A migráció olyan, mint az időjárás. Se nem jó, se nem rossz – tartja a bevándorlók, menekültek társadalmi integrációjáért dolgozó Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
ováts András basszusgitározik. Videóhívásunk közben bevallja: ebből fakad, hogy nem igazán igényli a rivaldafényt. Pedig aki látta már beszélni menekült- vagy migrációügyi témában a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatóját, lelkes, alapos előadásmódjából nem erre következtetne. „A lelkesedés, az töretlen, remélem, az is marad” – mondja.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Több tízmilliárd forintnyi fejlesztés köszönhető a Modern Vállalkozások Programjának, amely a kitűzött célokat többszörösen túlteljesítve segíti évek óta a hazai kkv-szektor digitalizációját. Az országos szakértői hálózat, a több mint húszezer elért vállalkozás, az ezer beszállító többezer termékét tömörítő szakmai piactér, a vezető iparági érdekérvényesítő szerep számokkal jól leírható eredménye mellett az elért szemléletváltozásban is tetten érhető a Program jelentősége.
Magyarországon nagyjából 250 ezer olyan valós mikro-, kis- és középvállalkozás működik, amely célpontja az üzleti digitalizációt segítő Modern Vállalkozások Programjának. Czimbalmos Levente, aki indítása óta szakmai vezetője a közcélú projektnek, közel negyvenmilliárd forintra teszi annak az informatikai beruházásnak az értékét, amit eddig a kezdeményezésük indukált a kkv-szektorban. „2015-ös indulása óta a Program már minden tizedik célcsoporti céget elérte valamely díjmentes szolgáltatásával. A digitális fejlesztésre nyitott, innovatív megoldásokban gondolkodó vállalkozások jó eséllyel találkoztak velünk” – mondja a szakember, aki a Program végéhez közeledve így értékel: „Erős merítés, de a munkának közel sincs vége. Annál is inkább, mert ezt csak abbahagyni lehet, befejezni sosem. Még ha minden céghez eljutnánk, a digitalizáció és innováció világában akkor sincsen olyan, hogy kész. Azon dolgozunk tehát, hogy az új EU-s költségvetési időszakban folytathassuk, ebben a Kormány is partnernek ígérkezik.”
A hazai kkv-szektor legnagyobb lemaradása az üzleti digitalizációban van, teszi hozzá Sonkolyné Varga Emília projektigazgató. Korábban is vásároltak eszközöket, szoftvereket a vállalkozások, azonban rájöttek a cégvezetők, hogy jobban az irányításuk alá kell vonni a cég működési folyamatait, nagyobb rálátás szükséges egy-egy műveletre, és ehhez a digitalizáció elengedhetetlen. A pandémia váratlan sokként érte a vállalkozások egy részét, a kialakult helyzetre azonban a Program gyorsan reagált, digitális segélyvonalat hozott létre. A legnagyobb kihívás azonban a projektigazgató szerint a szemléletváltás volt. „A munka eredményeként eljutottunk egyfajta paradigmaváltáshoz, mely szerint a digitalizációs kompetencia nem ördögtől való.”
A húsz év versenyszférai tapasztalattal rendelkező projektigazgató a Programnál felhalmozott és a vállalkozások részére átadott tudásbázist emelte ki a legnagyobb értékként: „A Program egyik kiemelkedő eleme az IKT tanácsadói hálózat, amely díjmentesen végez informatikai átvilágítást és javasol megoldást a vállalkozás saját igényeire szabva. Az átadott tudás és az azzal járó újfajta szemléletmód, a digitalizációhoz való hozzáállás a leginkább maradandó. Sok cégvezető a megváltozott hozzáállásával tudja megmenteni a vállalkozását, vagy talál új lehetőséget a növekedésre.”
A Program jelentőségét mutatja, hogy bár a közösségi programozási időszak végével a jelenlegi formájában lezárul, de van szándék a kohézió megteremtésére az új programozási időszakban. A megvalósításról még folynak a tárgyalások, de minden szereplő részéről mutatkozik törekvés a folytatásra.
Jó nézni őket, ahogy az interjú előtt az ifjabb Attila türelmesen megmutatja az idősebb Attilának, hogyan csatlakozhat majd másnap a telefonjáról egy Zoom-beszélgetéshez. Végighallgatják egymást, mindig hozzá tudnak tenni a másik mondanivalójához, nem vitatkoznak, csak más szempontból szólnak a kérdéshez. Teljes a harmónia apa és fia között úgy is, hogy különböző területeken lettek sikeresek. Chikán Attilának, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is volt, lényegében a Rajk Szakkollégium a legidősebb gyermeke, (második) fia viszont mindig is a vállalati szférában tevékenykedett, és a budapesti tőzsdén tavaly a legnagyobb áremelkedést produkáló, alternatív energiákra fókuszáló Alteót vezeti. Interjú ifjúkori lázadásról, idealista miniszterségről, a kihagyott gazdasági lehetőségek évtizedeiről és Chikán nagyapás könyvekről.
Már az is szokatlan modellnek indult, hogy egy magától is lendületesen terjeszkedő magánegészségügyi csoport összeállt egy hazai biztosítóval, és közös céget alapítva felvásárlásokba kezdett, de még egyedibb lett a felállás, amióta az Union mögött megjelent a magyar állam. Állami pénzből (is) épül az első országos magánegészségügyi hálózat? Hogy élhet együtt az állami és a magánegészségügy? Hány akvizíció lesz még? Páros interjú Almássy Gabriellával, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatójával és Lancz Róberttel, a Doktor24 Medicina vezérigazgatójával.
Az IBUSZ annak az 1902-ben alapított vállalatnak a jogutódja, melyet a Magyar Királyi Államvasutak hivatalos menetjegyirodájaként hoztak létre. Neve 1926-tól Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt., röviden IBUSZ lett.
Hogy az ország egyik legnagyobb és legrégibb magánklinikája nem a fővárosban, hanem Pécsen van, az sokéves csendes építkezés, tőkeerős tulajdonosi háttér és egyértelmű koncepció eredménye – öt szóban a lényege: egy kórházat ne orvosok vezessenek. Ez tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, és ellenérzéséket is szülhetett, 2021 végére viszont elhozta a Da Vinci Klinikának a piac eddigi legnagyobb magánegészségügyi felvásárlási ajánlatát. Kovács Antal az élén marad.
