Marc Ferrero kortárs festő és az Hublot luxusóramárka találkozása több mint gyümölcsöző. A szenvedélyes művész óralapnyi felületeken is képes kibontakozni. Az Hublot újra boltot nyitott Budapesten, ebből az alkalomból járt a városban Marc Ferrero – extravaganciáról, szögletes vonalakról és a színek erejéről beszélgettünk.
Kérdezett: Ligetfalvi Viktor és Schwarz Gábor
Alapvetően órás szakújságíró vagyok, de azt gondolom, hogy a kortárs művészet és az óraipar, vagyis az elmélyült órakedvelés között az az egyik legfőbb hasonlóság, hogy azt látsz bele, amit szeretnél. Így van, ebben egyetértünk.
Láttam az általad tervezett Hublot-kat a 2019-es bázeli óraexpón, a Baselworldön. Az Hublot extravagánsabb modelljei jellemzően gyémánttal vannak kirakva, különleges anyagból készültek, színesek, akár szivárványszínűek, viszont az általad készített két modell, a kék és a piros változatok még az Hublot kollekciójából is kilógtak. A te ötleted volt, hogy órát tervezz, vagy az Hublot keresett meg? Műtárgygyűjtőkkel dolgoztam Svájcban, és ők hoztak össze egy találkozót az Hublot munkatársaival. Csak úgy, tét nélkül. Húszperces találkozó volt, és négy óra múlva már kész volt a szerződés is. Beleszerettek abba, amit csinálok, főleg, amikor megmutattam a Lipstick című képemet és annak a részleteit. Két perc múlva, mit két perc, két másodperc múlva rá is vágták, hogy „ez kell nekünk”, szeretnének egy olyan órát, aminek ez a festmény az alapja. Szerelem volt első látásra. Nem dolgoztam még ilyen márkával, nem dolgoztam órán korábban, de egy nap alatt a semmiből jött össze, és fantasztikus érzés volt.
Írta: Jared Schrieber (angyalbefektető) // Fordította: Knittel Martin Négy éve költöztem Magyarországra, és ez alatt az idő alatt arra lettem figyelmes, hogy sokan azt hiszik, minden új technológiai vállalat „startup”, részben azért, mert a szó jelentésének nincs pontos meghatározása. És valóban, talán könnyebb azzal meghatározni a startupot, hogy mi nem. Egy startup nem kisvállalkozás, és nem is […]
Írta: Jared Schrieber (angyalbefektető) // Fordította: Knittel Martin
Négy éve költöztem Magyarországra, és ez alatt az idő alatt arra lettem figyelmes, hogy sokan azt hiszik, minden új technológiai vállalat „startup”, részben azért, mert a szó jelentésének nincs pontos meghatározása. És valóban, talán könnyebb azzal meghatározni a startupot, hogy mi nem.
Egy startup nem kisvállalkozás, és nem is akar kicsi maradni. Egy startup nem az alapító vágyott életszínvonalának elérését és fenntartását szolgáló vállalkozás, a profit nem az alapítók csinos fizetését vagy nyereségosztalékát szolgálja.
Egy startup nem egyszerűen új technológiát feltaláló fiatal vállalat. Sőt, többnyire egyszerűen mások technológiáival hoznak létre egyedi megoldásokat.
Egy startup űrhajósok vezette rakéta. Egy kisvállalkozás viszont pilóták által alapított repülőgép. Az űrhajósok óriási kockázatot vállalnak, munkájukat csak meglepő tehetség és sokoldalúság viheti sikerre. De lehetnek bármennyire tehetségesek, még mindig fennáll a veszély, hogy egyszerűen nem tud felszállni az az űrhajó. Ez a pilótákról nem mondható el. Gondoljuk csak meg: a rakétáknak és a repülőknek egészen más fizikai törvényekhez kell igazodniuk (a repülőnek nem kell például törődnie a Kármán-vonal elhagyásához szükséges szökési sebességgel). Ilyen a különbség a startupok és a kisvállalkozások pályáján is.
Startupalapítónak lenni ráadásul nagyon magányos vállalkozás. Tapasztalataim szerint kicsit olyan, mint a Matt Damon játszotta Mark Watney űrhajósé a Mentőexpedíció című filmben: egyedül van egy ember még sosem járta helyen. Bármihez fog, életveszélyes – és sosem tapasztalt, ismeretlen – problémákra kell azonnal megoldást találni. Kézikönyv nincs, a földi állomás elérhetetlen, nincs kihez, mihez segítségért fordulni. Egyedül kell kitalálni a megoldást. Különben vége.
Félreértés ne essék, nem azt próbálom bizonygatni, hogy a startupok jobbak a kisvállalkozásoknál. Csak nagyon különbözők. Akkora a különbség, mint a részvények és a kötvények között: mindkettő fontos szerepet játszhat egy befektető portfóliójában és a gazdaság egyensúlyában is.
Sajnos, Magyarország startupportfóliója hiányos, és kelet-közép-európai társaihoz képest nincs egyensúlyban a gazdasággal. Egy friss McKinsey-tanulmány szerint a román startupokba fektetett kockázati tőke egy főre vetített aránya két és félszerese a magyarországinak. Az EU-s listavezető Észtország huszonnégyszer nagyobb befektetési volumennel előzi Magyarországot – kiemelkedő gazdasági növekedésük nagyrészt pont a virágzó startup-ökoszisztémának köszönhető.
Természetesen a legtöbb induló vállalkozás elbukik, de a kockázati tőke azért marad ennyire jövedelmező szektor, mert a sikeres startupok akkora gazdasági értéket produkálnak, ami bőven behozza a sikertelen startupok okozta veszteséget.
Sümegi Elemér hangszerei – hegedűk és csellók – kivételes műgonddal és odaadással készülnek. A Xiaomi 13 Pro professzionális tripla Leica kamerarendszerével rögzített képeken festményszerűen elevenedik meg a hangszerkészítő mester műhelye, lovai, birtoka és irigylésre méltóan sokszínű, derűs élete. Mikor a koncertterem falai között felcsendül egy hegedűfutam, a közönség soraiban vélhetően csak Sümegi Elemér hegedű- és […]
Mikor kell permetezni, hogy a termés a lehető legkevesebb vegyszerrel is a legjobb minőségű legyen? Erre a kérdésre fejlesztett digitális rovarmonitorozási okoseszközt és szolgáltatást a huszonévesekből álló magyar Smapp Lab. Már nemcsak Európában, de Dél-Amerikában is aktívan terjeszkednek.
Merész. Ambiciózus. Őrült. Vagy csak maga a nagybetűs Álom. Szeretünk nagy ötletekről írni a Forbes.hu-ra, hát még, ha a nagy ötletek valóra válnak, legyen szó akár huszonéves startupperekről vagy sok év multit maguk mögött hagyó alkalmazottakról.
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.
