Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás […]
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás és azon keresztül a munkaerőpiac lehűtése a finanszírozási költségek emelésével. Ezt a jegybankok nem szeretik hangosan kimondani, de az infláció visszaszorításának általában velejárója a fogyasztás és a foglalkoztatottság átmeneti csökkenése is.
A folyamatok alakulása szempontjából különösen az amerikai jegybankra (Fed) és az OPEC olajkartellre érdemes figyelni. Előbbi kamatemeléseivel igyekszik megtörni az inflációt, és egyben befolyásolja a többi ország (ideértve Magyarország) kamatpolitikáját is. A Fed elég közel került a sikerhez, viszont az elmúlt hónapokban a szaúdiak vezette OPEC termeléskorlátozása nyomán újra megugrottak az olajárak, és ha ez tartós marad, ismét felerősítheti az inflációt. A közeljövő e két ellentétes erő küzdelméről szólhat, és a kimenetelétől is függhet, hogy lesz-e globális recesszió. Ha a Fed további érdemi kamatemelésekre kényszerül, az a világgazdaság több fontos szereplőjét megroppanthatja, élen az európaiakkal.
Az EKB kamatszintje (4%) alacsonyabb a Fed által kijelöltnél (5,5%), jóllehet az eurózóna inflációja (5,2%) magasabb az amerikainál (3,7%). Az alacsonyabb kamatszint ellenére a közelmúlt gazdasági adatai alapján az európai gazdaság lényegesen ingatagabb az amerikainál. Az EU gyengeségének több oka is van. A fogyasztás visszaesőben, az exportot rontja a kínai lassulás, és visszafogják a protekcionista amerikai intézkedések, ráadásul Peking hirtelen vevőből versenytárs lett az autógyártásban. Közben az orosz energiáról levált német ipar versenyképessége is csökkent. Összességében az európai recesszió kockázata nagy, és Magyarországot is érintheti.
Brúnó fiam idén szeptemberben kezdte a középiskolát. Az első tanítási nap első tanórája után – biztosan kijavít majd, amikor idáig ér a jegyzetemben, mert náluk ezt epochának hívják – küldött egy képet. A boldogult emlékű Pesti Hírlap 1990. május 3-ai számát mutatta, a harmadik oldalt, ahol két írásom is olvasható az előző nap történéseiről. Az első történelemstúdiumon ugyanis az […]
Írta: Iglódi Csaba
Brúnó fiam idén szeptemberben kezdte a középiskolát. Az első tanítási nap első tanórája után – biztosan kijavít majd, amikor idáig ér a jegyzetemben, mert náluk ezt epochának hívják – küldött egy képet. A boldogult emlékű Pesti Hírlap 1990. május 3-ai számát mutatta, a harmadik oldalt, ahol két írásom is olvasható az előző nap történéseiről. Az első történelemstúdiumon ugyanis az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével idézték meg a múltat, annak ködében pedig felsejlett egy fiatalember is, aki történetesen én vagyok.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Novemberben Nemes Dániel tér vissza!
Idősebbek emlékezhetnek rá, a később születettek pedig talán megtanulták, hogy éppen egy nappal korábban ült össze a szabadon választott Országgyűlés, s választotta első lépésben elnökévé Göncz Árpádot. (Ez volt az alkotmányos út ahhoz, hogy második lépésben a köztársasági elnöki székbe emeljék.)
Pimaszul ifjú voltam a történelmi pillanathoz, de ennyi év után is tisztán emlékszem, ahogy a szavazási szünetben – titkosan voksoltak a képviselők – remegő lábakkal léptem oda Gönczhöz, és bemutatkoztam. Nem volt TEK, nem volt sajtófőnök, aki elráncigált volna, ja, és valamennyi újságíró szabadon mozoghatott a T. Házban, csak arra kellett vigyáznom, hogy az a bizonyos tojáshéj a fenekemen ne akadályozzon a közlekedésben.
Kissé talán esetlenül igyekeztem megfelelően tisztelettudónak, de semmiképpen sem alázatosnak látszani, ő pedig keresetlen és laza volt. Villáminterjú készült, egyetlen kérdéssel: a gazdasági bajokon túl – már akkor is voltak, hogy mást nem mondjak, vágtatott az infláció – mit tart Magyarország legnagyobb gondjának?
(Itt arra biztatnám az engem olvasó Kedves Olvasót, hogy hajtsa be a Forbest, tartson két perc szünetet, vegyen nagy levegőt, és gondolkodjon el: ma, 2023. október valahányadikán hogyan felelne erre a kérdésre? Kész a leltár? Folytatom.)
Göncz Árpád így: „A társadalom, nem a maga hibájából, de beteg. Ha mi most jól megalkotjuk azokat a kereteket, amelyek között magához tud térni, (…) öntisztító és öngyógyító képessége működni tud, akkor ezt a betegséget ki lehet heverni. (…) A társadalmat meggyógyítani nem lehet, az csak magától gyógyulhat meg, azáltal, hogy felismeri önmaga létérdekét.”
A már majdnem elnök nyomdakészen fogalmazott, ezért nem indultam vissza azonnal a szerkesztőségbe, hanem megvártam az eredmény kihirdetését, bár tudtam, hogy papírforma lesz, mert a nagyok, az MDF és az SZDSZ (mindkettőhöz értelmező lábjegyzetet kellene írni talán) jó előre megegyezett róla. Aztán iszkiri a szerkesztőségbe, mert a Parlament épületében rendelkezésre álló két telefonvonalra a vidéki kollegáknak nagyobb szükségük volt, s leadtam a cikket.
Sose felejtem a tanítást, amit még a karzaton ülve kaptam egy sokat megélt újságírótól. Göncz megválasztása után az ülésterem szinte felrobbant. Szólt az „éljen” és a „hurrá”, harmincnál is több szovjet-orosz megszállásban töltött év után ismét szabadon választott elnöke lett az országnak. Jelképesen is visszaszereztük az önrendelkezésünket, előttünk állt a szebb jövő. Közelebb került Európa, távolabb az elnyomás, jól odamondtunk a diktátoroknak.
A legkülönfélébb pártállású és múltú képviselők felálltak a helyükről, ölelkeztek, és könnybe lábadt szemmel néztek körül. Önkéntelen én is tapsolni kezdtem. Egészen addig ütöttem össze a tenyerem, amíg a sajtópáholyban felém nem fordult egy ősz férfi, akiről tudtam, hogy már a háború (2. világ) idején is tollforgató volt. Szelíden, hogy meg ne sértsen, és halkan, hogy más ne hallja, ezt mondta: „A karzat nem tapsol, ifjú barátom.” Körülnéztem, a karzat tényleg nem tapsolt. Inkább figyelt, hogy tudósíthasson, és jegyzetelt, hogy legyen mire támaszkodnia, amikor diktálni kezd.
A karzat nem tapsol – máig visszhangzik a fülemben. Újságírói magatartásról, a kellő távolságtartásról, a „harag és elfogultság” nélkül végzett munkáról nekem azóta is mindig ez jut az eszembe. A szerkesztőm ezzel a címmel adta nyomdába nyúlfarknyi írásomat: A beteg társadalom meggyógyulhat! (A korabeli vágyakozó lelkesedést és a megbúvó kételyt is mutatja a kijelentő mondat végére szerkesztett felkiáltójel.)
Sajnos, Göncz Árpád már nincsen köztünk, pedig nagyon kíváncsi lennék, hogyan válaszolna a kérdésre: megtörtént-e a gyógyulás? Én viszont azóta, hogy kamasz fiam az első gimnáziumi órája után bemutatta nekem azt a bizonyos fiatalembert a múlt század 90-es éveiből, ezen töprengek.
A szerző szenior vezetési tanácsadó, a Your Way Consulting alapítója, valamint pályakezdő regényíró (Dreher-szimfónia – Komlótól a koronáig).
A Forgó tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga és Iglódi Csaba.
Calvin Lo kitartóan hirdette magáról éveken át, hogy ő egy világjáró befektető és filantróp – kettő az egyben. Világszínvonalú pezsgőgyűjtemény, lakások három földrészen, egész flotta egzotikus szuperautókból, befektetés egy ötcsillagos szállodába, mi több, még egy Forma–1-csapat is. Hatalmas sztori – kár, hogy (majdnem) az egész kamu.
Al Ghaoui Hesna író, újságíró kézírással szeret leginkább jegyzetelni, csakis olyan telefont használ, amihez érintőtoll is tartozik. Most megmutatja az általa leggyakrabban megnyitott alkalmazásokat, és ráadásul arról az appról is mesél, amelyiken ő is dolgozott.
Elég siralmas negyedéven van túl a magyar gazdaság, nagyon gyenge a GDP-adat, és egyértelműen romlottak a további kilátások. A gazdaságpolitikai döntéshozók közben egymást okolják, nehezen sikerül eldönteni, a hiány legyen-e nagyobb, vagy újabb megszorítások jöjjenek. A Forbes makrogazdasági összefoglalója.
Bajban a magyar e-kereskedelem, jönnek a régiós titánok, és nehéz olyan tempóban nőni, mint korábban a covid alatt. Akkor mégis, mi ez a webshop, ami tavaly meg tudta duplázni a forgalmát, nemrég pedig újabb márkát kebelezett be? Csereklei Zoltán sorozatvállalkozó ilyen-olyan formában, de nem először építi fel azt, amit most épp Pelenka.hu-nak hívnak, és ami ma már a legnagyobb teljesen magyar tulajdonban levő online FMCG-kereskedő.
