön kártyázunk. Persze figyelve arra, hogy ha magyar kártyát használunk, és úgynevezett dinamikus átváltást, tehát fix forintárat kínál a kereskedő vagy az ATM, sose ezt válasszuk, mert borzasztó az árfolyama. Jobban járunk, ha a helyi devizában adott opcióra szavazunk, ekkor a szokásos módon történik a tranzakció elszámolása két napon belül.
A görög szigeteken sok kis szolgáltató működik, ezeknél akadtak általában szabad példányok, de pont a fő turistacélpont nagy szigeteken óriási volt a tülekedés, és többször kifogytak a készletek Zákintosztól Rodoszig.
Tényleg nagyon megdrágult az autóbérlés?
A népszerű üdülőhelyeken és nyáron igen, Mallorcától Szicíliáig lényegében mindenhol. Kétségtelen, hogy az egész utazást megkeserítheti, ha ráfázunk az autóbérléssel, és ennek soha nem volt még akkora veszélye, mint manapság. Eleve sok aknára léphetünk bérléskor (leginkább az önrészcsökkentés és a kapcsolódó biztosítások miatt), de a covid alatt beütött az autóhiány problematikája, tavaly nyáron több népszerű nyaralócélon egyszerűen kifogytak a készletek, illetve ezzel párhuzamosan égbe szálltak a bérlés díjai. Soha nem volt annyira fontos jó előre eldönteni, hogy akarunk-e autót bérelni, mint most.
A helyzet nem sokat javulhatott, most télen is nagy hiány látszott például a nagyobb Kanári-szigeteken. A görög szigeteken sok kis szolgáltató működik, ezeknél akadtak általában szabad példányok, de pont a fő turistacélpont nagy szigeteken óriási volt a tülekedés, és többször kifogytak a készletek Zákintosztól Rodoszig. Aki szeret maga furikázni, jó, ha még a szállás-utazás lefoglalása előtt végignézi az autókínálatot, és le is foglalja a verdát – persze célszerű ezt is lemondható verzióban.
