Vibráló athéni kreativitás, tengerparti fine dining ehetetlen és páratlan fogásokkal és egy távoli sziget. Ikarosz szigete, a csendes Ikaría, ahol összeérnek az étkezések, feltűnően sok a matuzsálem, és az élet nyugodt ritmusát a szieszta és a fieszta diktálja.
Írta: Cseke Eszter és S. Takács András
Dugig tömött kukák mellett parkol le a taxi Athén belvárosában, a Perianth Hotel utcájába egyszerűen nem fér be az autó. Az illatozó virágosok és trendi bárok szegélyezte Iríni teret most csakis görögök töltik meg, még itt Athénban is véget ért a nyár, a ballonkabátos idő beálltára pedig szélnek eredtek a turisták. 2021 novemberében járunk, talán már vannak, akik látják a covidalagút végét, de hogy pár hónap múlva háború dúl majd Európa szélein, még senki sem sejti. Az omikron-variáns hulláma épp emelkedőben, a legnagyobb fejfájást az okozza, hogy bejön-e a telefonon az oltási igazolvány, és maradhatunk-e a szuvlákira az étterem teraszán.
Néhány nap múlva a hosszú élet titkairól forgatunk Ikaría szigetén, de a gyerekek miatt nem vállalkozunk késő esti és hajnali repülőjáratokra, így két napot a fővárosban töltünk, mielőtt Törökország partjai felé vesszük az irányt. „Az életben nincs már több móka…” Lassan tizenöt éve, hogy legutóbb bömböltettük ezt a Kispál-slágert, de most annyira pofátlanul szép a kilátás az Akropoliszra abból a bizonyos athéni hotelszobából, hogy teljes hangerőre csavarjuk az art deco stílusban berendezett szoba dizájnhangfalát, és a szikrázó napsütésben Lovasival együtt „énekeljük el azt, hogy vége…” A végére hatéves fiunk is tudja már a szöveget, öt hónapos húga meg bólogat a basszusra. Még aznap este az Akropolisz tövében sétálgatunk, jól megnézzük magunknak, hova mászunk fel másnap, közben feljön a hold, és a tetőteraszok megtelnek élettel.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
„Jogász a végzettségem, és a közigazgatásban dolgoztam, de amikor egyéves lett a kisfiunk, gondoltuk, a gyereknevelés mellett kiszállításra sütök tortákat, sütiket” – meséli Tóth Melinda. Találtak is pesthidegkúti otthonuk közelében egy kis kiadó üzlethelyiséget – műhelynek épp elég volt, helyben árusítani nem is akartak. Férje, Lukács Miklós az MKB treasuryjében dolgozott, és munkaidő után szórólapozott, hirdette az induló vállalkozást, ahol tudta. A helyiek és néhány rendezvényszervező hamar megszerette a minőségi alapanyagokból készülő sütiket, és a családi kisvállalkozás – amit Melinda becenevéből keresztelt Mendulára – 2016-ban máris ötmillió forintos forgalmat ért el. „Az első pár évben azért nem nőttünk, mert nem költöttünk marketingre” – mondják. Közben minden hétvégéjüket és az ünnepnapokat is elvitte a munka, a rendelések ugyanis jellemzően ekkorra jöttek, főleg az esküvőszezonban.
Amikor 2017 márciusában Melinda a második gyermeküket várta, rendeltek tőle egy bonyolult csokitortát, éppen arra a napra, amikorra ki volt írva. „Nem tudtam meggyőzni a vevőt, hogy kockázatos lesz, mert nem tudni, mikor fogok szülni. Aztán előző nap, amikor kezdtek jönni a fájások, gyorsan nekiálltam, hogy még elkészüljön. Másnap délben megszületett Panni, a férjem meg kiszállította a tortát. És akkor úgy döntöttünk, elengedjük a sütis vonalat, és inkább az előre készletezhető, csomagolt – mellesleg gluténmentes – granolákra, gyümölcsszeletekre, illetve a különféle olajos magvakból készült magkrémekre állunk át.”
A nagy áttörést a Spar Hungaricool programja hozta meg 2019-ben. Addig jellemzően ötven–hatvan csomag granolát vett tőlük egy-egy üzlet, ám a Spar első megrendelése kapásból hatezerről szólt. „Most már egy hét alatt le tudunk gyártani ennyit, de akkor még nagyon nagy falat volt. Az első beszállításnál még a gyerekek lefektetése után éjszakáig készítettem én magam is a granolákat, ma már a gyártásban nem veszek részt. Nagyon nehéz volt elengedni” – vallja be Melinda. A bevételeik 18 százalékát azóta is a Spar hozza, de viszonylag nagy, ötven százalék a webshop részesedése is, igaz, ez az egyéni vevők mellett kisebb viszonteladókat is magában foglal.
Miklós egészen tavaly szeptemberig másodállásban vitte a családi vállalkozást, akkor mondott csak fel a bankban. Időközben megszaporodtak a megrendelőik (a Herbaháztól a Kifli.hu-ig), és már hét alkalmazottjuk van, igaz, nem mind teljes munkaidős. A hidegkúti üzemet is kinőtték, ott már csak a magkrémeik készülnek – például mogyoróból, mandulából és kesudióból –, a granolagyártást áthelyezték a hajdú-bihari Kabára, ahol Miklós felnőtt. Most egy 900 négyzetméteres üzemet újítanak fel, szintén Kabán, hamarosan a teljes gyártást és logisztikát odaköltöztetik.
Az alapanyagok közül, amit csak tudnak, Magyarországon szereznek be: az almasűrítményt, az aszalt gyümölcsöket és legújabban a zabpelyhet is, amiből találtak garantáltan gluténmentes hazait. Tartósítószereket, pálmaolajat nem használnak, nem cukrozzák agyon a granolákat – azt mondják, csak olyan termékeket készítenek, amit a gyerekeiknek is jó szívvel odaadnának.
Mendula Bakery Kft.
Alapítás: 2015 Tulajdonos: Lukács Miklós és Tóth Melinda Árbevétel (millió forint): 2020 28,4 2021 93,1
Adózott eredmény (millió forint): 2020 0,8 2021 5,6
Hogyan érhető el, hogy egy felnőtt ember önként, lelkesen megváltoztassa a viselkedését úgy, hogy attól neki is, és munkaadójának is jobb legyen? Erre a kérdésre sokan próbáltak jó választ találni a tréningpiacon, de az ActionLabnél úgy tűnik, megvan a megoldás: sorozatnézéssel.
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
