Vége az aranyláznak, rekordok és forrásbőség helyett tisztulás és építkezés jellemzi a magyar startupközeget. Ez sokkal jobbat jelent, mint elsőre gondolnánk, de azért fennáll a kérdés: mi kell a legelszántabb magyar startupok következő nagy növekedési hullámához?

Egy-két éve jelentős korrekció zajlik a technológiai piacokon. 2020 után a startup­piac túlhevült, sok esetben elszálltak az értékelések, és a könnyen megszerezhető tőke hozta magával a divatból jövőket. A mostani idők azonban nem nekik kedveznek. Nem elég egymás után felhajtani a befektetési köröket, megfontolt költés és hosszú távú stratégia kell a növekedéshez, mert a kockázati tőke már nincs ingyen.

A Startup Hungary ötödször készítette el éves ökoszisztéma-riportját, legfontosabb tanulságait és adatait mi is felhasználtuk ehhez a jelentéshez. Az elemzés alapja egy komplex felmérés, amit a hazai piac szereplői töltenek ki, idén 168 cég válaszait elemezték. A cél az, hogy a szélesebb közönség is megismerje a hazai startuppiac meghatározó trendjeit, képet kapjon az ökoszisztémáról, és lássuk, hogyan néz ki mindez régiós és nemzetközi kontextusban.

Ezt mutatja az az adat is, hogy a magyar startupok­ba bevont összes tőke 2023 után tavaly is enyhén tovább apadt, körülbelül 54 millió euró volt 2024-ben a 2023-as 56 millió euró után. A befektetési ciklusok lelassultak, a befektetők inkább a már létező portfóliók menedzselésével foglalkoztak, és óvatosabban kötötték fogadásaikat a következő nagy dobásra. Ezért a startupoknak folytatniuk kellett a költségek optimalizálását és az okos építkezést, ha növekedni akartak.

A korai fázisú befektetések összege még mindig messze elmarad az érett ökoszisztémákban tapasztalt köröktől, de mivel a finanszírozási körökben feladott tulajdonrészek aránya egészségesebb képet mutat, mint öt-hét évvel ezelőtt, az alapítók még többségben mehetnek neki a növekedési fázisnak.

2024-ben a Colossyan húzta be a legtöbb pénzt a huszonkétmillió eurós Series A befektetési körében, ami ezen a szinten régiós és iparági rekord volt. Kovács Dominik Amerika keleti és nyugati partját is végigjárta, több mint nyolcvan befektetővel találkozott, de jó ideig titkolta, hogy befektetést keres. Ez volt a trükk. „Előkészítettük a terepet, aztán amikor egyszer csak valaki azt mondta, hogy na jó, küldjetek át valamit, mi azt mondtuk, hogy nem. Mi csak beszélgetünk. Ez annyira felhúzta őket, hogy rögtön érdekesek lettünk” – mondta korábban a Forbesnak Dominik.

Más cégek tőkebevonásai tízmillió euró alatt maradtak. Az összkép stagnálása ellenére fontos eredmény, hogy több topligás nemzetközi befektető – például a Haystack, a Frontline vagy a Lakestar – látott fantáziát a fiatal startupokban is, nem csak a legnagyobbakban, elősegítve ezzel egy globális sztenderdek szerint is egészségesebb magvető környezetet. Tovább árnyalja a képet, hogy az utóbbi tíz évben következetesen erősebb exitek születtek az országban, mint amit a beruházási volumenből látni lehetett.

A nagyok
A viharos makrogazdasági helyzet és a nyilvános részvénypiacok turbulenciája elsősorban a növekedési fázisban lévő cégek finanszírozására volt hatással. A hazai scale-upok a korábbi években impozáns befektetési köröket hajtottak fel, de egy ideje inkább kivárják, amíg jobb feltételekkel lehet tőkét bevonni. A visszaesés persze nemcsak a tőkebevonásokat érintette, hanem a cégek növekedési terveit is.
„Erős volt a makrogazdasági ellenszél, főként a fintechben, ahol a vevők most a hatékonyságot tették fő stratégiai szemponttá – mondta Jendruszák Bence, az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seon társalapítója. – Elég nehéz navigálni a növekedést egy nullaszázalékos kamatkörnyezetben, ahol a potenciális ügyfelek sokkal jobban visszafogták a szoftverköltéseiket.”

A Seon ebben a környezetben arra összpontosított, hogy felépítsék a házon belül „működési kiválóságnak” nevezett folyamatot. Újraterveztek kulcsfolyamatokat, ahol kellett, csapatokat is, és mindent mérhetővé tettek, hogy felgyorsítsák a bevételnövekedést. 2022 után újra növekedési pályára álltak, egy év alatt megnégyszerezték a bevételt, amiben az észak-amerikai bevétel aránya is megduplázódott. Szép teljesítmény, de nem jellemzi a teljes iparágat.

A nemzetközi terjeszkedésben elért eredmények éles kontrasztot mutatnak a fiatal és az érett cégek között. A Startup Hungary felmérésében a bevételt termelő startupok 52 százalékának már most is külföldről jön a bevétel több mint fele. Ígéretes, de azt is jelenti, hogy 48 százalékuk még mindig nagyrészt a hazai piacra támaszkodik, pedig a technológiai cégek sikerében fontos mérföldkő, hogy a terméket nagyobb külpiacokon is el tudják adni.

Hol maradnak a nők?
A Startup Hungary felmérésének aligha meglepő, de sajnálatos eredménye, hogy a kitöltő cégek mindössze 26 százalékában van nő az alapítók között. A tudatalatti előítéletek lebontását nem segíti az az öngerjesztő folyamat, hogy mivel a befektetők nehezebben szavaznak bizalmat nőknek, azok, akik mégis belevágnak, jellemzően kevésbé sikeresek a tőkebevonásban, és elérik az üvegplafont a ­Series A­ tőkebevonás körül – azaz, mielőtt a cég igazán nagyra nőhetne.

Ez a kérdés nemcsak a nemekről szólhat, hanem az iparágakról is, a női alapítók ugyanis jellemzően olyan területeken aktívak, amelyek hagyományosan kevesebb befektetést vonzanak. Az olyan ágazatokban, mint a big data vagy az IoT jellemzően férfi alapítók dominálnak, és általában több finanszírozást kapnak, mint például az oktatástechnológiai cégek.

Emellett a nők nemcsak az alapítók között vannak alulreprezentálva, hanem a kockázati tőkebefektetők körében is. Ez a ritkaság hatással van a skálázhatóságra és a nők által vezetett startupok pénzügyi sikerére, és azt mutatja, hogy strukturális változtatásokra van szükség a befogadóbb, a nőkre is kiterjedő és méltányos vállalkozói környezet megteremtéséhez.

Ha már alapítói tendenciák: az ökoszisztéma fejlődésének szempontjából örömteli és fontos trend is akad. Egyre több olyan alapító kezd újabb vállalkozásba, aki már túl van egy exiten, és a már megszerzett tudását és kapcsolatrendszerét újra felhasználva akar eggyel hatékonyabban és okosabban felépíteni egy második nagy dobást. Friss startuplistánkon három ilyen cég is van, míg a LogMeIn, a Prezi vagy a Ustream alumnusa befektetői és munkavállalói oldalról fejleszti a közeget. (A LogMeIn egyik alapítójával, a már a 90-es években is magyarországi startupokat építő Michael Simonnal készült interjúnk a 82. oldalon olvasható.)

Hogyan tovább?
Az országban elérhető mérnöki-technológiai tudás világszínvonalú, a vállalkozói kultúra lassan, de biztosan fejlődik, és az elmúlt évek leckéit is komolyan vették az ökoszisztéma szereplői. A továbblépéshez folytatni kell a sérülékeny, korai szakasz támogatását erős magvető körökkel – jó hír, hogy 2025 már erre is több példát hozott. A Riptides 5,5 millió dollárt húzott be rögtön az alapításkor, a Qneiform és a Diffuse­Drive is hárommillió euró fölötti köröket zárt.

Egy erős indulás nem mellesleg olyan validációt ad a cégeknek, amivel nemcsak növekedni tudnak, hanem kopogtatni is nemzetközi cégeknél a későbbi szakaszokban. Stratégiai angyalok, okos tőke és a rendelkezésre álló tehetségek bevonzása miatt is fontos lenne a kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Nyugat-Európával, hogy ne elszigetelten építsük a következő nagy sztorikat – úgy nem is lehet.