Oláh Anna anno a
Champs-Élysées-re álmodta az Anna Amélie táskamárka üzletét. Ha nem is Párizsban, de a görög Míkonosz szigeten nyitott egy boltot néhány éve, nem sokkal a budapesti után.
Oláh Anna éppen olyan, mint az általa megálmodott Anna Amélie divatmárka: szép, kifinomult, mint a táskái, laza és színes, mint a ruhakollekciója, titokzatos és szövevényes, mint a rajzai, amiken a vonalak kibogozhatatlanul kúszva-tekeredve állnak össze kerek történetekké falakon, textileken. Amint belépek az Irányi utcai üzletébe, azonnal behúz a kedvessége, nyitottsága, természetessége.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem bőr szakirányára járt. Anh Tuan vietnámi származású táskatervező volt a példaképe, el is szegődött hozzá gyakornoknak. Tőle tanulta az alázatot és azt, hogy egy fazon megtervezésekor minden milliméter számít, enélkül nem lesz igazán jó egy táska. Arról viszont semmi tudása nem volt, hogyan menedzselje magát, hogy külföldön érvényesüljön, a hazai márkák meg túl kicsik voltak ahhoz, hogy alkalmazzák. „Elvégeztem az egyetemet, és választhattam, hogy a Mekibe megyek dolgozni, vagy márkát alapítok.” Húszévesen arról álmodott, hogy világszinten ismert márkát hozzon létre. Már látta maga előtt a Champs-Élysées-n az üzletét, a névválasztást is ehhez igazította: francia női neveket kombinálgatott a keresztnevével. Így született meg az Anna Amélie.
Örökölt egy lakást, párizsi hangulatú bemutatótermet képzelt bele, és nagyszabású nyitóeseményben gondolkodott. „Senki sem ismert, szétküldtük a meghívókat, és rettegtem, hogy egyetlen ember sem fog eljönni. Aztán betódultak több mint százan, és mindent eladtam.” Az esemény után hirtelen mindenki Anna Amélie táskát akart, ezért azonnal el kellett kezdenie dolgozni a megrendeléseken. Akkoriban azért még ad-hoc működött. Volt, hogy hirtelen indíttatásból elment két hónapra Brazíliába, aztán hazajött, és megint készített táskákat, amiket ismét elkapkodtak.
Tárgyak, jelenségek, szokások, amiket már nagyapáink is ismertek, egyik-másikat szépapáink is.
De hogyan kerültek a mi életünkbe, és hogyan változtak meg azóta?
MÁV-szignál Mióta? 1972 Ki alkotta meg? Székely Tamás A legenda szerint Petrovics Emil zeneszerző, az Operaház egykori főigazgatója komponálta, és kezdetben minden lejátszásért tizenöt fillért kapott. A felesége, Galambos Erzsi színész egyszer el is kezdte kiszámolni, hányszor hangzik el a dallam, és annak alapján mennyi pénze lehet a férjének. A sztori hangzatos, az igazság azonban az, hogy egy olyan zeneszerző a szignál szerzője, akinek ez volt az egyetlen alkotása 1972-ben. Valószínűleg ma is ez a legtöbbet játszott dallam Magyarországon, egy korábbi felmérés szerint még a Dallas és az Esti mese főcímzenéjénél is ismertebb.
Kotyogó Mióta? 1930-as évek Ki találta fel? Alfonso Bialetti Az olasz vállalkozó 1919-ben alapította meg gépgyártó üzemét, de közben érdekelni kezdte a kávé világa. A 30-as évekre kifejlesztette a Moka Express márkanéven futó kotyogós kávéfőzőt. Eredetileg is homokóra formájú volt, nyolcszögű keresztmetszettel. Az első években összesen hetvenezret gyártottak belőle, még csak az olaszoknak, aztán a második világháborúban leállt a gyártás. Amikor a következő Bialetti generáció a háború után átvette a cégvezetést, a kotyogó exportcikké lépett elő. Alfonso fia, Renato Bialetti hamvait később kérésére egy ötvencsészés kotyogóban helyezték el az észak-olaszországi Casale Corte Cerro templomában.
Monopoly Mióta? 1933 Ki találta fel? Charles Darrow Egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow szabadalmaztatta, de volt már korábban hasonló vagyongyűjtő játék Te is lehetsz háziúr! címmel, házilag eszkábált figurákkal. Ennek ötletgazdája, Elizabeth Magie azt akarta megmutatni a játékkal, hogyan zsákmányolják ki lelkiismeretlen urak a népet. A Monopoly végül épphogy a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castro be is tiltotta, Kubában, Kínában és Észak-Koreában ma is be van tiltva. A játékot gyártó Parker Brothersnek 1935-ben már új munkásokat kellett felvennie, hogy lépést tudjon tartani a heti húszezres megrendelésszámmal.
Rubik-kocka Mióta? 1974 Ki találta fel? Rubik Ernő A háromdimenziós logikai játék eredeti neve a bűvös kocka volt, 1980-ban nevezték át, csak Magyarországon szinte azonnal eladtak belőle egymillió darabot – vagyis minden tizedik embernek volt akkoriban. A 2012-es Nemzeti alaptantervben az alsó tagozatosoknak előírták a játék megismerését. Az első kirakóbajnokságot 1982-ben rendezték, a világrekordot Max Park tartja: 2023. június 11-én 3,13 másodperc alatt rakta ki. Eddig nagyjából 450 millió kockát adtak el világszerte, vagyis a Rubik-kocka minden idők legkelendőbb játéka.
Túró Rudi Mióta? 1954 Ki találta fel? a szovjet tejipar Három magyar tejipari szakember a Szovjetunióba utazott, hogy a szocialista tejipart tanulmányozza. A tanulmányútról a korszellemnek megfelelően jelentést írtak a Tejipari Értesítőbe, ebben még túrómignonként emlegették az ott látott terméket. A Túró Rudi nevet Klein Sándor pszichológus (a hegymászó Klein Dávid édesapja) találta ki. Nem volt osztatlan fogadtatása az erkölcstelen hangzású névnek, főként, hogy a csomagoláson egy copfos kislányfej volt látható. A Túró Rudi a 80-as években két forint nyolcvan fillérbe került.
Balatoni nyaralás Mióta? 1900-as évek eleje A berlini fal felhúzása után a szétszakított német családok a Balaton partján találkoztak, a nyugatnémet rokonok itt látták el a család keleti tagjait Levi’s farmerrel, Fa szappannal és Pink Floyd-lemezzel. A 80-as években a berlini Stasi figyelte a tóparton nyaraló keletnémeteket, a titkosszolgálatnak külön Balaton-brigádja volt. Legendák szerint a magyar fiatalok egy része a Balatonnál szerezte első szexuális élményét NDK-s nőkkel. Számos szocialista nagyvállalat tartott itt fenn üdülőt a dolgozóinak, ma NER-közeli vállalkozók igyekeznek minél inkább kisajátítani a Balaton-partot.
Fröccs Mióta? 1842 Ki találta fel? Jedlik Ányos 1842 októberében Fáy András meghívta szüretre fóti pincéjébe Vörösmarty Mihályt és néhány barátját. Ott volt köztük Jedlik Ányos, a szódavízgyártó készülék feltalálója is. Hogy a bort kellemesen lazítsa, Jedlik elvitte Fótra a világ első szódásüvegét, és elkészítette az első, mesterséges szikvízzel készült – ahogy németül nevezete – spriccert. Vörösmarty átkeresztelte az italt a sokkal magyarosabb fröccsre. Rengeteg verziója és hígítása terjedt el azóta a viceházmestertől a bakteranyóson át a Pécsen ismert rozés Csongi-fröccsig.
Zokniszandál Mióta? ókor Ki találta fel? a rómaiak A rómaiak már kétezer éve is előszeretettel viseltek együtt zoknit és szandált. Aztán évszázadokra feledésbe merült a bizarr kombó, mígnem az X generáció gyerekkorában újra felbukkant, fiúkon, lányokon egyformán. 2010-ben hirtelen megjelent a divatbemutatókon is, olyan luxuscégek modelljein, mint a Prada, a Burberry vagy a Dior. Eleinte csak fiatal lányoknak ajánlották a trendszetterek, ám pár év múlva a színes, fodros, csicsás zoknikat merészen felváltotta a szandálban a fehér zokni, miután a férfiak is elirigyelték a divatot. A covid csúcsra járatta a komfortos viseleteket, így az uralmat alattomosan átvette a zokni-papucs páros.
Koccintás Mióta? középkor Már a középkorban is koccintottak, hogy miért, arra több elmélet is született. Az egyik szerint így akarták elkerülni a mérgezéseket. Úgy koccintották össze a poharakat, hogy egy kevés bor mindig átfröccsenjen a partnerébe, és így tesztelhették, beleiszik-e a másik ezután is. Egy másik elmélet szerint bizonyos törzsek poharaik összekoccintásával tartották távol a szellemeket. Magyarországon kötődik egy hagyomány az 1848–49-es szabadságharc leveréséhez. A legenda szerint az osztrák tisztek akkor sörrel ünnepeltek, ezért a magyarok 150 évig nem koccintottak sörrel.
Dolgosan, de a kor szintjén jól éltek már a szocializmusban is. Megtalálták az esélyt a rendszerváltásban,
nevet és vagyont szereztek, már a második generációváltásnál járnak, és amit egyszer megcsináltak az Opellel, azt úgy tűnik, megismétlik a BYD-val. Az összetartó Schiller család, a zsidó tradíciók és az adott szó ereje.
Filmek, amik csak generációkkal később nyertek értelmet. Vagy mert az akkori közönség nem értette, vagy mert már a mostani formálta kedvére-kényére. Idézeteket is gyűjtöttünk olyan korabeli kritikákból, ahol a kritikus egyértelműen vak volt.
Vannak a bulvárdefiníciók és vannak a tudományosak, utóbbiak szerint egy generáció nem attól születik meg, hogy letelt újabb húsz év, hanem kifejlődik, mert ugyanazt a sorsformáló élményt élte át, és ettől egyformán változott meg az identitása. De miért nincs covidgeneráció? Szabó Andreának van válasza, és mellé rengeteg adata arról is, hogyan látja a világot a rendszerváltás generációja és a rendszerváltás válságának generációja.
Nehéz ügy, mindegy, melyik korba születsz bele. Korábbi Forbes-címlaposainknak – két boomernek,
négy X-nek és három Z-nek – is kellett vagy kell majd hozzá hitel, szülői támogatás, néha szerencse.
Kilencen osztják meg történetüket a 70-es, 90-es, 2000-es és 2020-as évekből. Jól látszik egy kezdő vállalkozó tipikus dilemmája is: lakást vegyen, vagy céget indítson.
Értelmes befektetési lehetőség már akár havi 5 ezer forinttól? Az Erste új ügyfelek felé is nyitó, paradigmaváltást jelentő programjáról Cselovszki Róbertet kérdeztük. Az Erste vezérigazgató-helyettese szerint a program tényleg mindenki előtt megnyitja a befektetések világát. Szűkül a piac? Miért nyitottak a kisebb összegű befektetések felé? Éppen, hogy most nyílik ki. A befektetések, a tőzsde világa […]
